Fotó: Pethő Melánia
Értékes információkkal gazdagodtak a régészek, és ezáltal Gyergyószentmiklós város is, a Both-váránál végzett kutatások során. Sem a vár keletkezéséről, sem pedig lerombolásáról nincsenek írásos adatok, az 1960-as években végzett ásatások viszont alátámasztják a helyi népi hiedelmet, miszerint itt valamikor egy vár állt. Ennek hitelesítéséért 2009-ben kutatási munkálatokat kezdtek el a régészek. A feltárások most is zajlanak.
2012. augusztus 07., 18:212012. augusztus 07., 18:21
2012. augusztus 08., 10:092012. augusztus 08., 10:09
Több monda is fűződik a Gyergyószentmiklós Gyilkostó felőli kijáratánál található Both-várához. Az egyik monda szerint a vár első tulajdonosa Hiripné özvegyasszony volt, egy másik pedig arról tesz említést, hogy a XVII. század végén Both András királybíró lakta családjával – a közhiedelem szerint ettől az időtől kezdve lett Both-vára a neve. Orbán Balázs a Székelyföld leírásában adatokkal szolgál ugyan, ám építésének idejéről nincsenek írásos említések.
Tarisznyás Márton és Székely Zoltán régészek az 1960-as években kutatásokat végeztek a valamikori vár területén. Munkájukról mindössze néhány soros tanulmány és jelentés maradt fenn, innen tudható, hogy ők az öt nap alatt feltárt falmaradványok és leletanyag alapján a XV–XVI. századra keltezték a várat. Meghatározásuk szerint a vár a helyi lakosság számára menedékként szolgált, ám nem derült fény a leletanyag és a falak egymáshoz való viszonyára.
A feltárt tornyot a XIII. század végére datálják
Az 1960-as években történt ásatások hitelesítése, a kronológia tisztázása miatt 2009-ben újabb feltáró munkálatoknak láttak neki. A Tarisznyás Márton Múzeum régésze, Demjén Andrea vezetésével zajló munkálatok minden fázisa tartogat újdonságokat. „Előbb az 1960-ban ásott egyik szelvényt nyitottuk újra, ekkor derült ki, hogy a kerítőfal méretei nem egyeznek meg a Tarisznyásék által feljegyzett adatokkal. A másfél méteres falak helyett 2,20–2,50 méter szélességű falakat találtunk, az építési technika is teljesen eltér a korábban jegyzettől. A belső és külső falsíkot hasított kövekkel, a közöttük lévő részt habarcsos mésszel rögzített kövekkel rakták ki” – magyarázza az új feltárásokat Demjén Andrea.
Szintén az újonnan végzett kutatások bizonyítják egy torony létét, melynek építési technikája teljesen eltérő a kerítőfalétól. „A torony aljában, az égésrétegből előkerült kerámiatöredékek alapján állíthatjuk, hogy a XIII. század vége előtt már állt a torony. A kerítőfalat sajnos nem sikerült keltezni, vélhetően jóval később épülhetett, mint a torony, de építési idejének behatárolásához további kutatásokra van szükség” – magyarázza a régész. Egyelőre nem sikerült beazonosítani annak a frissen feltárt, kőből készült támpillérnek az építési idejét sem, melyet a régészek a torony északi falánál találtak. Feltételezések szerint leomlott fal javítására szolgált, mindenképp később épült, mint a torony.
Társadalmi rétegződésre is utalnak a feltárások
Gyergyószentmiklós történelmére vonatkozóan hatalmas jelentősége van annak, hogy XIII. századi építkezés maradványai kerültek felszínre, az egykori vár feltételezett rendeltetése az akkori társadalmi rétegződésekre is bizonyítékként szolgálhat. „Nem lehet teljes bizonyossággal meghatározni, hogy mi lehetett a vár funkciója. Székelyföldi magánföldesúri várakkal egyre gyakrabban számol a kutatás, habár építőik kilétére, valamint a várak területének birtokjogi hovatartozására nincsen adat. Jellegét, formáját és elhelyezkedését tekintve kézenfekvőnek tűnik, hogy a várat egy tehetősebb főember magánvárának tekintsük. A feltehetően többszintes torony szükség esetén megfelelő védelmet biztosított. A vár szórványos leletanyaga arra utal, hogy alapvetően ritkán volt használatban, nemesi lakójának állandó rezidenciája feltehetően a település belterületén lehetett. Úgy tűnik, hogy Gyergyó vidékén a XIII. században létezhetett egy magánbirtok olyan társadalmi elittel az élen, akinek valószínűleg a presztízskérdés mellett volt egy komoly gazdasági potenciálja a torony megépítésére” – magyarázza a régész. A szakember tájékoztatása szerint a Both-vári ásatásnak rendkívüli jelentősége van Gyergyószék történetében, mivel a napvilágra került leletek és vármaradványok a középkori, az Árpád-kori Gyergyószentmiklós településének első tárgyi bizonyítékai, és ha homályosan is, de betekintést nyújtanak a terület korai társadalomtörténetébe is.
A Hargita Megye Tanácsának Műemlékvédelmi Közszolgálata, a Pro Múzeum Egyesület, valamint a Tarisznyás Márton Múzeum által támogatott kutatómunka a hétvégén lezárul, a leletek a múzeumba kerülnek, a falakat visszatemetik – közölte Demjén, hozzátéve: a kutatás lényege tulajdonképpen egy jövendőbeli rekonstrukció, hogy a vár maradványait turistalátványosságként mutathassák be.
1944 őszén Gyergyószentmiklós mellett 159 magyar honvédet mészároltak le, a város felszegi részén pedig harminc civil halt meg a harcokban. A gyergyóiak minden évben fejet hajtanak a katonák és ártatlan áldozatok emléke előtt.
A közbiztonság megőrzése, fenntartása érdekében szerveztek átfogó ellenőrzést a Hargita megyei rendőrök Maroshévízen, amelynek során jelentős pénzbírságot róttak ki.
Első alkalommal szervez történelmi, népi és huszárprogramokat Gyergyószék legmagasabb pontján, az 1544 méteres Pricske-tetőn a Földváry Károly Hagyományőrző Huszáregyesület.
Idén a gyergyószárhegyi Kájoni János Gyermekvédelmi Otthon udvarán tartják meg a hagyományos tatárdombi megemlékezést és az ahhoz kapcsolódó kulturális eseményeket szombaton. A szentmise után néptánc produkciók és színdarab is várja az érdeklődőket.
Javítási munkálatok miatt szünetelni fog az ivóvízszolgáltatás több gyergyószentmiklósi utcában szeptember 5-én, pénteken.
Motorkerékpár és autó ütközött szeptember 3-án délután Gyergyószentmiklós és Gyilkos–tó között.
Tizenötödik alkalommal szervezik meg Gyergyószentmiklóson az Örmény Művészeti Fesztivált, amely szeptember 5–7. között kínál gazdag programot a közönségnek. A kulturális értékek megmutatása és a gasztronómia is jelentős hangsúlyt kap.
Sikerült átütemezni a korábban felvett húszmillió lejes hitel visszafizetését, nyugtázták Csergő Ottó lemondását, és újra közbeszerzést írnak ki a szemét elszállítására. Ezek voltak a gyergyószentmiklósi képviselő-testület hétfői ülésének témái.
Árokba csúszott egy busz Borzonton hétfő reggel. Felnőttek és gyerekek is a járműben ragadtak a mentőegységek érkezéséig.
Két, személyi sérüléssel járó közúti baleset is történt nagyjából ugyanabban az időpontban Gyergyószéken hétfőn reggel.
szóljon hozzá!