Az aranysakálok termetük és kinézetük szerint a róka és a farkas között helyezhetők el
Fotó: 123RF
Aranysakálok jelentek meg Csíkszéken, és noha egyelőre csak néhány példányt észleltek a nálunk nem őshonos ragadozófajból, esetleges elszaporodásuk vadgazdálkodási szempontból veszélyt jelenthet. A sakál a farkas és a róka közötti köztes helyet elfoglaló ragadozó, kinézete is erről árulkodik. A lakosságra veszélytelen faj Udvarhelyszéken már korábban felbukkant, mára több tíz példány él a térségben.
2020. március 04., 09:122020. március 04., 09:12
2020. március 04., 09:192020. március 04., 09:19
Invazív, azaz betolakodónak számító faj jelent meg Csíkszéken: a hatékonyan szaporodó és rendkívül összetartó aranysakálokra főként Alcsíkon, Csíkszentgyörgy környékén figyeltek fel a vadászok – tudtuk meg Hadnagy Leheltől, a Szilos Vadászegyesület vezetőjétől. Meglátása szerint
a vadállományra azonban igen.
A sakálok nagyrészt Ázsia mediterrán jellegű vidékein és Európa délkeleti részén élnek, illetve Románia déli részén is régebb óta előfordulnak, térségünkben azonban nem számítanak őshonosnak. Hadnagy szerint
Ettől eltekintve egyelőre nem lehet kijelenti, hogy életképes populáció, azaz több nagyobb falka él a térségben, a vadászok csak elvétve észleltek néhány példányt, így becsléseik szerint legtöbb egy családról lehet szó. A szakember ugyanakkor azt sem tagadta, hogy nem lehet kizárni az elterjedésüket a következő tíz évben, Magyarországon például már nagyon el vannak szaporodva.
Hadnagy azt is elárulta, hogy mivel egy nem őshonos és nem is védett fajról van szó, nem tiltott a vadászata, így amikor a csíki észlelések után kilövési engedélyt kértek, meg is kapták. A szabályozásra azért van nagy szükség, mert
Nagyrészt rágcsálókkal táplálkoznak, de a kisebb vadfajokat sem kímélik, így megritkíthatják a nyúlállományt, tavasszal pedig az őzgidákra is veszélyt jelenthetnek, és ha sokat elpusztítanak közülük, kárt tehetnek az őzállományban. A nagyobb vadakat azonban már nem tudják elejteni.
Az aranysakálok főbb jellemzőivel kapcsolatosan a szakember elmondta, termetük és kinézetük szerint a róka és a farkas közé tehetők. Különleges ismertetőjelük a talppárnájuk, mivel a két középső ujjpárnájuk mind a négy mancsukon összenőtt. A rókával ellentétben szociális állatok, tehát családokban élnek, közösen nevelik a kölyköket. A rókák elűzik a kicsinyeiket maguk mellől, miután annyira megerősödnek, hogy egyedül is tudnak vadászni.
Esetükben rendszerint január–februárban alakulnak meg a gyakran életre szólóan összetartó párok, majd tavasszal szaporodnak. Szintén fontos különbség, hogy csak a domináns hím és nőstény szaporodik, a többi szuka pedig besegít az utódok nevelésébe. Mi több, esetenként a korábbi születésű fiatal állatok is a szülőkkel maradnak vagy visszatérnek hozzájuk, hogy segítsenek fiatalabb testvéreik felnevelésében.
Az aranysakálok 2013-ban Udvarhelyszéken is felbukkantak, akkor tizenegyet számoltak össze Székelyudvarhely környékén, a legtöbbet a város és Homoródszentmárton között, a Nagy-Küküllő Vadásztársulat ügykezelésébe tartozó területeken. A vadásztársaság igazgatója, Mărmureanu-Bíró Leonard újbóli érdeklődésünkre elmondta, azóta tovább nőtt a számuk, jelenleg mintegy 30-40 példányt tartanak számon. A felbukkanásuk óta évente egy-két egyedet sikerült kilőniük, a jelenlegi vadászigényben pedig négyet, de elmondása szerint
Az igazgató is megerősítette, hogy az emberekre nem jelentenek veszélyt, a vadállományra viszont igen, az őzgidák mellett pedig a vaddisznó-malacokat is veszélyeztetik. Zárásként azt is elárulta, hogy Udvarhelyszék további helyszínein is észleltek azóta sakált, például Farkaslaka és Székelykeresztúr környékén.
Több száz motorkerékpáros részvételével szerveztek figyelemfelhívó motoros felvonulást péntek délután Csíkszéken. Jelen vagyunk az utakon, vigyázzunk egymásra – szólt a forgalom többi résztvevőjének az üzenet.
A Román Posta a kifizetési naptárban rögzítettnél öt nappal korábban, április 27-én megkezdte a májusi nyugdíjak kézbesítését, és becsléseik szerint a pénteki nap végére megközelítik a maximális kézbesítési arányt.
Május 1-jén rajtolt, és vasárnapig tart az első Székelyföldi Alkotók Tábora, amelyhez a csíkszentsimoni gyermekotthon biztosít helyszínt. A cél két harangláb kifaragása, az egyik az anyaországba kerül, a másik helyben marad.
Első alkalommal rendeznek hagyományos, régi időket idéző nagyvásárt a Farkaslaka községhez tartozó Kalonda-tetőn május 11–12-én. A családbarát rendezvény célja összehozni az embereket, családokat, az árusokat és a vásárlókat.
Hosszú évek után végre elkezdődhet az orvosi lakás felújítása Vargyas községben. A polgármester április utolsó napján jelentette be a jó hírt: az építési engedélyt megkapták, a következőkben kivitelezőt keresnek.
Kávézós, teraszos, zenés hangulat uralkodott Marosvásárhely központjában, ahol a résztvevők megmutatták: remekül lehet a város épületei között is majálisozni, belakva a tereket, a járdát, az utcát.
Műsorra tűzi János vitéz című előadását a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Petőfi Sándor műve alapján készült táncjátékot Csíkszeredában lehet majd megtekinteni május 7-én, kedden 18 órától.
A puszpáng vagy bukszus tömör bokor, amely leginkább bőrszerű, örökzöld leveleivel díszít, és vidékünkön is közkedvelt. Néhány éve több helyen is megfigyelhető, hogy rossz állapotba kerültek a bukszus sövények és díszbokrok.
Tizenhat háromszéki oktatási intézmény nyert finanszírozást a tanügyminisztérium korai iskolaelhagyást csökkenteni hivatott programjában. A diákok számától és az iskola elhelyezkedésétől függően legfeljebb 300 ezer eurós összegre lehetett pályázni.
A Háromszéki Diáknapok 18. alkalommal megszervezett kiadása csütörtöktől szombatig zajlik Sepsiszentgyörgyön és környékén. Idén a megszokotthoz képest kettővel több, azaz 18 csapat méretkezik meg.
szóljon hozzá!