Jó híre van külföldön a hazai báránynak

Összesen 108 526 juh és 10 017 kecske van számon tartva Hargita megyében. A leadott kérések alapján megállapítható, hogy a gazdák legalább 85 százaléka ötven juhnál többet tart. Tavaly 42 lejt kaptak a gazdák juhonként, idén még nem lehet tudni a pontos összeget, de remélik, hogy nagyobb lesz – magyarázta érdeklődésünkre Bándi Zoltán állatorvos, a Hargita Megyei Juh- és Kecsketenyésztők Egyesületének elnöke. Elmondta: a kecsketartásnak pillanatnyilag nincs nagy jelentősége, ugyanis megoldatlan az értékesítés, pedig számos előnye van a szegény ember tehenének is nevezett patásnak.

Országos szinten Hargita megye – a természeti adottságoknak köszönhetően – a juhtenyésztés tekintetében az élvonalba tartozik, ugyanakkor az export is rendkívül fontos. A romániai juhok iránt – mivel természetes körülmények között nevelkednek és nincsenek tápszerezve – nagy a kereslet Törökországban, Olaszországban és az arab országokban. Az egyetlen gond, hogy az állatokat csak viszonteladó útján tudják értékesíteni. Közvetlen eladás esetén a gazdák nagyobb hasznot könyvelhetnének el – tudtuk meg Bándi Zoltántól.

Az utóbbi időben valamelyest nőtt a juh- és kecsketartással foglalkozó gazdák száma. A haszonállatok tartásához fontos azok szeretete, ugyanakkor egy nagyobb tőke is szükségeltetik a tenyészállatok beszerzéséhez. Tavaly tavasztól idén tavaszig száz lejjel nőtt az anyajuh értéke, vagyis 450 lejbe kerül. Elengedhetetlen a saját vagy bérelt terület. Átlagosan számolva hektáronként hét juhot tarthatunk, de mindez függ a legelő minőségétől is – avat be a részletekbe Bándi.

Megtudtuk, hogy Hargita megyében hagyományosan cigája, berke és curkán vagy szálas fajtájú juhokat tartanak. Utóbbit gyimesi rackának is nevezik. A kecskék inkább keverék fajták, a tiszta vérvonal kevés. A curkán juhfajtát főleg a külterjes gazdálkodásra alkalmas. Az utóbbi időben vannak próbálkozások húsfajták, valamint a tejelő cigája (melegebb éghajlaton honos) tartására. A tejelő juhok tartásában (fajtajavítás) az utóbbi időben jó eredményeket értek el.

Az állatok tejét, húsát, gyapjúját értékesítik, de a legtöbb jövedelem a bárányeladásból származik. Az állatokat főleg vegyes tartásban tenyésztik. Hargita megyében a tejértékesítés nem működik a legjobban – véli Bárdi. Vannak, akik hagyományos termékeket, sajtot, túrót igyekeznek készíteni, de a tejtermékek eladásával is akadnak gondok. Főleg húsvét körül van nagy kereslet a bárányra, melynek értéke fajtánként is változik, például a cigája bárány – ízletesebb húsa miatt – kissé drágább. Nálunk húsvét körül van nagy kereslet a bárányra, de bizonyos külföldi országokban, az étkezési szokások miatt, egész évben vásárolják.