Kétszázharminchat egyházközösség számára nyújtott segítséget Hargita Megye Tanácsa 2009-től az egyházak által igényelhető támogatása révén. Ezáltal több mint húszmillió lejt fordíthattak az érintettek templomok, imaházak, orgonák, ravatalozók, plébánia-, parókiaépületek, kántori lakások, közösségi házak építésére, felújítására, illetve térségi gyűjtőlevéltárak létrehozására. Az egyházi támogatások mikéntjéről érdeklődtünk.
2017. február 27., 18:402017. február 27., 18:40
2017. február 27., 20:072017. február 27., 20:07
A Hargita megyében működő egyházakat a megyei önkormányzat 2001-től támogatja, 2009-től pedig külön egyházügyi osztályt hozott létre erre a célra. Szőcs-Mátyás István, a menedzsment vezérigazgatóság vezetője érdeklődésünkre beszámolt, „a részleg fő feladata az egyházi programok lebonyolítása. A szóban forgó időszakban egy munkatársa volt az egyházi részlegnek”. Hozzátette, rövidesen kiegészítik a részleg személyzetét, amellett pedig az intézmény vezetősége tervezi a részleg feladatkörének bővítését is.
Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke érdeklődésünkre azt is kifejtette, az egyházak támogatásának szükségességét bizonyítja, hogy ha körülnézünk a megyében, rengeteg olyan kistelepülést láthatunk, ahol az egyházon kívül nincs más közösségszervező erő.
„Mondhatni az egyház tartja a lelket a helyenként pár száz lakosban. De nagyobb közösségek életében is fontos, ez látszik falvainkban, városainkban vasárnaponként vagy más ünnepnapokon”. A megyei önkormányzat vezetője január végén egy infografikát is közzétett a Facebook-oldalán, amelyben az előző években az egyházközségeknek biztosított támogatásokkal kapcsolatos adatokat összesítették.
153 település, 236 egyházközösség
2009 és 2015 között Hargita Megye Tanácsa összesen közel 15,5 millió lejt biztosított a különböző felekezetek beruházásainak támogatására. Annak legnagyobb részét 9,59 millió lejt (a teljes összeg 61,9 százalékát) a római katolikus egyházközösségek igényelték az említett periódusban. Azt követi a református, amelyek képviselői 2,44 millió lejt (15,7%) hívtak le az évek során, míg az unitárius közösségek 1,83 millió lejt (11,8%), az ortodox 1,55 millió lejt (10%). A tavalyi támogatási értékekről is érdeklődtünk az illetékesektől, Lukács Levente, az egyházügyi részleg munkatársa közölte, tavaly összesen 4 795 000 lej támogatást kaptak az egyházak Hargita Megye Tanácsa által. Mindezt az „egyháztámogatási program” pályázatára beérkezett 287, illetve az együttműködési programra beküldött 29 kérelem elbírálása nyomán irányozták elő. Rámutatott, szinte nincs is olyan település a megyében, ahonnan ne pályáztak volna 2009 óta: összesen 153 helységből kértek támogatást az évek során, ami 236 egyházközséget jelent.
Idén február 15-éig adhatták le támogatási kérelmeiket az egyházak képviselői, összesen 238 igénylést küldtek be, amelyeket március 15-ig még kiegészíthetnek, amennyiben szükséges. Az elbírálás április végére várható, további részletekkel majd akkor tudnak szolgálni – summázta Lukács Levente. Az illetékes kitért arra is, hogy a pályázatok meghirdetése előtt a megyei önkormányzat konzultációkkal – térségi, megyei találkozókkal – felméri az igényeket, az ott elhangzó javaslatok alapján döntenek arról, hogy mire nyújtsanak segítséget. Kiemelte, ilyenkor mindegyik történelmi egyház képviselőinek véleményét meghallgatják, figyelembe veszik. Mint ismeretes az elterjedtebb támogatások (templomok, imaházak, orgonák, ravatalozók, plébánia-, parókiaépületek, kántori lakások, közösségi házak építése, felújítása, illetve térségi gyűjtőlevéltárak létrehozása) mellett idén lehetőség volt toronyórák javítására és harangok automatizálására is pályázni.
Kérdésünkre Vasile Bicăjanu, a megyei önkormányzat gazdasági vezérigazgatója elmondta, az egyháztámogatás Hargita Megye Tanácsa saját bevételeiből történik, a nem klerikális személyzet bérének kiegészítése pedig az áfa-visszaosztásból.
Jelentős infrastrukturális fejlemény történt Székelyföldön: a kivitelezők átvették az A8-as, azaz az Egyesülés Autópálya Gyergyóalfalu és Ditró közötti szakaszának munkaterületét.
Két ember sérült meg pénteken késő este egy közlekedési balesetben Gyergyószárhegyen. A jármű egyik utasát a tűzoltók szabadították ki.
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium adott otthont a 8. Országos Magyar Matematikaolimpiának. A megmérettetésen akadtak olyan feladatok, amelyeken még a mesterséges intelligencia is „kifogott”, de a versenyzők megoldották őket.
A lakossági panaszokra reagálva ideiglenes kátyúzásba kezdtek Gyergyószentmiklós több pontján. A téli hónapok alatt keletkezett úthibákat hidegaszfalttal próbálják orvosolni, amíg az időjárás és a költségvetés lehetővé nem teszi a tartósabb javításokat.
Elhunyt 83 éves korában Lázár Zoltán atomfizikus, tanár, vállalkozó, Gyergyószentmiklós egykori alpolgármestere, a képviselő-testületi tagja.
Elkezdték a gyergyószentmiklósi id. Basilides Tibor Sportcsarnok új padlózatának kiépítését. A megrongálódott, elavult borítás helyére korszerű, tömörfa sportparketta kerül. A beruházás régi hiányosságot pótol.
Jelentős közbiztonsági beruházást hagyott jóvá a város képviselő-testülete a februári tanácsülésen: egy 2,7 millió lejes uniós pályázat révén több mint negyven kamerát, rendszámfelismerő rendszert és okos gyalogátkelőket telepítenek a város kulcspontjain.
Jó hangulatú szabadtéri eseményre várják a horgászat szerelmeseit: ismét megszervezik a hagyományos lékésző versenyt a Gyilkos-tó jegén.
Sürgősségi beavatkozásra volt szükség ahhoz, hogy segíteni tudjanak egy maroshévízi férfin, miután ismerősei nem tudták elérni, és attól tartottak, bajba került.
Áramszünetre kell számítani több gyergyószentmiklósi háztartásban csütörtökön karbantartási munkálatok miatt – olvasható a polgármesteri hivatal közösségi oldalán.
szóljon hozzá!