Kozán István

Kozán István

Felaprózott lépések

2020. július 24., 10:222020. július 24., 10:22

A romániai magyarság legerősebb pártjának, az RMDSZ-nek elmúlt évtizedét nagyban meghatározta az a kérdés, hogy

az éppen soron következő törvényhozási vagy EP-választásokon képes lesz-e megugrani a bejutáshoz megszabott küszöböt, vagy a rendszerváltozás óta először kiesik a parlamentből, ami beláthatatlan következményekkel járna.

Ahhoz, hogy mindez ne történhessen meg, erős egyéniségekre, karizmatikus figurákra volt és van szükség, és nyilván olyan ügyekre, a több mint egymilliós kisebbség jövőjét meghatározó feladatokra, amelyek mögé – akár pártállástól függetlenül – fel lehet sorakozni.

Ilyen ügy volt Románia európai uniós csatlakozása utáni első EP-választás, amikor rendkívüli módon, már-már erőn felül teljesítve, a magyarság három képviselőt juttatott az Európai Parlamentbe. Ezt követte a kettős állampolgárság megadását belengő eufória, amikor

mindenki úgy érezte, határon túli magyarnak lenni jó.

Emlékezhetünk azokra a fényképekre, amelyeken a friss állampolgárok büszkén mutatták az eskütételek alkalmával kapott dossziét, benne az igazoló dokumentummal. Az is löketet adott a magyarságnak, hogy immár kettős állampolgárként szavazhatott a magyarországi országgyűlési választásokon.

Az időközi boldogságérzeten túl azonban kopni kezdett a romániai magyar összetartozás érzése, hiszen a fentebb említett nagy célok és megvalósítások mellett a hétköznapokban biza-biza gyűltek a kisebb-nagyobb kudarcok. Napi szinten kapta a pofonokat a közösség. A teljesség igénye nélkül:

  • bíróságok döntöttek nyelvi ügyekben, hogy például a községháza vagy városháza miért is nem polgármesteri hivatal;

  • magyar politikusokat, közéleti szereplőket is utolért az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (a DNA);

  • összehangolt műveletek irányultak a visszaszolgáltatások megtorpedózására.

Majd a Beke-ügy világosan megmutatta, hogy

az állami paranoia mekkorát tud ütni piszlicsáré elszólások és petárdák otthoni birtoklása miatt.

Ezekre az eseményekre a romániai magyar politikai pártoknak a dörgedelmes kijelentéseken túl nem nagyon volt válaszuk, ehhez pedig hozzáadódik, hogy az egyébként is kiöregedő szavazóbázist képtelenek voltak újakkal, fiatalokkal pótolni. A rozsda tehát lassan, de biztosan mardosta a karosszériát.

Az igazi mélypontot azonban kétségtelenül Úzvölgye hozta el, ez az eset pedig már világosan jelezte, hogy a romániai magyarság rendkívül sérülékennyé vált. Amikor már azt hittük, hogy nem, hát bizonyossá vált, hogy de igen:

a kivándorlás és az elöregedés miatt egyre fogyatkozó kisebbséggel gyakorlatilag bármit megtehet az állam.

A világháborús magyar katonai temetőben tavaly áprilisban sebtében felállított román keresztek látványa elsőre még akkora dühöt váltott ki a magyarság körében, hogy az elegendő volt arra, hogy az épp soron következő, májusi európai parlamenti választáson összehozza az RMDSZ számára a bejutási küszöböt, ám

az azóta eltelt egy esztendő teljes letargiába sodorta a közösséget.

korábban írtuk

Elfoglalták az úzvölgyi sírkertet, ünnepeltek a románok
Elfoglalták az úzvölgyi sírkertet, ünnepeltek a románok

A fokozott hatósági jelenlét ellenére a feldühödött románok kitörték az úzvölgyi temető kapuját és beözönlöttek a sírkertbe, kitépték a mogyorófa kereszteket és elfoglalták a temetőt.

És akárhogy is kerülgetjük, ismét le kell írnunk: Úzvölgye másként is alakulhatott volna, ha Hargita Megye Tanácsa és Csíkszentmárton Polgármesteri Hivatala (bármennyire is elhatárolódik a két intézmény vezetője és kikéri magának) időben lép, és világgá kürtöli:

a temetőben valakik ötven gödröt ástak, ahová minden bizonnyal valamit építeni fognak – minden törvényes alapot mellőzve.

