Turistabarátabbá tennék a Szent Anna-tó környékét

– Milyen szerepet tölt be a Pro Szent Anna Egyesület a Szent Anna-tó környékén történő fejlesztésekben?

– Az egyesület tulajdonképpen a lázárfalvi Szent Anna Közbirtokosság civil szervezete. Ugyanazokat az érdekeket képviseli, mint a közbirtokosság, csak civil szemszögből. 2012-ben hozták létre, és az egyesület vállalta fel a terület fejlesztését és a fejlesztési terveknek a kivitelezését, majd később közvetítő szerepet a tulajdonosi kör és az intézményhálózat között. Mert az első számú nehézség a Szent Anna-tónál bárki számára, aki változtatni akar ott valamit, hogy nagyon sok érdekelt intézmény van, aki érintett a terület szempontjából: önkormányzat, megyei tanács, környezetvédelmi ügynökség, a román akadémia, vízügy, a környezetvédelmi minisztériumnak a megbízottja, amely a terület gondnoka stb. Mindenkinek más és más szempontjai vannak és ezek nagyon sokszor ütköznek. A közbirtokosság mostani vezetősége értékként tekint a tóra, ezáltal az egyesület feladata a fejlesztés, kommunikáció, népszerűsítés, tájékoztatás, illetve a támogató partnerek felkutatása. Első perctől az volt az elvünk, hogy „fejjel” csináljuk a dolgokat. Közel két évbe telt csak maga a területtervezés, amelyre a Vallum Kft. tervezőcéget kértük fel, és amely elvégezte nekünk a tanulmányt.

– Mit talál most a turista, aki odalátogat?

– Jelen pillanatban még szemmel látható nagy változás nincs. Tavaly ősszel és idén tavasszal fejeztük be a kempingterület újrakerítését. Ez önmagában nem hangzik nagy dolognak, de csak az engedélyeztetési folyamat a régi kerítés kicserélésére hét hónapba telt. A kerítés köré villanypásztor van telepítve, biztonságosan lehet majd sátrazni. Maga a kemping jövőre lesz látogatható, akkorra már megfelelő szolgáltatások is lesznek: információs iroda, tusolók, civilizált mellékhelyiségek, kisbolt. A szezon most már lejárt, de egész nyáron szép számban érkeztek sátrazók. Sajnos voltak olyanok is, akik nem tisztelték azt, hogy folyamatban van a fejlesztés, mivel tűzifára volt szükségük, kivágták a kerítést, ezzel megrongálva a vadhálót és a villanypásztort.

– Hogyan képzelték el a kemping működtetését, mi található majd benne?

– Az ideális az lett volna, ha a kempinget hátraköltöztetjük a kráterek közötti nyereg északi oldalára. Azt a részt amúgy is nagyon szeretik a turisták. Viszont azt nem tudjuk fejleszteni, mert kültelek. Maradt az a verzió, hogy a területhasználás az aktuális formáját őrzi meg. A kemping legtöbb kétcsillagos tud lenni, mert fent nincs se villany, se ivóvíz. Az is lehet, hogy minősítés szerint csak egycsillagos lesz, a szolgáltatások terén viszont igyekszünk magasabb színvonalat nyújtani. Következő lépésként szeretnénk felújítani a menedékházat, amely több éve zárva van. Ahhoz, hogy módosítani lehessen, szükséges tervrajz, ehhez az épületet újra fel kellet mérni és új tervrajzokat készíteni, ami sok pénzbe került. Ez most már megvan. Ott az az elképzelés, hogy családközpontú vendégházat hozzunk létre. Szükség van továbbá egy információs irodára is, egy adminisztrációs központra, lesz egy multifunkcionális kempingépület konyhával, lesznek közösségi helyek, pihenőhelyek. Megközelítőleg 70 sátorhelyet alakítunk ki. Az egész azon múlik majd, hogy milyen akadályokat gördítenek elénk a különböző intézmények.

– Milyen problémák merülhetnek fel?

