Az ásatás során emberi csontvázak is felszínre kerültek. Ezeket a későbbiekben antropológiai vizsgálatnak vetik alá
Fotó: Botár István/Csíki Székely Múzeum
Nemrég zárult le a régészeti ásatás Csíksomlyón, a Csíki-medence egyik legnagyobb lelőhelyén. A feltárás során 781 objektumot találtak a 3. és 18. század közötti korszakokból. A legérdekesebb felfedezések egyike, hogy egy gödörben öt csontvázat találtak a 3. századból, a másik pedig egy 18. századi tömlöc maradványa.
2022. november 14., 15:252022. november 14., 15:25
2022. november 15., 16:472022. november 15., 16:47
A hajdúk háza felől a második bolt a rabok kalickája, amelynek az udvar felől vagyon cserefábul csinált vastag rostélya, mely erősen be vagyon a kőfalba rakva.
– így írtak egy 1747-ből származó forrásban arról a tömlöcről, amelynek maradványait a nemrég lezárult ásatás során tárták fel a csíksomlyói lelőhelyen. Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze vezette a Csíki-medence egyik legnagyobb és legjelentősebb régészeti kutatását, amelyet nemrég zártak le, ezért arra kértük a szakembert, összesítse a legfontosabb eredményeket. Mint korábban is írtuk – és Botár most is kihangsúlyozta –,
A lelőhelyen egyébként korábban több alkalommal is végeztek kutatást, a területtel szomszédos Csobotfalvi Szent Péter és Pál Plébániatemplomot is Botár István kutatta, ezért ennek a lelőhelynek jó ismerője.
Mint tőle megtudtuk, a közel két hektáros területen összesen 781 objektumot vettek nyilvántartásba.
A régész ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Székelyföld-szerte több gót település nyomait tárták fel, azonban temetkezési helyüket csupán Marosszentannán találták meg, és egy-két sír előkerült még Rugonfalván, ezeken kívül sehol sem bukkantak még sírhelyeikre.
Fotó: Botár István/Csíki Székely Múzeum
„Feltehetően valamilyen konfliktus, tragédia történhetett, és elrejtették a holttesteket egy gödörben” – jegyezte meg a régész. Hozzátette, ezután következik, hogy
Az ásatás során továbbá előkerültek még 5–7. századi szláv házhelyek a hozzájuk tartozó agyagtepsi-töredékekkel, majd Árpád-kori, azaz 11–13. századi időszakból származó magyarok objektumai is előkerültek, edényégető kemencével és egy kovácsműhely maradványaival.
A cikkünk elején említett, 18. századi tömlöc a Háromszékről származó Kálnoky Ferenc királybíró családjához tartozhatott. A talált tárgyak közül is felsorolt néhányat a kutatás vezetője, mint mondta:
Az egyik 18. századi kőházból 20–40 agyagpipa maradványát találták meg. A többrendbeli kutatás eredményeit a régész egy tanulmányban összegzi majd, azt megelőzően pedig részeredményeket is közzétesz a szakmai oldalán. A szakembertől megtudtuk még, hogy a csíksomlyói terület délnyugati részén néhány éven belül várhatóan lesz lehetőségük folytatni a feltárást.