Az említett tanácselnök és polgármester ereje elégtelen volt, hogy érdemben tegyen bármit is az ellen, ami aztán végül bekövetkezett. Sőt mindaddig hallgattak az ügyről, ameddig ki nem szivárgott.

Az azóta eltelt esztendő folyamatos magyarázkodásokba, elterelésekbe, mentegetőzésekbe kényszerítette az érintetteket, akik mondjanak bármit is, egy dolog világos kell legyen: az ötven román kereszt és az emlékmű már nem fog eltűnni az úzvölgyi temetőből.

Az ügy mindenkit megtépázott: a politikai pártokat, a magyar intézményeket, a székelységet, az egész magyarságot. És ez még nem elég:

nemrég kiderült az is, hogy Hargita megye elvesztette a felbecsülhetetlen értékű turisztikai látványosságot, a Békás-szorost is, így hétszáz hektárral lett kevesebb Hargita megye közigazgatási területe.

Ide vezetett az elmúlt évek kislépéses politikája, a hozzánemértés, a felesleges aktatologatás, a szakmaiatlanság.

Mit tehet ilyen helyzetben egy képviselet? Két megoldás közül választhat: egyrészt nyalogatja sebeit, a múlton nosztalgiázik, és hagyja, hogy minden maradjon úgy ahogy eddig is volt. Vagy akár dönthet úgy is, hogy gyorsan levonja a következtetéseket és azonnal változtat: az elkopott vezetőket lecseréli és az új arcok számára fontos közfeladatokat jelöl ki.

A romániai magyarság legerősebb szervezete, az RMDSZ csúcsvezetése csütörtökön az előbbi mellett döntött.

korábban írtuk

Kolozsváron döntöttek Hargita megye tanácselnökjelöltjéről
Kolozsváron döntöttek Hargita megye tanácselnökjelöltjéről

Borboly Csaba lesz az RMDSZ hargitai megyeitanácselnök-jelöltje a szeptemberi helyhatósági választásokon – erről döntött csütörtökön az RMDSZ Szövetségi Elnöksége.

2 hozzászólás Hozzászólások

Ezt olvasta?

Kozán István

Kozán István

Borboly Csabának márpedig van egy érdeme

Hargita Megye Tanácsa már soha nem lesz olyan, mint volt: tizenhat év után elhagyja az elnöki kabinetet Borboly Csaba. Na és innentől több oldalon keresztül kellene a leköszönő elnök érdemeit sorolnunk – pedig a valóságban csak egy van.

Kozán István

Kozán István

„nem kell szégyellni, ha sz.r vagy”

A csíkszeredai kórház egyik főorvosának nyilvános internetes meglincselése rávilágított arra, hogy milyen lehetőségeket és veszélyeket rejt magában a közösségi médián végigfutó ügyek egyoldalú tálalása.

Kozán István

Kozán István

Borboly máshol csökkentené a bürokráciát

Teljes zavart okozott bennünk Borboly Csaba leköszönő tanácselnök leépítésekkel kapcsolatos kérdéseinkre adott válasza. Nem tudtuk eldönteni, hogy az általa felpumpált intézményről, vagy általában a romániai közintézményekről mondja-e el a véleményét.

Kocsis Károly

Kocsis Károly

A stílus maga a jelölt, avagy önkéntes népvezérek viszonyulása az anyanyelvhez

A baj akkor kezdődik, amikor valaki önként, amolyan hályogkovács-módra közszereplést vállal, és a közösségi oldalán (hol máshol?) kiütköző stílusából az anyanyelve iránti ijesztő igénytelenség köszön vissza.

Szüszer Róbert

Szüszer Róbert

Minden érthető, ugye? Na fogd meg a söröm!

Miért nincs tej és kifli a Hargita megyei iskolákban? Mert kormány, mert kiírás, mert tavalyi program, APIA és elszámolás, mert na. Mi nem világos?

Kozán István

Kozán István

A kevesebb néha több – még költségvetésben is

Hiába adta el bombasztikus sikerként Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata a megyei önkormányzat 2024-es büdzséjét, nagy a gyanúnk, hogy a múlt héten elfogadott költségvetés fogja a legnagyobb fejfájást okozni Hargita megyének.

Kozán István

Kozán István

Csedő a beázásokat fürkészte, Ráduly kigondolta, Korodi megépíttette

Jottányit sem csorbult volna Csíkszereda jelenlegi városvezetésének érdeme attól, ha Korodi Attila polgármester megemlíti elődjének, Ráduly Róbert Kálmánnak a nevét a hídavatón.

Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!