Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:09

Meghalt srebrenicai népirtásért felelős Ratko Mladić

17:02

Romániában nagyobb a streamingszolgáltatások előfizetőinek aránya, mint Magyarországon vagy Olaszországban

16:52

Az egyik székelyföldi csapat kupameccse a képernyőn, a másiké az interneten lesz nézhető

16:32

Most éppen drón- és légtérszakértők lettek sokan

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Hatan kerültek kórházba a cekendi balesetet követően

Balesettel indult a szombat a Cekend-tetőn

Házépítés engedély nélkül? Bizonyos esetekben lehetséges lesz

Nem csak a láncfűrész akadt fenn a rostán: több mint 1500 köbméter fát foglalt le a rendőrség

Már az autók sincsenek biztonságban: lökhárítót tépett le egy medve a Transzfogarason – videóval

Lemondott parlamenti mandátumáról Lázár János

A legfontosabb vádpontok alól jogerősen felmentették Borboly Csabát

Ismét elmaradt az ítélethirdetés Borbolyék perében

Megoldást kér a magyar kormánytól egy román politikus az erdélyi kulturális projektek finanszírozásának folytatására

Mi változott és mi nem Borbolyék perének jogerős ítéletében?

Emberi csontvázak is a felszínre kerültek a csíksomlyói ásatások során

Az ásatás során emberi csontvázak is felszínre kerültek. Ezeket a későbbiekben antropológiai vizsgálatnak vetik alá

Fotó: Botár István/Csíki Székely Múzeum

Nemrég zárult le a régészeti ásatás Csíksomlyón, a Csíki-medence egyik legnagyobb lelőhelyén. A feltárás során 781 objektumot találtak a 3. és 18. század közötti korszakokból. A legérdekesebb felfedezések egyike, hogy egy gödörben öt csontvázat találtak a 3. századból, a másik pedig egy 18. századi tömlöc maradványa.

Barabás Hajnal

2022. november 14., 15:252022. november 14., 15:25

2022. november 15., 16:472022. november 15., 16:47

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A hajdúk háza felől a második bolt a rabok kalickája, amelynek az udvar felől vagyon cserefábul csinált vastag rostélya, mely erősen be vagyon a kőfalba rakva.

A kalickábul beszállván a külső tömlecbe, ajtaja vastag cserefábul álló, erős nagy lakat rajta. Azon tömlec erős kőfallal ki vagyon rakva

– így írtak egy 1747-ből származó forrásban arról a tömlöcről, amelynek maradványait a nemrég lezárult ásatás során tárták fel a csíksomlyói lelőhelyen. Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze vezette a Csíki-medence egyik legnagyobb és legjelentősebb régészeti kutatását, amelyet nemrég zártak le, ezért arra kértük a szakembert, összesítse a legfontosabb eredményeket. Mint korábban is írtuk – és Botár most is kihangsúlyozta –,

ennek az ásatásnak egyik legnagyobb jelentősége az, hogy a Csíki-medence több korszakáról mutat képet, és bizonyítja, hogy itt már az 1100-as években létezett magyarok által lakott település templommal, házakkal.

A lelőhelyen egyébként korábban több alkalommal is végeztek kutatást, a területtel szomszédos Csobotfalvi Szent Péter és Pál Plébániatemplomot is Botár István kutatta, ezért ennek a lelőhelynek jó ismerője.

Több száz objektum

Mint tőle megtudtuk, a közel két hektáros területen összesen 781 objektumot vettek nyilvántartásba.

Találtak 3–4. századi vasolvasztó műhelyekre utaló rétegeket, azaz gót (germán törzs) településnek a nyomait.

A régész ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Székelyföld-szerte több gót település nyomait tárták fel, azonban temetkezési helyüket csupán Marosszentannán találták meg, és egy-két sír előkerült még Rugonfalván, ezeken kívül sehol sem bukkantak még sírhelyeikre.

Fotó: Botár István/Csíki Székely Múzeum

A csíksomlyói lelőhely szívében ugyan találtak egy gödröt, benne öt csontvázzal (egy felnőtt és négy gyermek maradványaival), azonban nem utalt semmi arra, hogy ez egy sírhely vagy temetkezési hely volna.

