Az aranysakálok termetük és kinézetük szerint a róka és a farkas között helyezhetők el
Fotó: 123RF
Aranysakálok jelentek meg Csíkszéken, és noha egyelőre csak néhány példányt észleltek a nálunk nem őshonos ragadozófajból, esetleges elszaporodásuk vadgazdálkodási szempontból veszélyt jelenthet. A sakál a farkas és a róka közötti köztes helyet elfoglaló ragadozó, kinézete is erről árulkodik. A lakosságra veszélytelen faj Udvarhelyszéken már korábban felbukkant, mára több tíz példány él a térségben.
2020. március 04., 09:122020. március 04., 09:12
2020. március 04., 09:192020. március 04., 09:19
Invazív, azaz betolakodónak számító faj jelent meg Csíkszéken: a hatékonyan szaporodó és rendkívül összetartó aranysakálokra főként Alcsíkon, Csíkszentgyörgy környékén figyeltek fel a vadászok – tudtuk meg Hadnagy Leheltől, a Szilos Vadászegyesület vezetőjétől. Meglátása szerint
a vadállományra azonban igen.
A sakálok nagyrészt Ázsia mediterrán jellegű vidékein és Európa délkeleti részén élnek, illetve Románia déli részén is régebb óta előfordulnak, térségünkben azonban nem számítanak őshonosnak. Hadnagy szerint
Ettől eltekintve egyelőre nem lehet kijelenti, hogy életképes populáció, azaz több nagyobb falka él a térségben, a vadászok csak elvétve észleltek néhány példányt, így becsléseik szerint legtöbb egy családról lehet szó. A szakember ugyanakkor azt sem tagadta, hogy nem lehet kizárni az elterjedésüket a következő tíz évben, Magyarországon például már nagyon el vannak szaporodva.
Hadnagy azt is elárulta, hogy mivel egy nem őshonos és nem is védett fajról van szó, nem tiltott a vadászata, így amikor a csíki észlelések után kilövési engedélyt kértek, meg is kapták. A szabályozásra azért van nagy szükség, mert
Nagyrészt rágcsálókkal táplálkoznak, de a kisebb vadfajokat sem kímélik, így megritkíthatják a nyúlállományt, tavasszal pedig az őzgidákra is veszélyt jelenthetnek, és ha sokat elpusztítanak közülük, kárt tehetnek az őzállományban. A nagyobb vadakat azonban már nem tudják elejteni.
Az aranysakálok főbb jellemzőivel kapcsolatosan a szakember elmondta, termetük és kinézetük szerint a róka és a farkas közé tehetők. Különleges ismertetőjelük a talppárnájuk, mivel a két középső ujjpárnájuk mind a négy mancsukon összenőtt. A rókával ellentétben szociális állatok, tehát családokban élnek, közösen nevelik a kölyköket. A rókák elűzik a kicsinyeiket maguk mellől, miután annyira megerősödnek, hogy egyedül is tudnak vadászni.
Esetükben rendszerint január–februárban alakulnak meg a gyakran életre szólóan összetartó párok, majd tavasszal szaporodnak. Szintén fontos különbség, hogy csak a domináns hím és nőstény szaporodik, a többi szuka pedig besegít az utódok nevelésébe. Mi több, esetenként a korábbi születésű fiatal állatok is a szülőkkel maradnak vagy visszatérnek hozzájuk, hogy segítsenek fiatalabb testvéreik felnevelésében.
Az aranysakálok 2013-ban Udvarhelyszéken is felbukkantak, akkor tizenegyet számoltak össze Székelyudvarhely környékén, a legtöbbet a város és Homoródszentmárton között, a Nagy-Küküllő Vadásztársulat ügykezelésébe tartozó területeken. A vadásztársaság igazgatója, Mărmureanu-Bíró Leonard újbóli érdeklődésünkre elmondta, azóta tovább nőtt a számuk, jelenleg mintegy 30-40 példányt tartanak számon. A felbukkanásuk óta évente egy-két egyedet sikerült kilőniük, a jelenlegi vadászigényben pedig négyet, de elmondása szerint
Az igazgató is megerősítette, hogy az emberekre nem jelentenek veszélyt, a vadállományra viszont igen, az őzgidák mellett pedig a vaddisznó-malacokat is veszélyeztetik. Zárásként azt is elárulta, hogy Udvarhelyszék további helyszínein is észleltek azóta sakált, például Farkaslaka és Székelykeresztúr környékén.
Épp 15 éve, hogy felállították a Gyergyóremetéhez tartozó Hegyesbükkben a keresztet, mellé pedig egy oltárként szolgáló asztal is került, amely háborítatlanul állt ott egészen mostanáig, míg valaki kárt tett benne.
Valószínűleg az elmúlt hét évtized legmelegebb márciusi hétvégéje lesz a mostani. A vezető meteorológus előrejelzése szerint az ország minden régiójában 20–22 fok feletti hőmérséklet várható, így igazán szépnek ígérkezik az idei húsvét.
Hét napot tartózkodott Romániában a Fremuth nevű barátkeselyű. A jeladóval ellátott madár két év alatt több mint tíz európai országot látogatott meg.
Négy település önkéntes tűzoltói siettek pénteken délután Gyergyószentmiklósra, ahol egy csarnok tetőszerkezete kapott lángra.
Megkezdte a közterületen elhagyott személygépkocsik elszállítását a sepsiszentgyörgyi helyi rendőrség. Egyelőre négy parkolóhelyet szabadítottak fel.
Hagyományőrzéssel és közösségépítéssel ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját az Erdélyi Múzeum Egyesület sepsiszentgyörgyi fiókegyesülete, mely a hét elején tojásíró kalákát, majd a termésből kiállítást szervezett.
Hungarikummá vált a székelység kisépítészeti csodája, a székelykapu. A díjazásra a napokban megtartott IV. Hungarikum Díjátadó Gálán került sor. Az elismerést Szőcsné Gazda Enikő, a Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója vette át.
Láncbaleset történt Csíkszeredában a nemrég felújított vasúti felüljárón pénteken délelőtt. A balesetben egy személy sérült meg.
A húsvéti ünnepkör alkalmából Székelyudvarhelyen tartandó szertartások, szentmisék, illetve istentiszteletek rendjét foglaltuk össze nagypéntektől húsvét hétfőig.
Nagyszombaton és húsvét vasárnapján több útszakaszon és időpontokban kell útlezárásra, forgalomkorlátozásra számítani a csíkszeredai templomok környékén – tájékoztat Facebook oldalán Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere.
szóljon hozzá!