Az írásbeli vizsgák menetét szigorították idén a járványhelyzet miatt, az érettségi dolgozatok javítása viszont változatlan maradt
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Bosszantónak, bántónak és megalázónak tartják a Hargita megyei tanárok azt az évek óta alkalmazott módszert, amely szerint más megyékbe szállítják, és ott javítják ki az érettségizők dolgozatait az országban. Emiatt ugyanis a magyar diákok dolgozatai gyakran olyan megyékbe kerülnek, ahol nincs elegendő magyarul értő pedagógus, ezért a székelyföldi megyék tanárainak kell több száz kilométert utazniuk ezek javításáért.
2020. július 19., 13:532020. július 19., 13:53
Öt évvel ezelőtt, 2015-ben bocsátotta ki Sorin Cîmpeanu akkori oktatási miniszter azt a rendeletet, amely kimondta, hogy az érettségizők dolgozatait nem ugyanazokban a megyékben javítják ki, ahol a diákok írták, hanem átviszik más megyékbe, és az ottani pedagógusok értékelik a vizsgázók teljesítményét.
A módosítás már abban az évben, kevéssel az érettségi előtt érvénybe is lépett, és számos kérdést vetett fel. A magyar nyelvű dolgozatok helyzetét és a megyék lakosságának méretbeli különbségét például azóta sem veszik figyelembe, így történhet meg, hogy a székelyföldi megyékből gyakran olyan megyékbe küldik javításra a dolgozatokat, ahol nincs elegendő számú magyarul értő tanár. Ezért aztán nem csak a dolgozatokat utaztatják egyik megyéből a másikba, hanem a tanárokat is. Bogács Nóra és Vermesser Levente Hargita megyei magyar szakos tanárok például idén a több mint 250 kilométerre lévő Botoşani-ba utaztak, hogy Máramaros megyei diákok megóvott dolgozatait javítsák.
A két pedagógus lapunk megkeresésére rámutatott a rendszer hibáira és hiányosságaira. Mint Bogács Nóra elöljáróban elmondta, az érthető és elfogadható, hogy ne a saját tanára javítsa egy diák dolgozatát. Az viszont, hogy
Ezt a bizalmatlanságot bosszantónak, bántónak és megalázónak nevezte a magyar szakos tanárnő. A gondolatmenethez kapcsolódva Vermesser Levente arra is kitért, hogy az üzenetén túl a kivitelezéssel is hatalmas problémák vannak, mivel gyakran küldik olyan megyékbe a magyar diákok dolgozatait, ahol nincs elegendő magyarul értő tanár.
„Idén például az érettségi vizsga első szakaszában Szeben megyébe küldték a Kovászna megyei dolgozatokat, majd onnan kérték a Hargita megyei kollégákat, hogy javítsák ki azokat. Az óvási időszakban pedig a Hargita megyei tanárok Botoşani-ba utaztak, egy logikatanár például egyetlen dolgozat miatt utazott több mint 250 kilométert.
– mutattak rá a pedagógusok. Hozzátették: sokkal jobb lenne, ha figyelnének a megyék méretére és a földrajzi távolságra is, és például szomszédos megyékbe küldenék a dolgozatokat, a három székelyföldi megye – Maros, Hargita és Kovászna – diákjainak dolgozatait pedig egymás között cserélnék ki.
A minisztérium ráadásul a csere után nem segít a folyamat lebonyolításában, hanem a tanfelügyelőségeknek kell megoldaniuk, hogy legyen elegendő tanár a kapott dolgozatok kijavításához. „Meg kell jegyezni, hogy senki nem kötelez arra, hogy utazzunk. Viszont, mivel tudjuk, hogy ha nem vállaljuk, akkor magyar gyerekek dolgozatait nem lesz, aki kijavítsa, ez egy olyan érzelmi tényező, amelyet nem tudunk figyelmen kívül hagyni.
– hangsúlyozta Bogács Nóra, majd arra is kitért, hogy a javítótanárokat fizetik ugyan a dolgozatszám alapján, de kevés javítandó esetén nevetséges ez az összeg, és ha valaki csak néhány dolgozatért utazik, a végén még ő fizet rá az ott tartózkodása alatt adódó költségek miatt.
