Tusnádfürdőnek egyelőre nem kell a Harvíz

A jövő kizárólag a regionális szolgáltatóban van – ezt állítják és vallják határozottan a csíkszentsimoni és tusnádi községvezetők. E két település szerepe azért is fontos a történetben, mert régi, elavult ivóvízhálózatukat (Szentsimon esetében mintegy hatvan százalékát) annak a tusnádfürdői önkormányzatnak a tulajdonában levő fővezetékből táplálják, amely a jelenlegi állás szerint nem kér a nagy közösből.

Be kell állni a közösbe, más kiút nem létezik – így fogalmazott lapunknak Fábián László csíkszentsimoni polgármester. Elmondása szerint amellett, hogy az ivóvízhálózatuk nagyon régi és elavult, nincs megelégedve a tusnádfürdői résztulajdonban levő Goscom Rt. szolgáltatásával. „Többször, több helyen elveszik a vizet, a hidegben ezért fagynak el a vezetékek, csak kínlódunk. A mi falunkban spóroltak, míg Tusnádfürdőn gyűjtötték a vizet” – fakadt ki a községvezető. Hozzátette, ha minden jól megy, idén befejezik az új ivóvízhálózat lefektetését, a rendszer működését pedig a Harvíz Rt.-re bízzák. A bökkenő csak az, hogy a regionális szolgáltatónak nincs vízforrása ezen a vidéken, így a hálózatot egyelőre csakis a tusnádfürdői fővezetékről lehetne táplálni.

Kassay: előbb-utóbb csak leülnek tárgyalni a felek

„A cél az, hogy folyamatos legyen a vízellátás” – vázolta röviden Kassay János, a Harvíz Rt. elnöke, aki szerint a kialakult helyzet igencsak bonyolult, ugyanis a hálózatot tápláló víz az államé, a kút Tusnádfürdőé, a terület, amelyen ezek vannak, Csíkszentsimoné, a fővezeték szintén Tusnádfürdőé. A város állami finanszírozásból újítja fel ivóvíz- és csatornahálózatát, ennek a projektnek része a Simontól a fürdővárosig, több községen átfutó fővezeték is. Éppen emiatt a törvény értelmében ez köztulajdon kellene legyen, így a megyei önkormányzat tulajdonába kellene tartozzon. Ám ebben a konkrét esetben ez nem így van. Az igazgató hozzátette, a Goscom Rt. csak szolgáltat, nem adminisztrál és nem fejleszt. Ezért is fontos, hogy egy olyan regionális szolgáltató működtesse a rendszert, amely befektetni is tud abba, európai pénzeket képes lehívni.
A tehetetlenségi erő által vezérelve fognak leülni tárgyalni a felek, ellenkező esetben előfordulhat, hogy Tusnádfürdő elveszti az állami finanszírozást, Szentsimon pedig víz nélkül marad – foglalta össze a potenciális veszélyforrást a Harvíz Rt. elnöke.

Albert Tibor: a Harvíz megveheti tőlünk a vizet

Egyelőre a Goscom Rt.-nek van szolgáltatási joga abban a két községben is, ahol a Harvíz Rt.-vel akarnak szerződést kötni – hangsúlyozta Albert Tibor. Tusnádfürdő polgármesterétől megtudtuk, 2005-ben volt megkeresés a létesülő regionális szolgáltató részéről, ám az akkori önkormányzat elutasította ajánlatukat, mivel már létezett együttműködés a helyi közüzemekkel. „A harvízesek engem is kerestek, politikai nyomásban is volt részem, hogy mindenképpen be kell állni közéjük” – említette a városvezető. Kihangsúlyozta, mivel nekik megvan a finanszírozás az infrastrukturális fejlesztésre, egyelőre nem látja értelmét a társulásnak. Főleg, mert a Goscom Rt. közel hetven százalékban magántulajdonban van, ez lehetetlenné tenné azt. „Harmincéves a szerződésünk a szolgáltatóval, amit fel kellene bontani, ha a Harvízbe akarunk menni. Ez viszont nem olyan könnyű” – magyarázta Albert Tibor. Az elöljáró visszautasította azon vádakat, miszerint törvénytelenül fognak neki az ivóvíz- és csatornahálózat fejlesztésének, illetve hogy elzárkózna a tárgyalásoktól. „Átiratot küldtünk 2009. november 30-i dátummal a regionális szolgáltatónak, hogy igenis, hajlandóak vagyunk leülni tárgyalni. Nézzük meg, ki mit akar” – tette hozzá a polgármester. Belátása szerint az egyeztetések fontos része lenne, hogy a Harvíz mennyivel szállna be a tusnádfürdői rendszer modernizálásába, amelynek önrészeként több százezer euró terheli a várost. „Nem tudom, miért erőltetik ezt az egészet. Egyszer legyen a hálózat felújítva, azután tudjunk leülni és tárgyalni ezekről. Nekünk megvan a pénzünk minderre” – mondta határozottan a városvezető.

