Egy év kihagyás után idén újra Kolbásztöltő fesztiválra hívta a csapatokat a Petry cégcsoport, méghozzá ezúttal is a kelementelki Petry borászat udvarára, ahol volt tér a munkára és a szórakozásra is. Az ötödik Kolbásztöltő fesztivál ezúttal is jó hangulatot, finom falatokat jelentett, és néhány csapatnak elismerést is.

Kolbászból volt a kerítés is

Mint Petri Ágnes főszervezőtől megtudtuk, annak idején azzal a céllal kezdtek el fesztivált szervezni, hogy hagyományt teremtsenek a hagyományból. Vagyis a környékünkön igazán hagyományosnak mondható kolbásztöltést gyakorolják egyesek, mások meg belekóstoljanak kicsit.

„Azért a cégeknek, vállalatoknak szól ez a kolbásztöltő verseny, mert az egész munkafolyamat kicsit olyan, mint egy csapatépítő” – magyarázza Petri Ágnes, rámutatva, hogy

Idén tizenkét csapat vett részt a versenyen, mindenki igazán felkészülten érkezett, nemcsak a kolbász ízesítéséhez hozták a hozzávalókat, de a hús mellé köret, savanyúság is érkezett, és mindenki igazán kitett a díszítésben, a dekorálásban is magáért, így például volt olyan csapat, ahol tényleg kolbászból volt a kerítés is, mert egy egész épületet alkottak kolbászkarikákból.

Kéznél a kolbásztöltő mester

Kitett magáért a lapcsaládunkat kiadó Médiatér csapata is. A szervezés részleteiről Farkas Zsuzsa marketingmenedzser elárulta, tudták, hogy van a munkaközösségben valaki, aki szinte minden hétvégén disznóvágáson van és kolbászt tölt, utolsó pillanatig úgy volt, hogy Mátyás László nem ér rá ezen a hétvégén. Ezért a napokban kikérdezték a „szakit”, hogy milyen a jó kolbász, milyen legyen a recept, hogyan is kell kolbászt tölteni.

„Tálalás előtt tudtuk meg, hogy a zsűri arra kér, legyen valami csavar a bemutatónkban, mi egy igazi csavart csempésztünk a tányérra” – meséli Zsuzsa nevetve.

A jelenlévő „kolbászmester”, Mátyás László közben bemutatja, hogy milyen kolbászok készültek a médiamunkás kezek alatt.

Mint utólag kiderült, nagyon jó ötlet volt, hiszen a kolbásztöltő fesztivál fődíját éppen a Médiatér csapata nyerte el. Mátyás László szerint azonban nincs titok abban, amit csináltak.

„Titok nincs. Jó hús kell hozzá, és egy jó csapat. És ki kell találni, hogy mit akarunk enni. Mi készítettünk hagyományosat sóval, borssal, foghagymával, hiszen nálunk nincs hagyománya  a paprikásnak, de csípőset és érlelt sajtosat is készítettünk” – meséli László, aki a munkamenetet tényleg irányította. Ő ugyanis már régóta foglalkozik ilyesmivel, disznóvágásra jár, rokonságnak, barátoknak segít.

„Nem csak a kolbász ízét, fűszerezését pontoztuk, hanem azt is, hogyan tálaltak, hogyan dolgozott együtt a csapat, sőt, hogy hogyan néz ki a csapat együtt. A higiénia is fontos szempont volt” – sorolja a kritériumrendszert Petri Endre. Úgy véli, a legfontosabb, hogy ezt a kolbásztöltő fesztivált nem vérre menő versengésként fogták fel a résztvevők, hanem egy kikapcsolódásnak, amely jó alkalom volt arra, hogy összekovácsolódjon a csapat.