Fotó: Pethő Melánia
Értékes információkkal gazdagodtak a régészek, és ezáltal Gyergyószentmiklós város is, a Both-váránál végzett kutatások során. Sem a vár keletkezéséről, sem pedig lerombolásáról nincsenek írásos adatok, az 1960-as években végzett ásatások viszont alátámasztják a helyi népi hiedelmet, miszerint itt valamikor egy vár állt. Ennek hitelesítéséért 2009-ben kutatási munkálatokat kezdtek el a régészek. A feltárások most is zajlanak.
2012. augusztus 07., 18:212012. augusztus 07., 18:21
2012. augusztus 08., 10:092012. augusztus 08., 10:09
Több monda is fűződik a Gyergyószentmiklós Gyilkostó felőli kijáratánál található Both-várához. Az egyik monda szerint a vár első tulajdonosa Hiripné özvegyasszony volt, egy másik pedig arról tesz említést, hogy a XVII. század végén Both András királybíró lakta családjával – a közhiedelem szerint ettől az időtől kezdve lett Both-vára a neve. Orbán Balázs a Székelyföld leírásában adatokkal szolgál ugyan, ám építésének idejéről nincsenek írásos említések.
Tarisznyás Márton és Székely Zoltán régészek az 1960-as években kutatásokat végeztek a valamikori vár területén. Munkájukról mindössze néhány soros tanulmány és jelentés maradt fenn, innen tudható, hogy ők az öt nap alatt feltárt falmaradványok és leletanyag alapján a XV–XVI. századra keltezték a várat. Meghatározásuk szerint a vár a helyi lakosság számára menedékként szolgált, ám nem derült fény a leletanyag és a falak egymáshoz való viszonyára.
A feltárt tornyot a XIII. század végére datálják
Az 1960-as években történt ásatások hitelesítése, a kronológia tisztázása miatt 2009-ben újabb feltáró munkálatoknak láttak neki. A Tarisznyás Márton Múzeum régésze, Demjén Andrea vezetésével zajló munkálatok minden fázisa tartogat újdonságokat. „Előbb az 1960-ban ásott egyik szelvényt nyitottuk újra, ekkor derült ki, hogy a kerítőfal méretei nem egyeznek meg a Tarisznyásék által feljegyzett adatokkal. A másfél méteres falak helyett 2,20–2,50 méter szélességű falakat találtunk, az építési technika is teljesen eltér a korábban jegyzettől. A belső és külső falsíkot hasított kövekkel, a közöttük lévő részt habarcsos mésszel rögzített kövekkel rakták ki” – magyarázza az új feltárásokat Demjén Andrea.
Szintén az újonnan végzett kutatások bizonyítják egy torony létét, melynek építési technikája teljesen eltérő a kerítőfalétól. „A torony aljában, az égésrétegből előkerült kerámiatöredékek alapján állíthatjuk, hogy a XIII. század vége előtt már állt a torony. A kerítőfalat sajnos nem sikerült keltezni, vélhetően jóval később épülhetett, mint a torony, de építési idejének behatárolásához további kutatásokra van szükség” – magyarázza a régész. Egyelőre nem sikerült beazonosítani annak a frissen feltárt, kőből készült támpillérnek az építési idejét sem, melyet a régészek a torony északi falánál találtak. Feltételezések szerint leomlott fal javítására szolgált, mindenképp később épült, mint a torony.
