Fotó: Pál Árpád
Noha a Hargita megyei juhtenyésztő gazdák által értékesített állatok jó része is az arab térségbe kerül, ilyen állatszállítmányokat nem érint a Szuezi-csatornán kialakult hajózási válság. A jó áron történő külföldi felvásárlás és a munkaerőhiány miatt azonban idén is kevés bárányt értékesítenek helyben húsvét előtt.
2021. március 30., 16:082021. március 30., 16:08
2021. március 30., 16:572021. március 30., 16:57
Kisebb felvásárlások ugyan voltak már, de nem szállították még el azokat a Hargita megyében nevelt bárányokat, amelyeket az Arab-félsziget térségében értékesítenek majd, így a Szuezi-csatornán múlt kedden kialakult hajózási válság nem érint ilyen állatszállítmányokat. A csatornát eltorlaszoló 200 ezer tonnás teherhajót hétfőn hajnalban tudták kiszabadítani, múlt heti elakadása miatt hajók százai vesztegeltek a csatorna két oldalán, köztük tíz olyan, amely Romániából szállított több mint százezer élő állatot, többnyire juhokat, a térségbe.
A természeti adottságok miatt Hargita megye az országos élvonalba tartozik a juhtenyésztés tekintetében, de a természetes körülmények között itt nevelt állatokra külföldön – Görögországban, Olaszországban, az Arab-félszigeten – is nagy a kereslet.
– magyarázta lapunknak Balló István, a Hargita Megyei Juhtenyésztők Egyesületének az elnöke, aki szerint ennélfogva a hajózási válság nem érintette ezeket az állatszállítmányokat. Ebben az időszakban az arab országok részéről nincs is nagy kereslet a bárányok iránt,
– ezt már Bándi Zoltán állatorvos, a megyei juhtenyésztők egyesületének a székelykeresztúri képviselője közölte lapunkkal.
Fotó: Pál Árpád
A külföldi kereslet, illetve a munkaerőhiány miatt idén is kevés bárányt értékesítenek a helyi piacokon a Hargita megyei juhtenyésztő gazdák a húsvét előtti időszakban. Amint azt Bándi Zoltán elmondta:
Becslése szerint most, a húsvéti időszakban legfeljebb a bárányállomány 20-25 százalékát vágják le, mintegy fele-fele arányban háztáji körülmények között, illetve vágópontokon. Már nem szívesen vágják le a bárányokat ebben az időszakban a tenyésztők, inkább később értékesítik azokat – erősítette meg Balló István is –, és ennek a főbb okai közt van az is, hogy külföldre drágábban lehet eladni.
– tájékoztatott Bándi Zoltán.
A Hargita megye alap növénykultúrájának számító pityókát egyre kisebb területen termesztik a megyében. Alig több, mint tíz év alatt a felére csökkent a burgonyaföldek összterület, idén ez már a hatezer hektárt sem éri el.
Fejenkét 180 ezer lejes juttatásról szóló összeget hozott nyilvánosságra kedden a román központi sajtó, amit annak a három alkotmánybírónak adnának, akiknek most jár le a kilencéves mandátumuk. Köztük van a magyar alkotmánybíró is.
Az áramszolgáltató közlése szerint előre tervezett karbantartási munkálatok miatt a következő napokban több településen is ideiglenes áramszünetre kell számítani.
Az ítélet nem jogerős.
A dicsőszentmártoni ivóvíztisztító-állomás továbbra is zavartalanul biztosítja a háztartási vízellátást a térségben, mivel a Kis-Küküllő sókoncentrációja a legfrissebb mérések szerint még mindig a megengedett 1500 mg/l-es határérték alatt van.
Elindult a jelentkezés a sepsiszentgyörgyi időseknek és rászorulóknak szóló Gondosóra szociális támogatási programra, kedden. Mutatjuk, hogyan jelentkezhetnek az érdekeltek.
Közel négy és fél év után megszűnt a villanyáramra megállapított ársapka, július 1-jétől piaci áron számláznak a szolgáltatók. A kiszolgáltatott fogyasztók számára havi 50 lejes támogatást biztosít az állam.
Többet kell fizetniük idén a román tengerpartra érkező turistáknak, a legtöbb szállodában mintegy 10–20 százalékkal emelték az árakat tavalyhoz képest.
Maros megyében minimálisan nőtt, Hargita és Kovászna megyében pedig nagyon enyhén csökkent, de összességében alig változott a munkanélküliségi arány a székelyföldi megyékben a legutóbbi, májusi összesítés szerint.
Cseke Attila fejlesztési miniszter kedden egy új piatra-neamț-i bölcsőde felavatásán kijelentette, 2025-re biztosított a költségvetés a bölcsődeépítő kormányprogram folytatására.
szóljon hozzá!