
Fotó: Rab Zoltán
Kihívást jelent pontos napórát készíteni, és egyre többen hódolnak ennek a hobbinak Erdélyben is. Minderről Miholcsa Gyula fizikus, a téma egyik jó ismerője tartott előadást szombaton, az első napórás tanácskozáson Csíkszeredában, amelynek apropóján megkértük, meséljen erről a különleges hobbijáról.
2023. június 25., 08:592023. június 25., 08:59
„Ha felállítunk egy tárgyat egy felületre, akkor annak az árnyéka a Nap mozgását reprodukálja. Ha ezt a felületet, amire ráesik az árnyék, megvonalazzuk és beírjuk az óraszámokat, akkor meg is van a napóránk” – egyszerűsítette le a marosvásárhelyi Miholcsa Gyula fizikus – aki hobbiból számos napórát készített már –, hogy hogyan is működnek ezek a szerkezetek. A romániai köztévé magyar adásának munkatársaként hosszas kutatás után egy dokumentumfilm-sorozatot is forgatott a témában, amelyben bemutatta Erdély napóráit a nagyközönségnek, később pedig mindezt könyvben is összefoglalta. Erről korábban beszámolt a Liget portál.

A mechanikus és elektronikus órák előtt kizárólag a napórák segítségével lehetett pontosan megállapítani az időt. Miholcsa Gyula fizikus és televíziós operatőr ezeknek a különleges szerkezeteknek a szerelmese.
„Évszázadokon keresztül a napórák szabták meg a faluközösségek életritmusát, azok mutatták, mikor kell templomba menni, mikor mennyi az idő. A napórákat jól látható helyre tették, a falu közepében levő templomtoronyra, vagy ha védőfal vette körül a templomot, akkor arra, mint például Csíkkarcfalván vagy Székelyderzsen” – magyarázta Miholcsa Gyula.
Fotó: Rab Zoltán
A szakember úgy véli, egykoron minden erdélyi templomon volt ilyen időmérő, a felújítások során pedig egyre több kerül elő.
Azt tudni kell, hogy amikor ezek a régi napórák készültek, nem állt rendelkezésre sem szögmérő, sem iránytű, amely eszközök nagy segítséget nyújtanak ma a pontos napórák összeállításához.
– fejtette ki.
Fotó: Rab Zoltán
A középkorban az égtájak irányát egyébként vagy a sarkcsillag állásából határozták meg, vagy felállítottak egy rudat egyenesen a földbe, és megrajzolták a rúd árnyékának útvonalát reggeltől estig. Ott ahol a legrövidebb volt az árnyék, arra volt dél, az ellenkező irányban pedig észak, és akkor ennek megfelelően a napórát be lehetett állítani.
A napórához szükség van egy árnyékvető tárgyra, például pálcára, amelyet attól függetlenül, hogy függőleges vagy vízszintes napórát készítünk, ferdén kell felállítani.
– hívta fel a figyelmet. Hozzátette, ez a művelet a legnehezebb. Két módszer létezik, egyrészt úgy állítjuk be a pálcát, hogy a sarkcsillag fele mutasson, csakhogy ezt nehézkes kivitelezni a fali napóráknál, hiszen eleve a napsütötte, tehát déli oldalra kell helyezni, így az északi sarkcsillag pont a fal mögött lesz. Másrészt iránytűvel és dőlésszög-számítással lehet eredményes munkát végezni.
Fotó: Rab Zoltán
„Azt, hogy mennyire kell ferdének lennie, milyen szöget kell bezárnia az árnyékvetőnek, könnyen ki lehet számolni a szélességi kör alapján, mivel Erdély a 46. északi szélességi körön fekszik, ezért nálunk ha bármilyen napórát készítünk, ezzel kell számolni. A vízszintes napórák esetében az árnyékvetőnek 46 fokos szöget kell bezárnia a felülettel, és észak fele kell mutatnia. Ha a falra akarjuk tenni a napórát, akkor az árnyékvetőnek továbbra is északra kell mutatnia, de ebben az esetben 44 fokos dőlésszöggel kell számolni” – részletezte a szakember.
Ezt követően lehet az órát megjelölni vonalakkal. Erre is két módszer létezik. Egyrészt mikor felkel a nap, az árnyék alapján megjelöljük annak az óráját, majd ugyanezt tesszük óránként, de akár ennél sűrűbb időközönként is lehet, egészen napnyugtáig.
