
Fotó: Pál Árpád
Noha a Hargita megyei juhtenyésztő gazdák által értékesített állatok jó része is az arab térségbe kerül, ilyen állatszállítmányokat nem érint a Szuezi-csatornán kialakult hajózási válság. A jó áron történő külföldi felvásárlás és a munkaerőhiány miatt azonban idén is kevés bárányt értékesítenek helyben húsvét előtt.
2021. március 30., 16:082021. március 30., 16:08
2021. március 30., 16:572021. március 30., 16:57
Kisebb felvásárlások ugyan voltak már, de nem szállították még el azokat a Hargita megyében nevelt bárányokat, amelyeket az Arab-félsziget térségében értékesítenek majd, így a Szuezi-csatornán múlt kedden kialakult hajózási válság nem érint ilyen állatszállítmányokat. A csatornát eltorlaszoló 200 ezer tonnás teherhajót hétfőn hajnalban tudták kiszabadítani, múlt heti elakadása miatt hajók százai vesztegeltek a csatorna két oldalán, köztük tíz olyan, amely Romániából szállított több mint százezer élő állatot, többnyire juhokat, a térségbe.
A természeti adottságok miatt Hargita megye az országos élvonalba tartozik a juhtenyésztés tekintetében, de a természetes körülmények között itt nevelt állatokra külföldön – Görögországban, Olaszországban, az Arab-félszigeten – is nagy a kereslet.
– magyarázta lapunknak Balló István, a Hargita Megyei Juhtenyésztők Egyesületének az elnöke, aki szerint ennélfogva a hajózási válság nem érintette ezeket az állatszállítmányokat. Ebben az időszakban az arab országok részéről nincs is nagy kereslet a bárányok iránt,
– ezt már Bándi Zoltán állatorvos, a megyei juhtenyésztők egyesületének a székelykeresztúri képviselője közölte lapunkkal.
Fotó: Pál Árpád
A külföldi kereslet, illetve a munkaerőhiány miatt idén is kevés bárányt értékesítenek a helyi piacokon a Hargita megyei juhtenyésztő gazdák a húsvét előtti időszakban. Amint azt Bándi Zoltán elmondta:
Becslése szerint most, a húsvéti időszakban legfeljebb a bárányállomány 20-25 százalékát vágják le, mintegy fele-fele arányban háztáji körülmények között, illetve vágópontokon. Már nem szívesen vágják le a bárányokat ebben az időszakban a tenyésztők, inkább később értékesítik azokat – erősítette meg Balló István is –, és ennek a főbb okai közt van az is, hogy külföldre drágábban lehet eladni.
– tájékoztatott Bándi Zoltán.
Évente több mint 3,4 millió tonna, azaz percenként egy teherautónyi élelmiszer kerül a szemétbe Romániában, miközben a lakosság több mint 27 százaléka a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatának van kitéve.
A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) szerdán megvitatta az Egyesült Államoknak azt a kérését, hogy ideiglenesen katonai erőket és felszereléseket telepítsen Romániába a közel-keleti válsággal összefüggésben.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Meghalt egy katonai pilóta kedden a borceai légi támaszponton.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
szóljon hozzá!