
Fotó: Rab Zoltán
Kihívást jelent pontos napórát készíteni, és egyre többen hódolnak ennek a hobbinak Erdélyben is. Minderről Miholcsa Gyula fizikus, a téma egyik jó ismerője tartott előadást szombaton, az első napórás tanácskozáson Csíkszeredában, amelynek apropóján megkértük, meséljen erről a különleges hobbijáról.
2023. június 25., 08:592023. június 25., 08:59
„Ha felállítunk egy tárgyat egy felületre, akkor annak az árnyéka a Nap mozgását reprodukálja. Ha ezt a felületet, amire ráesik az árnyék, megvonalazzuk és beírjuk az óraszámokat, akkor meg is van a napóránk” – egyszerűsítette le a marosvásárhelyi Miholcsa Gyula fizikus – aki hobbiból számos napórát készített már –, hogy hogyan is működnek ezek a szerkezetek. A romániai köztévé magyar adásának munkatársaként hosszas kutatás után egy dokumentumfilm-sorozatot is forgatott a témában, amelyben bemutatta Erdély napóráit a nagyközönségnek, később pedig mindezt könyvben is összefoglalta. Erről korábban beszámolt a Liget portál.

A mechanikus és elektronikus órák előtt kizárólag a napórák segítségével lehetett pontosan megállapítani az időt. Miholcsa Gyula fizikus és televíziós operatőr ezeknek a különleges szerkezeteknek a szerelmese.
„Évszázadokon keresztül a napórák szabták meg a faluközösségek életritmusát, azok mutatták, mikor kell templomba menni, mikor mennyi az idő. A napórákat jól látható helyre tették, a falu közepében levő templomtoronyra, vagy ha védőfal vette körül a templomot, akkor arra, mint például Csíkkarcfalván vagy Székelyderzsen” – magyarázta Miholcsa Gyula.
Fotó: Rab Zoltán
A szakember úgy véli, egykoron minden erdélyi templomon volt ilyen időmérő, a felújítások során pedig egyre több kerül elő.
Azt tudni kell, hogy amikor ezek a régi napórák készültek, nem állt rendelkezésre sem szögmérő, sem iránytű, amely eszközök nagy segítséget nyújtanak ma a pontos napórák összeállításához.
– fejtette ki.
Fotó: Rab Zoltán
A középkorban az égtájak irányát egyébként vagy a sarkcsillag állásából határozták meg, vagy felállítottak egy rudat egyenesen a földbe, és megrajzolták a rúd árnyékának útvonalát reggeltől estig. Ott ahol a legrövidebb volt az árnyék, arra volt dél, az ellenkező irányban pedig észak, és akkor ennek megfelelően a napórát be lehetett állítani.
A napórához szükség van egy árnyékvető tárgyra, például pálcára, amelyet attól függetlenül, hogy függőleges vagy vízszintes napórát készítünk, ferdén kell felállítani.
– hívta fel a figyelmet. Hozzátette, ez a művelet a legnehezebb. Két módszer létezik, egyrészt úgy állítjuk be a pálcát, hogy a sarkcsillag fele mutasson, csakhogy ezt nehézkes kivitelezni a fali napóráknál, hiszen eleve a napsütötte, tehát déli oldalra kell helyezni, így az északi sarkcsillag pont a fal mögött lesz. Másrészt iránytűvel és dőlésszög-számítással lehet eredményes munkát végezni.
Fotó: Rab Zoltán
„Azt, hogy mennyire kell ferdének lennie, milyen szöget kell bezárnia az árnyékvetőnek, könnyen ki lehet számolni a szélességi kör alapján, mivel Erdély a 46. északi szélességi körön fekszik, ezért nálunk ha bármilyen napórát készítünk, ezzel kell számolni. A vízszintes napórák esetében az árnyékvetőnek 46 fokos szöget kell bezárnia a felülettel, és észak fele kell mutatnia. Ha a falra akarjuk tenni a napórát, akkor az árnyékvetőnek továbbra is északra kell mutatnia, de ebben az esetben 44 fokos dőlésszöggel kell számolni” – részletezte a szakember.
Ezt követően lehet az órát megjelölni vonalakkal. Erre is két módszer létezik. Egyrészt mikor felkel a nap, az árnyék alapján megjelöljük annak az óráját, majd ugyanezt tesszük óránként, de akár ennél sűrűbb időközönként is lehet, egészen napnyugtáig.
