Noha kiváló alternatív gazdálkodási formának tartják a szakemberek, a biogazdálkodás még a mai napig sem tudott gyökeret verni Székelyföldön. Egyesek szerint a megfelelő tájékoztatás hiányának köszönhető, hogy ebből a szempontból is messze elmaradunk az európai átlagtól. Pedig állítólag vidékünkön könnyebben meg lehetne honosítani ezt a gazdálkodási típust.
2010. november 18., 17:352010. november 18., 17:35
2010. november 18., 19:112010. november 18., 19:11
A vegyszerezést teljesen mellőzni kell a biogazdálkodásban
„Míg Svájcban és Ausztriában 13 százalék a biotermelésre átállt területek nagysága, addig nálunk sajnos még csak egy százalék. Hargita megyében pedig még ennél is kevesebb” – tudtuk meg Máthé Emmától. A Hargita Megyei Mezőgazdasági Kamara munkatársa elmondta, eddig talán az volt a gond, hogy a gazdák nagyon keveset tudtak erről.
Mostanra azonban egyre több tanfolyam szól erről, sokat bővültek a tájékozódási lehetőségek, így az ezzel foglalkozók száma remélhetőleg gyarapodni fog. „Az utóbbi időben többen érdeklődnek e lehetőség felől, azaz arról, hogy milyen előnyökkel, illetve hátrányokkal jár ez a típusú gazdálkodás” – említette Máthé. Elmondása szerint lényegében nem kell mást tenni, mint visszatérni a nagyapáink termesztési módjára. Természetesen nagyobb odafigyeléssel, nagyobb szakmai tudással és a normák szigorú betartásával.
„A biotermelés nem arról szól, hogy éjszaka vegyszerezünk, és nappal biotermelők vagyunk. Sajnos, ilyenek is előfordulnak, de az akkreditáló cégeknek ez is a szerepük, hogy ezeket kiszűrjék” – fogalmazott az illetékes. A mezőgazdasági kamara munkatársa úgy vélte, csak olyanoknak érdemes foglalkozni a biogazdálkodással, akik némi elhivatottságot is éreznek az iránt, és nem csak a nagyobb haszon reményében termelnek.
szóljon hozzá!