A tanárok továbbá rámutattak: egyébként sem lenne lehetőség csalásra vagy visszaélésre, mivel a dolgozatok javításának menete ezt megakadályozza, a diákok neve titkosított, a javítók csak sorszámuk alapján azonosítják a dolgozatokat. „Ez a procedúra azért is embertelen, mert sokszor hajnalban indulunk, hosszú órákon át utazunk, majd érkezés után idén azzal szembesültünk, hogy még vizet sem biztosítottak. Nem az erre költendő összeg jelent problémát, hanem az, hogy egy idegen városban nekünk kell elmenni vizet vásárolni; ha enni akarunk, azt is magunk kell megoldjuk. A jelenlegi járványhelyzetben ráadásul az utazás és a vásárlás még bonyolultabb és kockázatosabb, mint más években” – nehezményezték.
Az eljárás részleteivel kapcsolatosan elmondták, a dolgozatok javítása kamera előtt történik, először kijavítja egyik tanár a meghatározott javítókulcs szerint, majd ugyanígy egy másik tanár is. Ezt követően összevetik a két adott pontszámot egy bizottsági személy jelenlétében, és ha nincs egy jegynél nagyobb eltérés, akkor a kettő átlagából megszületik a végső minősítés. Ha a két adott pontszám között egy jegynél nagyobb a különbség, mindkét tanár újra átnézni a dolgozatot, és ha mindketten kitartanak az eredeti minősítésük mellett, akkor egy másik bizottság is kijavítja a dolgozatot. Erre azonban tapasztalataik szerint ritkán kerül sor.
Ismét medve jelenlétére figyelmeztették a csíkszeredaiakat. Vasárnap este, 11 óra 8 perckor Ro-Alert üzenetben hívták fel a figyelmet arra a hatóságok, hogy medvét láttak a csíksomlyói Köves utca 18. szám alatt.
Az utóbbi évek gyakorlatával ellentétben idén egyszerre négy sepsiszentgyörgyi személyiségnek ítélték oda a Pro Urbe-díjat, amelyeket a városnapok zárónapján, vasárnap adták át a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Béla termében.
Anyaországi vendégek is felkeresték a hétvégén, első alkalommal megszervezett mezőzáhi bazsarózsa fesztivált, amelynek a helyi Ugron-kastély udvara adott otthont. Bár a sztyeppei bazsarózsák nagyrésze már elvirágzott, látnivalóban nem volt hiány.
A nagy népszerűségnek örvendő Pénzmágus-vetélkedő záróakkordja, az április 26–28. között lezajlott nagydöntő vasárnap délután ért véget. Dobogós helyen a székelyudvarhelyi Dream Flow és 5letElek, továbbá a csíkszeredai Kupecek csapat végzett.
Ezerháromszáz táncost hívtak meg április 29-ére, hétfőre a marosvásárhelyi Színház térre, ahol a tánc világnapja alkalmából szerveznek nagyszabású ünnepélyt. A marosvásárhelyi várban pedig a Navarra Dance táncosait lehet megcsodálni.
Sötétedés után nem ajánlott a marosvásárhelyi Somostetőn szaladni, a futópályát használni, mert újra medvét láttak a népszerű szabadidőközpont területén – figyelmeztet a marosvásárhelyi városháza.
A Richter-skálán 3,3-as erősségű földrengés volt vasárnap reggel 6:43-kor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ő már csak Hazug Pista néven ismert. Pedig dehogy hazudott. Meséivel, történeteivel mindig meghódította azon hallgatóit, akik nem siettek tovább. Gyergyóalfalu szoborállítással is segíti halhatatlansága megőrzését.
Bár a reggeli fagy mértéke nem számottevő, az Országos Meteorológiai Igazgatóság vasárnap hajnali értékeket mutató hőtérképén így is kiemelkedik a csíki- és gyergyói medence.
Bár most nem az éjszaka közepén, de szombaton késő este érkezett a Ro-Alert egy újabb medve jelenlétéről a csíkszeredaiak telefonjára. A vészjelzésben ezúttal a Pacsirta sétányon feltűnt medvére figyelmeztették a csíkszeredaiakat.
2 hozzászólás