
Fotó: Pál Árpád
Noha a Hargita megyei juhtenyésztő gazdák által értékesített állatok jó része is az arab térségbe kerül, ilyen állatszállítmányokat nem érint a Szuezi-csatornán kialakult hajózási válság. A jó áron történő külföldi felvásárlás és a munkaerőhiány miatt azonban idén is kevés bárányt értékesítenek helyben húsvét előtt.
2021. március 30., 16:082021. március 30., 16:08
2021. március 30., 16:572021. március 30., 16:57
Kisebb felvásárlások ugyan voltak már, de nem szállították még el azokat a Hargita megyében nevelt bárányokat, amelyeket az Arab-félsziget térségében értékesítenek majd, így a Szuezi-csatornán múlt kedden kialakult hajózási válság nem érint ilyen állatszállítmányokat. A csatornát eltorlaszoló 200 ezer tonnás teherhajót hétfőn hajnalban tudták kiszabadítani, múlt heti elakadása miatt hajók százai vesztegeltek a csatorna két oldalán, köztük tíz olyan, amely Romániából szállított több mint százezer élő állatot, többnyire juhokat, a térségbe.
A természeti adottságok miatt Hargita megye az országos élvonalba tartozik a juhtenyésztés tekintetében, de a természetes körülmények között itt nevelt állatokra külföldön – Görögországban, Olaszországban, az Arab-félszigeten – is nagy a kereslet.
– magyarázta lapunknak Balló István, a Hargita Megyei Juhtenyésztők Egyesületének az elnöke, aki szerint ennélfogva a hajózási válság nem érintette ezeket az állatszállítmányokat. Ebben az időszakban az arab országok részéről nincs is nagy kereslet a bárányok iránt,
– ezt már Bándi Zoltán állatorvos, a megyei juhtenyésztők egyesületének a székelykeresztúri képviselője közölte lapunkkal.
Fotó: Pál Árpád
A külföldi kereslet, illetve a munkaerőhiány miatt idén is kevés bárányt értékesítenek a helyi piacokon a Hargita megyei juhtenyésztő gazdák a húsvét előtti időszakban. Amint azt Bándi Zoltán elmondta:
Becslése szerint most, a húsvéti időszakban legfeljebb a bárányállomány 20-25 százalékát vágják le, mintegy fele-fele arányban háztáji körülmények között, illetve vágópontokon. Már nem szívesen vágják le a bárányokat ebben az időszakban a tenyésztők, inkább később értékesítik azokat – erősítette meg Balló István is –, és ennek a főbb okai közt van az is, hogy külföldre drágábban lehet eladni.
– tájékoztatott Bándi Zoltán.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!