Borboly: meg kell szüntetni a törvénytelenséget

A megyei önkormányzat elnöke lapunknak elmondta, nagyon zavarja a tusnádfürdői helyzet. „Ha ilyen konfliktusos helyzet van Alcsíkon, akkor mindenképpen arra a döntésre késztet minket, a törvényt kell oly módon alkalmazzuk, hogy ez a hálózat kerüljön át a Hargita Megyei Tanács tulajdonába. Nem szabad veszélyeztetni az alcsíki emberek vízellátását” – fogalmazott Borboly Csaba. Hozzátette, ez egy egyedi állapot, hogy valakinek vezetéke van több településen keresztül, hiszen a törvény értelmében ezek a beruházások, ha több települést érintenek, csak megyei tulajdonban lehetnek.
„Azon kell gondolkodni és arra kell törekedni, hogy a tusnádfürdői hálózat is legyen részese az egységes csíki hálózatnak” – szögezte le az elöljáró, aki szerint a tusnádfürdői ivóvíz- és csatornahálózat-felújítás törvénytelen módon zajlik, hiszen nem létezik a munkálatokhoz szükséges dokumentáció, nem egyeztettek az érintett községekkel. Ez pedig veszélybe sodorja magát az állami finanszírozást is.

Ráduly Róbert Kálmán: csak Tusnádfürdő lóg ki a sorból

„Tusnádfürdő az egyetlen, aki kilóg a sorból, kihasználva azt a helyzetet, hogy a Szentsimon területéről lefelé haladó fővezeték nem a megye tulajdonában van” – közölte lapunkkal Ráduly Róbert Kálmán, a Hargita Víz Egyesület elnöke. Állítása szerint számukra most az a legsürgősebb, hogy ott legyenek rendben a dolgok, ahol a 60-70 millió eurós fejlesztési projekt működni fog: Felcsík, Balánbánya, Csíkszereda, Szentegyháza, illetve Középcsík egyes települései.

Rafain Endre: a Harvíz a jövő

„Amikor befejezzük a vízhálózat felújítását, mi is a Harvíz Rt.-hez fogunk csatlakozni” – nyilatkozta Rafain Endre. Nagytusnád község polgármestere hivatalosan nem tudott semmit a tusnádfürdői önkormányzat ebben az ügyben tanúsított álláspontjáról. Annyit viszont elmondott, Albert Tibor rendszeresen nem jelenik meg azokon a kistérségi egyeztetéseken, amelyeken a regionális szolgáltató ügye is terítékre kerül.

Nagyon veszteséges a hálózat

Incze Tihamér, a Goscom Rt. igazgatója szerint köztük és a Harvíz Rt. között megvan a partnerségi viszony. A jelenlegi helyzetre a megoldás, hogy az utóbbi megvegye tőlük a szolgáltatáshoz szükséges vízmennyiséget, ameddig saját kutat nem fúrnak. A cégvezető állítása szerint egyébként papíron nem létezik az érintett községek ivóvízelosztó rendszere, így tulajdonképpen nincs is, amit átadni. A történet másik része, hogy a hálózatok fenntartása tetemes veszteséget okoz a közüzemeknek. Az igazgató kihangsúlyozta, az ivóvíz-szolgáltatás fennakadása a sorozatos meghibásodások miatt történik, amiket saját költségükre javítanak ki. Sőt, Szentsimonban tavaly 270 méter vezetéket is kicseréltek, szintén saját költségre.