Sötét felhők a burgonyaültetési kampány felett

„Jobb a földben, mint a zsákban” – fogalmazott érdeklődésünkre György József, az egyik nagytusnádi vállalkozás vezetője. Elmondása szerint közel húsz hektáron már elültették a pityókát, és folytatnák a munkát, amennyiben az időjárás is hozzájárul ahhoz. A vállalkozó szerint cégének nem okozott gondot, hogy idéntől megszűnt a vetőmag-támogatás, hiszen a gazdák így is felvásárolták a készletet, amibe viszont nagy segítséget nyújtottak a Moldovai Köztársaságból érkezettek, akik szó szerint kiüresítették a piacot.

Ennél válságosabb képet vázolt Gálffy Nándor mérnök. A csíkszeredai Burgonyatermesztő és Kísérleti Állomás igazgatója kifejtette, eladták ugyan a teljes vetőmagkészletet, ám kisebb áron, mint tavaly. „Rugalmas árpolitikával, önköltségi áron tudtunk értékesíteni. Ha ez így folyatódik, ha nem lesz más támogatás, megszűnik az országban a vetőmag-termelés” – kongatta meg a vészharangot a szakember. Ez pedig egy láncreakcióhoz vezethet, hiszen a külföldről, jóval drágábban behozott minőségi vetőmagot csak a tehetősebb gazdák engedhetik meg maguknak, ami újabb beláthatatlan következményekhez vezethet.

Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője sem túl derűlátó ebben a kérdésben. Szerinte is a támogatás megvonása a vetőmag-termelési terület nagyságának visszaesését okozhatja. Az illetékes ugyanakkor megjegyezte, idén közel 11 ezer hektáron ültetnek burgonyát, ez kevesebb a tavalyhoz képest. „A megművelt területek nagysága egyébként öt éve csökkenő tendenciát mutat” – nyomatékosította az igazgató, aki szerint ez nem feltétlenül rossz dolog, hiszen ezzel párhuzamosan jelentősen nőtt az átlagtermés.