„Az gabonásházon alól vagyon három, kőből rakot[t] bolt egy fedél alatt, két részbe új zsendel[l]yel fedelezet[t], melynek is az felső boltyába bemenő ajtó fenyődeszkábul, vas sorkakon forgó, vaskilincs, ütközöjével rajta. Veres kályhábul csinált tüzelőkemence benne, papirosbul való ablakja 2. Az hajdúk, porkolábbal együt[t] benne lakván, s azoknak cüvekre csinált ágy egy, köszönséges fogas benne. Onnan bemenvén az második bo[l]tba, kinek is az ajtaja vastag cserefábul csinált, három vastag vasheveder rajta, vas sorkakkal együtt. Az hajdúk házok felől vasretesz, reteszfő rajta, mely második bo[l]th az rabok kalickája, kinek is az udvar felől vagyon cserefábul csinált vastag rostélya, mely erőssen be vagyon a kőfalba rakva; mely kalickábul bészál[l]ván a külső tömlecbe, ajtaja vastag cserefábul álló, három vashevederrel meg vagyon hevederezve, vas sorkakkal együt[t], kinek is az egyik sorka eltöröt[t], erős nagy lakat rajta. Azon tömlec erős kőfallal ki vagyon rakva és erős, vastag faragot[t] cserefákkal meg vagyon bérelve. Az padimentuma is hasonló cserefával meg vagyon padolva, nemkülömben felyül is vastag cserefákkal meg vagyon gerendázva s padolva. Azon külső tömlecbül bémenvén az belső tömlecbe, annak forgó ajtaja nincsen, külömben szintén olyan apparatussal vagyon elkészítve, mint az külső. Vagyon azon két szellőző szoros ablakocskája rajta, két erős vasrostély rajta. Azon alól való harmadik bo[l]tnak ajtaja új fenyődeszkábul csinált, vas sorkakon járó, külyel vasretesz, reteszfő rajta, belől vasbul való ütköző kilincs. Vagyon azon bo[l]tban veres kályhábul rakot[t] tüzelőkemence és füttő, kőbül és téglábul mésszel felrakot[t] fundámentumával együ[t]. Vagyon fába rakot[t] üvegablakja kétfelé nyíló, kettő. Vasbul való sorkai és fordítói. Egy küsdeg avadag négyszegű asztalocska benne. Egy köszönséges fogasocska és egy köszönséges ágy benne. Kinek is padimentuma elegyes téglával meg [vagyon] téglázva” – részlet az 1747-ből származó birtokelosztási iratból, amit Csáki Árpád háromszéki történésznek köszönhetünk.