Templomépítő papjukra emlékeztek a gyimesiek

Gyimesbükk legrégebbi, kontumáci temploma már a 20. század elején kicsinek bizonyult, egy új templom építésének gondolata az első világháború előtt, Boér János plébános idejében vetődött fel.

Telket vásároltak, pénz gyűjtöttek, de előbb a világháború, majd a trianoni békediktátum hiúsította meg a terveket. A templom alapkőletételi ünnepségét György Lajos plébános idejében, 1929 májusában tartották, elkészült az alap, de az 1930-as évek gazdasági válsága, a második világháború, majd a kommunista rendszer lehetetlenné tette a templom felépítését. 1972-ben érkezett Dani Gergely plébános Gyimesbükkre. A hitében rendíthetetlen, elképzeléseiben megakadályozhatatlan, a második világháborút a fronton végigharcoló, később teológiára jelentkező Dani Gergely minden akadályt legyőzve Bukarestben kiharcolta a templomépítési engedélyt, majd a hívek pénzadományaira, több ezer óra önkéntes munkájára támaszkodva, sok más adakozó segítségével 1972–1977 között felépült a mai nagy plébániatemplom. A templom búcsúünnepe úrnapja, és 1977. október 17-én Jakab Antal püspök szentelte fel.

Zsúfolásig megtelt kedden a gyimesbükki templom, ahol Salamon József helyi plébános kezdeményezésére Dani Gergelyre emlékeztek, az általa épített templom bejáratához emléktáblát helyeztek el. A megemlékező szentmisét Berszán Lajos kanonok mutatta be, aki ünnepi beszédében Dani Gergellyel kapcsolatos személyes élményeit elevenítette fel, hangsúlyozva a kommunista hatóságok által rengeteget zaklatott pap nemcsak templomot, hanem lelkeket építő erényeit. Berszán atya szerint azokban az években: \"Isten egy igazi pásztort adott a gyimesbükki népnek\".

A lemhényi Dani családban 20 gyermek született, közülük 15-en érték meg a felnőtt kort, és szinte kivétel nélkül minden gyerek legalább a középiskolát elvégezte, ketten közülük a papi pályát választották. Az ünnepség végén a 19. gyermekként született Dani Ilonka medgyesi nyugalmazott tanítónő lépett mikrofon elé, és emlékezett szeretett bátyjára. Ezt követően Pakó Benedek atya, volt szépvízi plébános Dani Gergellyel kapcsolatos személyes élményeit hallgathatták meg a gyimesiek, majd Deáky András nyugalmazott gyimesbükki iskolaigazgató és Antal Etelka, a gyimesbükki Dani Gergely Általános Iskola igazgatónője méltatta az anyanyelvért és a magyarságért harcoló, a magyar nyelvű oktatásért kiálló Dani Gergelyt.

A gyimesi hívek számára megható, sokuk szemeiben könnycseppeket fakasztó ünnepi szentmisén Koncsag László látta el a kántori teendőket. Ő végigkísérhette a több kortárs egyházi személyiség által mártírnak nevezett pap templomépítő küzdelmét, hisz 1969-től kántora a gyimesbükkieknek.

Az évfordulóra Salamon József plébános egy kis emlékkönyvet adott ki Dani Gergely, az Isten és a gyimesbükkiek szívében címmel. Salamon atya ebből az alkalomból ugyanakkor arra kérte híveit, imádkozzanak az éppen a megemlékezés napján 80. életévét töltő Lukácsovits Magdolna festőművészért. A Németországban élő művésznőt kérte fel annak idején Dani a gyimesbükki templom falfestményeinek elkészítésére.