Fotó: Rab Zoltán
Azonban
„Nagyon egyszerű, be kell táplálni annak a helységnek a földrajzi koordinátáit, ahol készül a napóra, és a program kiadja a rajzot, hogy mit kell a falra vagy a földre festeni, attól függően, hogy vízszintes vagy függőleges napóra készül” – osztotta meg Miholcsa.
A napóra jól működik, amennyiben az árnyékvető megfelelően van beállítva. A pontosságának azonban van egy kis hibahatára, ami abból adódik, hogy a Föld nem egyenletesen forog a Nap körül, ugyanis van egy tengelyferdesége, ezért a standard időhöz, a karórához mért időhöz képest a napóra nem fogja mindvégig ugyanazt mutatni, hol sietni fog, hol késni, tudtuk meg. Miholcsa hozzátette, a legnagyobb sietés 16 perc, a legnagyobb késés pedig 14 perc. Ennek a hibahatárnak a meghatározására létezik egy univerzális táblázat, ami szintén elérhető az interneten, amely alapján korrigálható azzal a néhány perccel a napóráról leolvasott idő.
A napórát azonban ma már nem a pontossága miatt, hanem nosztalgiából és szórakozásból készítenek. Az utóbbi években egyre inkább teret hódít Erdélyben is ez a hobbi, Magyarországon már régóta divat, nyugaton ki sem ment a divatból – fogalmazott a készítő.
Hozzáfűzte,
Ez a hobbi három fontos területen fejleszti az embert: egyrészt az elméleti gondolkodás területén, hiszen a napóra elkészítéséhez matematikai és csillagászati ismeretek kellenek, másrészt a kézügyesség terén, hiszen fúrni, faragni, falba vésni, gyártani, festeni, rajzolni is kellhet a művelet során. Harmadrészt pedig a művészi, esztétikai érzéket fejleszti, hiszen el kell dönteni, hogy milyen anyagból, milyen módszerrel készüljön a napóra, hogy festjük-e vagy belekarcoljuk a számokat.
Fotó: Rab Zoltán
Az előadó egyébként a Sapientia EMTE Csíkszeredai Karán tartott előadására, az Erdélyi Magyar Csillagászati Egyesület által szervezett első napórás tanácskozásra elhozta magával nyolc hordozható napóráját is bemutatás céljából. A napórákról készített Én csak a derűs órákat számolom című tévés dokumentumfilmjeit egyébként a TVR magyar adásának Youtube-csatornáján is vissza lehet nézni.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy férfit, aki a gyanú szerint ingatlanügynöknek adta ki magát, és egy tranzakció ürügyén, amikor az összeget ellenőrizték, 128 ezer eurónyi valódi pénzt cserélt ki játékpénzre.
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken Csíkszeredai Városháza és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A dokumentumot Sógor Enikő alpolgármester és Pap Levente dékán látta el kézjegyével.
Lezárult az Erdélyi Mentorprogram negyedik évada, pénteken díjazták azokat az erdélyi vállalkozókat, akik részt vettek benne. A cél az volt, hogy az elmúlt egy évben a tapasztalt erdélyi magyar nagyvállakozók átadják a tudást a kezdő vállalkozóknak.
A parlament csütörtökön szavaz a 2026-os büdzsétervezetről.
A kézdivásárhelyi tanács pénteken rendkívüli tanácsülésen megszavazta a helyi adók és illetékek módosítását, amelynek értelmében több adótípus csökkenhet. Az önkormányzat a fogyatékkal élő személyek terheit is igyekszik enyhíteni.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a kormány figyelemmel kíséri az üzemanyagárak alakulását, hogy „bizonyos módon enyhítse azok hatását”, de hangsúlyozta, hogy az áremelkedést nem áll módjában szabályozni.
Ambrus Pál birkózóbajnok és aranydiplomás ügyvéd szobrát leplezték le szülővárosában, Szentegyházán pénteken. A felszólalók a jeles személyiség eredményeit, tartását, küzdeni akarását és becsületét méltatták.
Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át pénteken a Pesti Vigadóban Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a március 15., a nemzeti ünnep alkalmából.
A március 15-i ünnepségsorozat zavartalan lebonyolítása okán útlezárásra és forgalomkorlátozásra számíthatunk Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.
Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.
1 hozzászólás