Fotó: Veres Nándor
Csíkban csapadék szempontjából az elmúlt év normálisnak mondható, csak az eloszlás nem volt egyenletes: májusban, júniusban, és júliusban szinte naponta esett, később viszont már kevés volt az égi áldás. Felcsíkról már többen jelezték, hogy egyre több kútból fogy el a víz.
Csíkszentdomokoson, ahogyan a csíkszéki falvak többségében, egyre több háztartásban jelent problémát a vízhiány. Az utóbbi évek kevés csapadéka miatt ugyanis mind több kút szárad ki. Ferencz Alajostól, a település polgármesterétől megtudtuk, amíg a község Balánbánya felőli részén lakó családok kútjaiban elegendő a víz – a közelben levő vízgyűjtőnek köszönhetően –, addig a széleken komoly problémákat okoz a vízhiány. Hozzátette, a község középső részén még van víz a kutakban, de már ott is spórolnak az emberek. Mint megjegyezte, egyre több kérés érkezik be a hivatalhoz, amelyben a helyiek az ivóvízhálózatra való csatlakozást igénylik. Jelenleg a közkutak jelentenek segítséget a helyiek többségének.
Farkas Magdolna csíkjenőfalvi udvarán két éve apadt el először a kút vize: a 2013-as nyári szárazságot követően ősszel fogyott ki a víz, a problémát a 2014-es nyári csapadékmennyiség oldotta meg. Azonban csak pár hónapig merhették a vizet a kútból, szeptemberben már üresen jött fel a leengedett veder. Azóta emberi fogyasztásra a szomszédból, az állatok részére pedig az Oltból hordják a vizet. Az asszony megjegyezte, nem emlékszik, hogy ehhez hasonló történt volna korábban. Megoldásnak most már csak az ivóvízrendszerre való csatlakozást látja.
Bőjte Csongor Ernőtől, Csíkdánfalva polgármesterétől megtudtuk, településükön szintén több családot érint a vízhiány. Elmondta, olyan kút is használhatatlanná vált, amelyet öt évvel korábban hiába próbáltak kiszivattyúzni, a vízszintje nem esett egy méter alá. Kiemelte, a több tíztehenes gazdaságoknak jelenti a legnagyobb problémát az időjárás okozta vízhiány, hiszen az állatok eltartásához nagy mennyiségű víz szükséges. A településen egyre nő az ivóvízhálózatra csatlakozók száma.
Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője elmondta, Csíkban összességében átlagos volt az év, de a csapadék nagy része már az év első felében lehullt. „Csapadékosabb volt az átlagosnál április, május, június, július. Augusztusban már kevesebb esett a sokévi átlagnál” – fogalmazott.
A szakembertől megtudtuk, áprilisban a négyzetméterenkénti 48 liter helyett 51 litert jegyeztek, májusban 68 helyett 100,6, júniusban a 95 helyett 131, júliusban a 88 helyett 101 liter. Augusztusban viszont a 65 liter helyett már csak 30 liter csapadék esett, szeptember száraz volt a 16,7 liter lehullott csapadékkal, ugyanígy október a 23 literrel és november a 10,8 liter négyzetméterenkénti csapadékkal. Decemberben négyzetméterenként 46 liter hullott, de a hónak csak fele olvadt el. Török szerint ez csak a talaj felső rétegét nedvesítette meg, a kutak vizét nem befolyásolta.
„A lehullott csapadék nagyon jót tett a vetéseknek, szántásnak, de tulajdonképpen a talaj mélyére nem jutott el. És nem szabad elfelejteni, hogy az azelőtti év is száraz volt, tavalyelőtt az ősz, tavaly a tél is szűkebbnek bizonyult csapadékban, tehát már vagy két-három éve az átlagnál kevésbé csapadékos, szárazabb az éghajlat. Bár az első félévben szinte naponta esett, a talaj mélyére nem jutott le, a talajvíz szintjét nem tudja helyrehozni. Ezért kevesebb a kutakban a víz” – összegzett Török Jenő.
Tucatnyi kollégával leszünk jelen a 34. Tusványoson. Ahogy a rendezvény idei mottója (Ránk számíthatsz!) hirdeti, mi is úgy tervezzük, hogy olvasóink számíthassanak ránk. Igyekszünk kihozni a legtöbbet a rendezvényből.
A bizonytalan környezet új fogalmakat is a felszínre hozott – ezek közül az egyik legfontosabb a digitális fittség, amely a szakértők szerint egyre inkább meghatározza, ki tud talpon maradni a munkaerőpiacon.
Háromszéken született, Balánbányán kezdte pedagógusi pályafutását, most mégis arról a több mint harminc évről mesél, amelyet könyvtárosként élt meg. Kelemen Katalinnal, a Kájoni János Megyei Könyvtár egykori munkatársával beszélgettünk.
Nemzetközi elismerésben részesült a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium diákja, Bodor Mátyás: aranyérmet szerzett a világ legnívósabb középiskolás matematikai versenyén.
Történelmi jelentőségű esemény helyszíne volt szombaton a csíkszentmártoni plébániatemplom: első alkalommal történt papszentelés a településen, ráadásul a kegyelettel övezett, ötszáz éves Mária-szobor jubileumi évében.
Tisztázzuk a legelején: a Sepsi OSK kiesése után a román sportsajtónak úgy kellett a titokzatos, egyetlen porcikájában sem román FK Csíkszereda a Superligába, mint egy falat kenyér. De mi, romániai magyarok hol vagyunk ebben a sokismeretlenes egyenletben?
Baleset következtében föld alá szorult deréktól lefelé egy férfi, miközben árkot ásott Csíkszentkirályon.
Továbbra is lesz Csíkszeredában Helyi és hagyományos termékek kiállítása és vásárára, csak más helyszínen: a megyeháza oszlopcsarnoka helyett ezentúl a Szabadság téren és a Promenádon várják a vásárlókat.
A tavalyi megtorpanás után folytatódik a Madéfalvát, Csíkcsicsót és Csíkrákost kiszolgálni hivatott gázhálózat kiépítése, amely idén befejeződik, és következhet az engedélyeztetés. Azt szeretnék, ha jövőben már lehetne használni a földgázt.
Pappá szenteli Gergely József diakónust Kovács Gergely gyulafehérvári érsek július 19-én, szombaton délelőtt 11 órától a csíkszentmártoni plébániatemplomban.
szóljon hozzá!