Életrajzi adatok

Dani Gergely esperes-plébános 1919. június 19-én született a felsőháromszéki Lemhényben. Középiskolai tanulmányait a kézdivásárhelyi Nagy Mózes gimnáziumban végezte, majd Brassóban érettségizett. Az érettségi után behívót kapott, nem sokkal később pedig kitört a második világháború. A második világégést katonatisztként élte végig a fronton, testileg-lelkileg segítette a sebesülteket, és azt mesélte, hogy az egyik ütközet alkalmával, a lövészárokban fogadta fel, hogy ha a jó Isten hazasegíti, akkor beiratkozik a teológiára. 1952-ben szentelték pappá Gyulafehérváron. Gyimesbükkre való kihelyezése előtt Kovásznán, Csernátonban, Gyergyószentmiklosón és Tekerőpatakon volt plébános. 1983. január 5-én hajnalban, mise alatt, a szentlecke felolvasása közben esett össze és halt meg. Az ő vezetésével épített templom mellé temették el, itt alussza egyébként örök álmát a kiváló műveltséggel rendelkező Schuszter Vince csíkszeredai születésű pap is, aki a gyimesi templomépítés ideje alatt segédlelkész, Dani Gergely jobb keze volt Gyimesbükkön.

Domokos Pál Péter búcsúlevele

Szomorú jelentésből értesültem, hogy Dani Gergely gyimesbükki főesperes 1983. január 5-én a szentmise leckéjének olvasása közben nemes lelkét visszaadta Teremtőjének. Dani Gergely a Háromszék megyei Lemhényben született 1919-ben egy húszgyermekes földműves székely család tagjaként.

Eltávozásakor egy képet idézek, amely jellemzi őt és példát mutat minden lelkipásztornak. A templom építésekor meglátogattam volt tanítványomat, Dani Gergely plébánost székhelyén, és arra kértem mutatná meg az építkezést. Az építést jellemző nyüzsgő életben hallgattam szavait, amikor déli harangszó hangja csendült. Dani Gergely magasra emelte kezét és a nagy zajban is hallható hangon kiáltotta: Állj! A nyüzsgő élet megállott. A gépek mozdulatlanságban, az emberek vigyázzállásban maradtak. A néma csendben acélosan csendült meg hangja: „Az Úr angyala köszönté Szűz Máriát...” és a dolgozó nép ajkáról hangzott a válasz: „És méhébe fogadá Szentlélektől szent Fiát...” és így végig mondották az imát. Befejezés után ismét a pap szava: „Imádság alatt valaki, akárki, ott hátul beszélgetett. Máskor meg ne próbálja!... Tovább!” A munka azonnal indult és folyt tovább zavartalanul. Négy leányka volt közelünkben. Gyertek ide kislányok! Kati mond el a nyolc boldogságot!...Te Biri! Tudod-e az irgalmasság testi-lelki cselekedeteit?... Boris! Énekeld a Magasztalját!... Így épült meg Gyimesbükk temploma, s a hívekből az alapot jelentő kőszikla! A lelkem fele ott maradt a tájon, hogy csudálja s megbecsülje a templomépítő papnak és híveinek tetteit.

Harmincegy évig tartó lelkipásztori működése nem derült ég alatt zajlott, hanem sokkal inkább zúgó zápor és félelmet keltő égzengés közepette... Fontosabb működési helyei közül a sokvallású Gyergyószentmiklóst említjük, ahol római, görög, örmény katolikusok, görögkeletiek, reformátusok, unitáriusok, zsidók, baptisták és mások éltek. Dani Gergely ezt a plébániát siralmas helyzetben találta. Amikor gondos szorgalmával rendet teremtett, és az egyházközséget zökkenőmentes sínekre helyezte a haladó Gyergyótekerőpatak plébánosa lett. Ezt a plébániát is annyira rendbe hozta, hitéletét annyira életképessé tette, hogy új feladatokra vállalkozhatott. A sors különös rendelkezésére, csere útján lett Gyimesbükk plébánosa. Gyimesbükk történelmi Magyarország megyéjének, Csík vármegye legkeletibb községe volt, a határszélen, a Tatros völgyében, nagy területen, erdők között szétszórva. A nagy község a 18. században létesült, főként patakok partjain. Kiváló papjai megkísérelték a templomépítést, de csak egy kápolnáig juthattak el.

A Gyimesbükkbe került Dani Gergely plébános 1973 és 1976 között gyönyörű új templomot épített, és ezzel eltörölhetetlenül rótta népe szívébe-lelkébe nevét. Dani Gergely főesperes neve, életpályája, emléke legyen örökre áldott! (Domokos Pál Péter).