„Az gabonásházon alól vagyon három, kőből rakot[t] bolt egy fedél alatt, két részbe új zsendel[l]yel fedelezet[t], melynek is az felső boltyába bemenő ajtó fenyődeszkábul, vas sorkakon forgó, vaskilincs, ütközöjével rajta. Veres kályhábul csinált tüzelőkemence benne, papirosbul való ablakja 2. Az hajdúk, porkolábbal együt[t] benne lakván, s azoknak cüvekre csinált ágy egy, köszönséges fogas benne. Onnan bemenvén az második bo[l]tba, kinek is az ajtaja vastag cserefábul csinált, három vastag vasheveder rajta, vas sorkakkal együtt. Az hajdúk házok felől vasretesz, reteszfő rajta, mely második bo[l]th az rabok kalickája, kinek is az udvar felől vagyon cserefábul csinált vastag rostélya, mely erőssen be vagyon a kőfalba rakva; mely kalickábul bészál[l]ván a külső tömlecbe, ajtaja vastag cserefábul álló, három vashevederrel meg vagyon hevederezve, vas sorkakkal együt[t], kinek is az egyik sorka eltöröt[t], erős nagy lakat rajta. Azon tömlec erős kőfallal ki vagyon rakva és erős, vastag faragot[t] cserefákkal meg vagyon bérelve. Az padimentuma is hasonló cserefával meg vagyon padolva, nemkülömben felyül is vastag cserefákkal meg vagyon gerendázva s padolva. Azon külső tömlecbül bémenvén az belső tömlecbe, annak forgó ajtaja nincsen, külömben szintén olyan apparatussal vagyon elkészítve, mint az külső. Vagyon azon két szellőző szoros ablakocskája rajta, két erős vasrostély rajta. Azon alól való harmadik bo[l]tnak ajtaja új fenyődeszkábul csinált, vas sorkakon járó, külyel vasretesz, reteszfő rajta, belől vasbul való ütköző kilincs. Vagyon azon bo[l]tban veres kályhábul rakot[t] tüzelőkemence és füttő, kőbül és téglábul mésszel felrakot[t] fundámentumával együ[t]. Vagyon fába rakot[t] üvegablakja kétfelé nyíló, kettő. Vasbul való sorkai és fordítói. Egy küsdeg avadag négyszegű asztalocska benne. Egy köszönséges fogasocska és egy köszönséges ágy benne. Kinek is padimentuma elegyes téglával meg [vagyon] téglázva” – részlet az 1747-ből származó birtokelosztási iratból, amit Csáki Árpád háromszéki történésznek köszönhetünk.
Szombaton elment otthonról, és nem tért vissza az a 16 éves marosvásárhelyi fiú, akit vasárnap már a rendőrséggel kerestetnek.
Amit tudtunk megmutattunk: közvetítettük élőben, beszámoltunk róla, képtörténetben meséltük el, most pedig videóban foglaljuk össze. Idén ilyen volt a szabadtéri ételszentelés Csíkszeredában. Jövőre ugyanitt, ugyanennyien?
Virágvasárnapi olajágszenteléssel és Szent Péter téri pápai áldással kísérve beszélgettünk a római Német–Magyar Kollégium spirituálisával, a csíkdánfalvi születésű Vízi Elemér atyával.
Sepsiszentgyörgyön is szabadtéren szentelték meg a húsvéti eledeleket vasárnap reggel. Az ünnepi pillanatokon több mint ezren vettek részt, köztük román ajkú hívek is.
A már jól bevált forgatókönyv szerint, békésen, fegyelmezetten zajlott le a magyar nyelvterület legnagyobb létszámú húsvéti eledelszentelése Csíkszeredában.
Ezrek részvételével tartották meg idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda főterén. Tamás József, nyugalmazott segédpüspök kiemelte: úgy üljünk asztalhoz, hogy ott magával Jézus Krisztussal találkozunk.
Csíkszeredaiak és más településekről érkezők ezrei népesítik be évek óta a Szabadság teret és környékét húsvétvasárnap reggel. Ünneplőben, katonás rendben sorakoznak fel egymás mellé, a húsvéti ételekkel megrakott kosaraikkal, hordozóikkal.
A kutatók abban többnyire egyetértenek, hogy a tojás a Kr. u. 4. századtól már biztosan kapcsolódik a húsvéthoz, miután bekerült a szentelmények közé. De már jóval a kereszténység előtt díszítették azokat, és az ősi motívumok még ma is használatosak.
Hargita megyei tűzszerészek szálltak ki szombaton Madéfalvára, ahonnan egy fel nem robbant, feltételezhetően második világháborús lövedéket szállítottak el egy mezőgazdasági területről.
Mintegy húsz hektáron szétterjedt tarlótűz megfékezéséhez riasztották a Hargita megyei tűzoltóság maroshévízi egységét és a környékbeli önkénteseket nagyszombat délután.
szóljon hozzá!