A jókedv, a tréfálkozás, a hangoskodás és a hagyományok megőrzésének jegyében rendezték meg szombaton Hargita megye egyik leglátványosabb rendezvényét Csíkszensimonban. Az immár huszonhatodik Hargita megyei farsangbúcsúztató rengeteg érdeklődőt vonzott, több mint ezren gyűltek össze a helybéli művelődési ház udvarán, amikor szombat délelőtt megérkeztünk a településre, a résztvevők száma pedig a nap folyamán tovább nőtt.

Mindenki jelen volt

A csíki, udvarhelyi és gyergyói hagyományőrző csoportok egy-egy településnévtáblát magasba tartva, színesebbnél színesebb jelmezekbe és népviseletbe öltözve várták a megnyitót, amelyen elsőként a házigazda település polgármestere, Kozma István köszöntötte a résztvevőket három nyelven, magyarul, románul és angolul. Mint mondta,

A polgármestert követően Fehérvári Tamás, a Tolna megyei közgyűlés elnöke szólt a Hargita megyeiekhez, azt ígérve, hogy melléjük állva temetik el a telet kis küldöttségükkel. Megköszönte a határon túli magyaroknak az új élményt, amit magukkal vihetnek, majd hajrá magyarok felkiáltással zárta beszédét. A korábbi évek hagyományaihoz híven a továbbiakban a stafétaátadás következett: Kozma István polgármester és a szentsimoni önkormányzat kulturális felelőse, Jánosi Tímea

Utóbbi polgármestere, Karda Róbert emlékeztetett, a staféta évekkel ezelőtt Csíkszentdomokosról indult el.

Ezt követően Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója névsorolvasást tartott, amely során

A névsorolvasás végén az igazgató arra kérte a tizenkét csoport, illetve a házigazda település képviselőit, éljék meg együtt hagyományaikat, és találkozzanak jövőben Domokoson is.

Megváltozott szokás

A farsangtemetésen a hagyományőrző csoportok a településeikre jellemző sajátos farsangtemetési szokásokat, hagyományokat mutatják be, de ezek szinte minden évben kiegészülnek az éppen aktuális, Hargita megyére jellemző társadalmi, politikai problémákkal, amelyeket szintén kifiguráznak. Idén sem volt ez másként, a résztvevők már a megnyitó végén tanúi lehettek egy ilyen jellegű humoros beszólásnak. A beszédek után ugyanis elhangzott, hogy

A diplomaták, akik feleségeikkel érkeztek, a színpadon is köszöntötték a résztvevőket, később pedig megkóstolták a székelyföldi jellegzetességeket, és a helybéliekkel együtt ünnepeltek. A megnyitó után a szentegyháziak Ördögbetlehemes című előadását tekinthették meg a résztvevők, majd a csoportok elindultak a számukra előre kijelölt útvonalakon.

Így döntenünk kellett, melyik csoportot kísérjük, ami nem volt egyszerű választás. A Kászonokból például százan, Borzsovából 45-en, Csíkszentkirályról pedig 30-an érkeztek, a sokszínű, feltűnő jelmezekbe öltözött, 80 fős csíkmenasági csoport azonban kitűnt a tömegből, így úgy döntöttünk, melléjük szegődünk.

A ciberevajda győzelme

A menasági hagyományőrzők úgynevezett főszereplői a maszkurák, a csontokkal teleaggatott konckirály, a zöldségekkel díszített ciberevajda és a kisasszony voltak, őket kísérték a székelyruhába öltözött menaságiak és a helybéli zenekar. A maszkurák, akik leginkább ördögökre emlékeztettek, ördögollójukkal gyakran megcsípték a gyanútlan farsangolókat, riogattak kicsiket és nagyokat.

Károly Veronika csapatvezetőtől azt is megtudtuk, hogy

A kisasszony, aki egyébként egy női ruhába öltözött, napernyős fiatalember volt, végig szórakoztatta a résztvevőket. A csoport öt kínálási pontnál állomásozott, mindegyiknél táncoltak, ettek-ittak, tréfálkoztak, az utolsónál pedig el is temették a telet. Levették és kifordították sapkáikat, majd térdre borulva bánták meg a farsangi időszakban elkövetett bűneiket. A felvonulás végén a csapatok ismét a művelődési ház udvarán találkoztak, ahol a csíkszentsimoni hagyományőrzők humoros beszólások és hátborzongató jajveszékelés közepette elsiratták Illést, majd a szimbolikus bábégetés után elkezdődött a közös tánc.