„Feltehetően valamilyen konfliktus, tragédia történhetett, és elrejtették a holttesteket egy gödörben” – jegyezte meg a régész. Hozzátette, ezután következik, hogy

a csontvázakat antropológiai vizsgálatra küldjék, melynek révén megtudhatják egyebek közt a haláluk okát, hogy erőszakos halált haltak-e, illetve hogy helyben születtek vagy migráció révén kerültek ide.

Az ásatás során továbbá előkerültek még 5–7. századi szláv házhelyek a hozzájuk tartozó agyagtepsi-töredékekkel, majd Árpád-kori, azaz 11–13. századi időszakból származó magyarok objektumai is előkerültek, edényégető kemencével és egy kovácsműhely maradványaival.

Ebből az időszakból feltártak 2–3 lakóházat is, pincével együtt.

A cikkünk elején említett, 18. századi tömlöc a Háromszékről származó Kálnoky Ferenc királybíró családjához tartozhatott. A talált tárgyak közül is felsorolt néhányat a kutatás vezetője, mint mondta:

előkerült egy csontból faragott gót fésű, egy fibula (ruhakapocs), római pénzérmék, sarló, nyílhegyek, cserépedény-töredékek.

Az egyik 18. századi kőházból 20–40 agyagpipa maradványát találták meg. A többrendbeli kutatás eredményeit a régész egy tanulmányban összegzi majd, azt megelőzően pedig részeredményeket is közzétesz a szakmai oldalán. A szakembertől megtudtuk még, hogy a csíksomlyói terület délnyugati részén néhány éven belül várhatóan lesz lehetőségük folytatni a feltárást.

„Az gabonásházon alól vagyon három, kőből rakot[t] bolt egy fedél alatt, két részbe új zsendel[l]yel fedelezet[t], melynek is az felső boltyába bemenő ajtó fenyődeszkábul, vas sorkakon forgó, vaskilincs, ütközöjével rajta. Veres kályhábul csinált tüzelőkemence benne, papirosbul való ablakja 2. Az hajdúk, porkolábbal együt[t] benne lakván, s azoknak cüvekre csinált ágy egy, köszönséges fogas benne. Onnan bemenvén az második bo[l]tba, kinek is az ajtaja vastag cserefábul csinált, három vastag vasheveder rajta, vas sorkakkal együtt. Az hajdúk házok felől vasretesz, reteszfő rajta, mely második bo[l]th az rabok kalickája, kinek is az udvar felől vagyon cserefábul csinált vastag rostélya, mely erőssen be vagyon a kőfalba rakva; mely kalickábul bészál[l]ván a külső tömlecbe, ajtaja vastag cserefábul álló, három vashevederrel meg vagyon hevederezve, vas sorkakkal együt[t], kinek is az egyik sorka eltöröt[t], erős nagy lakat rajta. Azon tömlec erős kőfallal ki vagyon rakva és erős, vastag faragot[t] cserefákkal meg vagyon bérelve. Az padimentuma is hasonló cserefával meg vagyon padolva, nemkülömben felyül is vastag cserefákkal meg vagyon gerendázva s padolva. Azon külső tömlecbül bémenvén az belső tömlecbe, annak forgó ajtaja nincsen, külömben szintén olyan apparatussal vagyon elkészítve, mint az külső. Vagyon azon két szellőző szoros ablakocskája rajta, két erős vasrostély rajta. Azon alól való harmadik bo[l]tnak ajtaja új fenyődeszkábul csinált, vas sorkakon járó, külyel vasretesz, reteszfő rajta, belől vasbul való ütköző kilincs. Vagyon azon bo[l]tban veres kályhábul rakot[t] tüzelőkemence és füttő, kőbül és téglábul mésszel felrakot[t] fundámentumával együ[t]. Vagyon fába rakot[t] üvegablakja kétfelé nyíló, kettő. Vasbul való sorkai és fordítói. Egy küsdeg avadag négyszegű asztalocska benne. Egy köszönséges fogasocska és egy köszönséges ágy benne. Kinek is padimentuma elegyes téglával meg [vagyon] téglázva” – részlet az 1747-ből származó birtokelosztási iratból, amit Csáki Árpád háromszéki történésznek köszönhetünk.