Társadalmi rétegződésre is utalnak a feltárások
Gyergyószentmiklós történelmére vonatkozóan hatalmas jelentősége van annak, hogy XIII. századi építkezés maradványai kerültek felszínre, az egykori vár feltételezett rendeltetése az akkori társadalmi rétegződésekre is bizonyítékként szolgálhat. „Nem lehet teljes bizonyossággal meghatározni, hogy mi lehetett a vár funkciója. Székelyföldi magánföldesúri várakkal egyre gyakrabban számol a kutatás, habár építőik kilétére, valamint a várak területének birtokjogi hovatartozására nincsen adat. Jellegét, formáját és elhelyezkedését tekintve kézenfekvőnek tűnik, hogy a várat egy tehetősebb főember magánvárának tekintsük. A feltehetően többszintes torony szükség esetén megfelelő védelmet biztosított. A vár szórványos leletanyaga arra utal, hogy alapvetően ritkán volt használatban, nemesi lakójának állandó rezidenciája feltehetően a település belterületén lehetett. Úgy tűnik, hogy Gyergyó vidékén a XIII. században létezhetett egy magánbirtok olyan társadalmi elittel az élen, akinek valószínűleg a presztízskérdés mellett volt egy komoly gazdasági potenciálja a torony megépítésére” – magyarázza a régész. A szakember tájékoztatása szerint a Both-vári ásatásnak rendkívüli jelentősége van Gyergyószék történetében, mivel a napvilágra került leletek és vármaradványok a középkori, az Árpád-kori Gyergyószentmiklós településének első tárgyi bizonyítékai, és ha homályosan is, de betekintést nyújtanak a terület korai társadalomtörténetébe is.
A Hargita Megye Tanácsának Műemlékvédelmi Közszolgálata, a Pro Múzeum Egyesület, valamint a Tarisznyás Márton Múzeum által támogatott kutatómunka a hétvégén lezárul, a leletek a múzeumba kerülnek, a falakat visszatemetik – közölte Demjén, hozzátéve: a kutatás lényege tulajdonképpen egy jövendőbeli rekonstrukció, hogy a vár maradványait turistalátványosságként mutathassák be.
Idén is csatlakozik az Erdővidék Múzeuma a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz. A tavalyi nagy sikerű gyógynövényes tematikát követve az idei program középpontjában ismét az erdővidéki gyógynövények és azok felhasználása áll.
Több mint 14 millió lejes beruházás küszöbén áll a gyergyószentmiklósi kórház, miután újabb uniós támogatást nyert el. Erről kedden reggel tartottak rendkívüli tanácsülést a városban, ahol egyhangúlag szavazták meg a költségvetés módosítását.
A Gyergyói-medence két településén is vidám falunapok zajlanak a héten. Gyergyóújfalu már pár napja belekezdett az ünneplésbe, Güdücön pedig július első hétvégéjén tartják a hagyományos búcsús rendezvényt.
A Figura Stúdió Színház 40. évadának célját nem egy megemlékezés képezte, hanem a múlt, a jelen és jövőbeli alternatívák bemutatása. A különleges év után érdekesnek ígérkezik a következő is. Jön a Kollokvium, és Bocsárdi László visszatér rendezőként.
Ditró és Orotva, valamint Gyergyócsomafalva is színes falunapi programokkal várja a helyieket és az odalátogatókat a hétvégén. A rendezvénysorozatokban közös, hogy minden korosztálynak kínálnak kikapcsolódási lehetőséget.
Gyergyóremete községben is megjelent az afrikai sertéspestis, ezért több sürgős és szigorú intézkedést vezettek be a betegség terjedésének megelőzése érdekében – tájékoztatott a helyi polgármesteri hivatal.
A gyergyószentmiklósi Virág lakónegyed déli részének teljes megújítását célozza az a pályázat, amelyhez az előtanulmányt keddi ülésén fogadta el a képviselő-testület. Szabálytalanul épített garázsok bontására is számítani kell.
Magyari-Sáska Zsombor 9,46-os átlaggal teljesítette az érettségi vizsgát. Ezzel a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum diákja lett a legjobb eredménnyel érettségiző magyar diák Gyergyószéken.
Eddig példátlan módon, együtt nyitották meg Románia és Magyarország vallásügyi államtitkárai a FeltöltŐ Keresztény Zenefesztivált, mely idén is bebizonyította, tud egyszerre szórakoztató, lélekemelő, minőségi élményt nyújtó rendezvény lenni.
Legendás Illés-dalok csendülnek fel a fiatalok körében népszerű előadók tolmácsolásában az idei Egyfeszt összművészeti fesztiválon, Gyergyószentmiklóson.
szóljon hozzá!