Kétszázharminchat egyházközösség számára nyújtott segítséget Hargita Megye Tanácsa 2009-től az egyházak által igényelhető támogatása révén. Ezáltal több mint húszmillió lejt fordíthattak az érintettek templomok, imaházak, orgonák, ravatalozók, plébánia-, parókiaépületek, kántori lakások, közösségi házak építésére, felújítására, illetve térségi gyűjtőlevéltárak létrehozására. Az egyházi támogatások mikéntjéről érdeklődtünk.
2017. február 27., 18:402017. február 27., 18:40
2017. február 27., 20:072017. február 27., 20:07
A Hargita megyében működő egyházakat a megyei önkormányzat 2001-től támogatja, 2009-től pedig külön egyházügyi osztályt hozott létre erre a célra. Szőcs-Mátyás István, a menedzsment vezérigazgatóság vezetője érdeklődésünkre beszámolt, „a részleg fő feladata az egyházi programok lebonyolítása. A szóban forgó időszakban egy munkatársa volt az egyházi részlegnek”. Hozzátette, rövidesen kiegészítik a részleg személyzetét, amellett pedig az intézmény vezetősége tervezi a részleg feladatkörének bővítését is.
Borboly Csaba Hargita Megye Tanácsának elnöke érdeklődésünkre azt is kifejtette, az egyházak támogatásának szükségességét bizonyítja, hogy ha körülnézünk a megyében, rengeteg olyan kistelepülést láthatunk, ahol az egyházon kívül nincs más közösségszervező erő.
„Mondhatni az egyház tartja a lelket a helyenként pár száz lakosban. De nagyobb közösségek életében is fontos, ez látszik falvainkban, városainkban vasárnaponként vagy más ünnepnapokon”. A megyei önkormányzat vezetője január végén egy infografikát is közzétett a Facebook-oldalán, amelyben az előző években az egyházközségeknek biztosított támogatásokkal kapcsolatos adatokat összesítették.
153 település, 236 egyházközösség
2009 és 2015 között Hargita Megye Tanácsa összesen közel 15,5 millió lejt biztosított a különböző felekezetek beruházásainak támogatására. Annak legnagyobb részét 9,59 millió lejt (a teljes összeg 61,9 százalékát) a római katolikus egyházközösségek igényelték az említett periódusban. Azt követi a református, amelyek képviselői 2,44 millió lejt (15,7%) hívtak le az évek során, míg az unitárius közösségek 1,83 millió lejt (11,8%), az ortodox 1,55 millió lejt (10%). A tavalyi támogatási értékekről is érdeklődtünk az illetékesektől, Lukács Levente, az egyházügyi részleg munkatársa közölte, tavaly összesen 4 795 000 lej támogatást kaptak az egyházak Hargita Megye Tanácsa által. Mindezt az „egyháztámogatási program” pályázatára beérkezett 287, illetve az együttműködési programra beküldött 29 kérelem elbírálása nyomán irányozták elő. Rámutatott, szinte nincs is olyan település a megyében, ahonnan ne pályáztak volna 2009 óta: összesen 153 helységből kértek támogatást az évek során, ami 236 egyházközséget jelent.
Idén február 15-éig adhatták le támogatási kérelmeiket az egyházak képviselői, összesen 238 igénylést küldtek be, amelyeket március 15-ig még kiegészíthetnek, amennyiben szükséges. Az elbírálás április végére várható, további részletekkel majd akkor tudnak szolgálni – summázta Lukács Levente. Az illetékes kitért arra is, hogy a pályázatok meghirdetése előtt a megyei önkormányzat konzultációkkal – térségi, megyei találkozókkal – felméri az igényeket, az ott elhangzó javaslatok alapján döntenek arról, hogy mire nyújtsanak segítséget. Kiemelte, ilyenkor mindegyik történelmi egyház képviselőinek véleményét meghallgatják, figyelembe veszik. Mint ismeretes az elterjedtebb támogatások (templomok, imaházak, orgonák, ravatalozók, plébánia-, parókiaépületek, kántori lakások, közösségi házak építése, felújítása, illetve térségi gyűjtőlevéltárak létrehozása) mellett idén lehetőség volt toronyórák javítására és harangok automatizálására is pályázni.
Kérdésünkre Vasile Bicăjanu, a megyei önkormányzat gazdasági vezérigazgatója elmondta, az egyháztámogatás Hargita Megye Tanácsa saját bevételeiből történik, a nem klerikális személyzet bérének kiegészítése pedig az áfa-visszaosztásból.
Kilenc gyergyószentmiklósi óvónő látogatott el Szigetszentmiklósra, ahol szakmai találkozón vehettek részt a helyi kollégáikkal. A szakmai együttműködés kialakítása és a nevelési tapasztalatok megosztása volt a cél.
Nem volt döntőképes a gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselő-testület, így harmadszorra is napirendre kell tűzniük a hitelfelvétel ügyét. Ismét elhangzott: ha nem kap kölcsönt a város, beruházásokat kell leállítani.
A Petőfi emlékévhez is kötődve a Föltámadott a tenger történelmi játékfilmet láthatja a gyergyószentmiklósi közönség csütörtökön. Ezzel ünneplik egyben a Magyar Kultúra Napját is.
Földmunkákat végeztet a Monturist kft. a Gyilkos-tó közvetlen közelében, a munkagépek a parti sétányon dolgoznak. A cégvezető szerint erre minden hatósági engedélyük megvan. A városi főépítész szerint ez nem így van, a munkálatokat le kell állítani.
Még pénteken távozott ismeretlen helyre az otthonából a gyergyóalfalvi Király Katalin. Azóta folyamatosan zajlik a keresése, de egyelőre eredménytelenül.
Az év végén írták alá a finanszírozási szerződést, idén kell megvalósuljon az a beruházás, amely révén kevesebb áramfogyasztás mellett több fény világítja majd meg éjszakánként Gyergyószárhegy és a hozzá tartozó Güdüc utcáit.
Kiskorú tört be pénzt és egyéb anyagi javakat keresve egy ipari létesítménybe Gyergyószentmiklóson, azonban a rendőrség rövid időn belül azonosította a tettest csütörtökön – adja hírül a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Két autó ütközött össze egy szabálytalanul történő előzés miatt Gyergyóditrónál csütörtökön délben, mindkét sofőrt a gyergyószentmiklósi kórházba szállították orvosi ellátásra – adja hírül a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság.
Két hónapja vált jogerőssé az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) bírósági bejegyzése, és azóta folyamatosan zajlik az új párt felépítése. Ha ezzel meglesznek, jöhet a felkészülés a jövő évi helyhatósági választásokra. A jelöltállításra is van már tervük.
Az előző évek gyakorlatával ellentétben idén nem lesz lehetőség napi egyszázalékos késedelmi kamat fejében igényelni május 15-e után az egységes mezőgazdasági támogatásokat. Ez újabb ok lehet arra, hogy ne halogassák a kérelmek leadását az érintettek.
szóljon hozzá!