Vízhiány egyre több csíki háztartásban

Csíkszentdomokoson, ahogyan a csíkszéki falvak többségében, egyre több háztartásban jelent problémát a vízhiány. Az utóbbi évek kevés csapadéka miatt ugyanis mind több kút szárad ki. Ferencz Alajostól, a település polgármesterétől megtudtuk, amíg a község Balánbánya felőli részén lakó családok kútjaiban elegendő a víz – a közelben levő vízgyűjtőnek köszönhetően –, addig a széleken komoly problémákat okoz a vízhiány. Hozzátette, a község középső részén még van víz a kutakban, de már ott is spórolnak az emberek. Mint megjegyezte, egyre több kérés érkezik be a hivatalhoz, amelyben a helyiek az ivóvízhálózatra való csatlakozást igénylik. Jelenleg a közkutak jelentenek segítséget a helyiek többségének.

Farkas Magdolna csíkjenőfalvi udvarán két éve apadt el először a kút vize: a 2013-as nyári szárazságot követően ősszel fogyott ki a víz, a problémát a 2014-es nyári csapadékmennyiség oldotta meg. Azonban csak pár hónapig merhették a vizet a kútból, szeptemberben már üresen jött fel a leengedett veder. Azóta emberi fogyasztásra a szomszédból, az állatok részére pedig az Oltból hordják a vizet. Az asszony megjegyezte, nem emlékszik, hogy ehhez hasonló történt volna korábban. Megoldásnak most már csak az ivóvízrendszerre való csatlakozást látja.

Bőjte Csongor Ernőtől, Csíkdánfalva polgármesterétől megtudtuk, településükön szintén több családot érint a vízhiány. Elmondta, olyan kút is használhatatlanná vált, amelyet öt évvel korábban hiába próbáltak kiszivattyúzni, a vízszintje nem esett egy méter alá. Kiemelte, a több tíztehenes gazdaságoknak jelenti a legnagyobb problémát az időjárás okozta vízhiány, hiszen az állatok eltartásához nagy mennyiségű víz szükséges. A településen egyre nő az ivóvízhálózatra csatlakozók száma.

Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője elmondta, Csíkban összességében átlagos volt az év, de a csapadék nagy része már az év első felében lehullt. „Csapadékosabb volt az átlagosnál április, május, június, július. Augusztusban már kevesebb esett a sokévi átlagnál” – fogalmazott.

A szakembertől megtudtuk, áprilisban a négyzetméterenkénti 48 liter helyett 51 litert jegyeztek, májusban 68 helyett 100,6, júniusban a 95 helyett 131, júliusban a 88 helyett 101 liter. Augusztusban viszont a 65 liter helyett már csak 30 liter csapadék esett, szeptember száraz volt a 16,7 liter lehullott csapadékkal, ugyanígy október a 23 literrel és november a 10,8 liter négyzetméterenkénti csapadékkal. Decemberben négyzetméterenként 46 liter hullott, de a hónak csak fele olvadt el. Török szerint ez csak a talaj felső rétegét nedvesítette meg, a kutak vizét nem befolyásolta.

„A lehullott csapadék nagyon jót tett a vetéseknek, szántásnak, de tulajdonképpen a talaj mélyére nem jutott el. És nem szabad elfelejteni, hogy az azelőtti év is száraz volt, tavalyelőtt az ősz, tavaly a tél is szűkebbnek bizonyult csapadékban, tehát már vagy két-három éve az átlagnál kevésbé csapadékos, szárazabb az éghajlat. Bár az első félévben szinte naponta esett, a talaj mélyére nem jutott le, a talajvíz szintjét nem tudja helyrehozni. Ezért kevesebb a kutakban a víz” – összegzett Török Jenő.