Fotó: Rab Zoltán
Azonban
„Nagyon egyszerű, be kell táplálni annak a helységnek a földrajzi koordinátáit, ahol készül a napóra, és a program kiadja a rajzot, hogy mit kell a falra vagy a földre festeni, attól függően, hogy vízszintes vagy függőleges napóra készül” – osztotta meg Miholcsa.
A napóra jól működik, amennyiben az árnyékvető megfelelően van beállítva. A pontosságának azonban van egy kis hibahatára, ami abból adódik, hogy a Föld nem egyenletesen forog a Nap körül, ugyanis van egy tengelyferdesége, ezért a standard időhöz, a karórához mért időhöz képest a napóra nem fogja mindvégig ugyanazt mutatni, hol sietni fog, hol késni, tudtuk meg. Miholcsa hozzátette, a legnagyobb sietés 16 perc, a legnagyobb késés pedig 14 perc. Ennek a hibahatárnak a meghatározására létezik egy univerzális táblázat, ami szintén elérhető az interneten, amely alapján korrigálható azzal a néhány perccel a napóráról leolvasott idő.
A napórát azonban ma már nem a pontossága miatt, hanem nosztalgiából és szórakozásból készítenek. Az utóbbi években egyre inkább teret hódít Erdélyben is ez a hobbi, Magyarországon már régóta divat, nyugaton ki sem ment a divatból – fogalmazott a készítő.
Hozzáfűzte,
Ez a hobbi három fontos területen fejleszti az embert: egyrészt az elméleti gondolkodás területén, hiszen a napóra elkészítéséhez matematikai és csillagászati ismeretek kellenek, másrészt a kézügyesség terén, hiszen fúrni, faragni, falba vésni, gyártani, festeni, rajzolni is kellhet a művelet során. Harmadrészt pedig a művészi, esztétikai érzéket fejleszti, hiszen el kell dönteni, hogy milyen anyagból, milyen módszerrel készüljön a napóra, hogy festjük-e vagy belekarcoljuk a számokat.
Fotó: Rab Zoltán
Az előadó egyébként a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán tartott előadására, az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület által szervezett első napórás tanácskozásra elhozta magával nyolc hordozható napóráját is bemutatás céljából. A napórákról készített Én csak a derűs órákat számolom című tévés dokumentumfilmjeit egyébként a TVR magyar adásának Youtube-csatornáján is vissza lehet nézni.
Olykor már a székelyföldi megyék is feltűnnek a nyugat-nílusi láz igazolt eseteinek hivatalos listáján, és bár ezek a fertőzések nem minden esetben a térségben történtek, az valószínű, hogy a jövőben itt is számolni kell a nyugat-nílusi vírussal.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter szerint a keddi gazdatüntetést olyan személyek térítették el és változtatták vandál akcióvá, akik nem az állattenyésztők érdekeit képviselik.
A kormány kedden közölte, hogy tiszteletben tartja az állampolgárok törvényes jogát a békés tiltakozáshoz, de az állattartók keddi tüntetése túllépte ezt a határt, és sajnálatos erőszakba torkollott.
Elfogadta kedden a szenátus oktatási bizottsága az iskolai egyenruha kötelező viselését előíró törvénytervezetet.
Korábban gyakoriak voltak a problémák a tej–kifli programos termékek minőségével, de ez már nem jellemző. Manapság a fő gondot az iskolák környékén kapható egészségtelen ételek jelentik – véli az élelmiszer-biztonsági hatóság Hargita megyei vezetője.
A demonstráció kedd délelőtt elfajult: a hatóságok szerint a résztvevők áttörték a csendőrsorfalat, többen dulakodtak a rendfenntartókkal, akik könnygázspray-t vetettek be.
A pénzügyminisztérium szeptember 16. és 30. között is fenntartja a normál gázolaj jövedéki adójának 25 százalékos csökkentését – közölte kedden a tárca.
Szabályozzák keddtől a romániai bíróságokon az egy bíróra naponta kiosztható ügyek számát. Az új munkateher-szabályozást a bíróságokon, a törvényszékeken és az ítélőtábláknál egyaránt alkalmazzák.
A gazdák elsősorban a juhpestis- és juhhimlőgócok kezelését, valamint az állatok leölésével járó járványügyi intézkedéseket kifogásolják, illetve a kiskérődzők pestise miatt elrendelt juh- és kecskeexport-tilalom ellen is tiltakoznak kedden.
1 hozzászólás