– A kemping működési költségei nagyon magasak. Vizet legközelebb Sepsibükszádról tudunk hozni, azonban a még kényesebb pont a szennyvíz problémája. A tapasztalat azt mutatja, hogy megoldható, de nagyon költséges, és az engedélyeztetésekkel is lehetnek gondjaink.

– Mi tartozik még a Pro Szent Anna Egyesület hatáskörébe?

– A fejlesztések szempontjából az egész kráter. Mind a Mohos-tőzegláp, mind a tó környéke, lévén, hogy a területtulajdonos ugyanaz. Igazság szerint a gondnokságnak is volnának ilyen jellegű kötelezettségei. Mert egy rezervátumgondozás nem csak abból áll, hogy tisztán tartják, oda különböző beruházásokat is kell eszközölni, és hatékonyabban kellene információt nyújtani. Mert most egy táblarengeteg van, ami az évek során felgyűlt, semmiféle rendszer, logikai szempont nincs. Ha valaki lemegy a tóhoz, ott sem tud meg többet. Van egy pár tiltótábla, de se történet, se az nincs feltüntetve, hogy miért értékes, mitől egyedi. Ezzel is fogunk foglalkozni. Feltett szándékunk továbbá, hogy valamilyen módszerrel, kiszorítsuk a piknikezést a tó partjáról. Gyakran azt a képet nyújtja, mint Mamaián a tengerpart, nem egyeztethető össze azzal az értékkel, amit képvisel a Szent Anna-tó. A gondnokság lelkiismeretesen végzi a takarítást, de amikor több száz ember van a tó partján, és ott sütögetnek, fürödnek a tóban, nem egy természeti érték benyomását kelti a hely. A fürdőzést is korlátoznánk, noha ez a vízügy hatáskörébe tartozik. A víz minősége rohamosan romlik. A turisztikai tevékenységekre szánt terület (a Mohos- és a Szent Anna-kráter közötti rész) – felnőtteknek terasszal, vendéglátó egységgel, tűzhellyel, gyerekeknek tanösvénnyel – lenne az a hely, amely a piknikezők igényét kiszolgálná. Az elképzelésünk az, hogy a Szent Anna-tót megtartanánk látogatható természeti látványosságnak, nem akarjuk kiaknázni üdültetés szempontjából.

– Mekkora a látogatottsága a Szent Anna-tónak?

– A 2015-ben elvégzett, megyei és országos utakat magába foglaló forgalomszámlálás során, a Csomád-Bálványos Kistérségi Társulás munkatársa, Albert Zoltán által végezett számítás szerint, tavaly körülbelül 175 ezer látogató volt. El lehet képzelni, mekkora nyomást jelent ez a környezet számára. Gazdasági szempontból is a környék legolcsóbb szórakozási lehetősége. A kényelmesebb látogató fizet húsz lejt, hogy lemenjen az alsó parkolóba autóval, és ezért az összegért Európa egyedüli, még jól kivehető kráterében, vulkanikus tavában pancsol és üdül. Az a meglátásom, hogy aki azért jön a Szent Anna-tóhoz, mert felméri azt, hogy ez a legolcsóbb számára, hogy eltöltse valahol a szombatját, az vigyáz a legkevésbé a környezetre. Nem feltételezem a rosszindulatot vagy a műveltség hiányát, hanem egyszerűen az van, hogy ha az ember valamiért nem ad pénzt, nem értékeli annyira. Úgy vélem, a fejlesztések valamilyen szinten vissza fogják szorítani a tónak a látogatottságát, ami a rezervátum szempontjából mindenképp áldásos lesz. Gyakorlatilag kevesebb turistával szeretnénk elérni azt, hogy a rezervátumot jól fent tudjuk tartani, együttműködve a mindenkori gondnokkal. Mi leginkább a bakancsos turizmust és a családosokat részesítjük előnyben. Számunkra az a kedves turista, amelyik jön, lát és nem hagy semmit maga után. Fejleszteni szeretnének a környező turistaösvényeket, bicikliutakat, és különböző programokat szervezni. Szeretnénk hozzáadni a környék kikapcsolódási lehetőségeihez, hogy bővítsük, fejlesszük és méltóan képviseljük a Vulkánok Földje turisztikai desztinációt.