Gilisztafarm Vacsárcsiban

Zuhogó esőben érkeztünk a Vacsárcsi Szentmihály felőli részén álló családi házhoz, melynek kertjében található Mátyás László gilisztafarmja. Az esős idő, mint megtudtuk, kedvez a gilisztáknak, ugyanakkor a meleg is szükséges. Az ideális hőmérséklet a 20-25 Celsius-fok, mert olyankor „dolgoznak a legjobban” – ahogy Mátyás László fogalmaz, aki egyébként matematikatanár. Földigilisztákkal három éve kezdett el foglalkozni, egy, a témával kapcsolatos újságcikk hatására. Ugyanakkor fontos kitétel volt felesége részéről, hogy csak olyan vállalkozásba kezdhet, amihez nem kell sok pénz – mesélte mosolyogva Mátyás.

Számításai alapján jelenleg 800 ezer körül lehet a farmján dolgozó giliszták száma, melyek évente duplázódnak, és egyedenként két-három évig élnek. Egy tonna állati eredetű trágyát 100 ezer giliszta fél év alatt rág át, mely által 800 kilogramm gilisztahumusz keletkezik. „Kiváló természetes trágya. Biológiailag aktív szerves anyag. Javítja a termőföld minőségét. Könnyebb és egyszerűbb kiszórni, mint az istállótrágyát” – sorolja Mátyás a gilisztahumusz előnyeit. Elmondta: felhasználható szántóföldi növények trágyázására, zöldség-, virág- és díszfakertészetekben, de az otthoni cserepes virágok is szebben pompáznak használata esetén. Lehetővé teszi a magasabb minőségi értékű termés előállítását, ugyanakkor az ökogazdálkodásban és a biotermesztésben nélkülözhetetlen.

Mátyás László három árnyi területen gazdálkodik. A telepek körülbelül hatvan méter hosszúak és két méter szélesek. Deszkakerettel vannak körülvéve, hogy az állati eredetű trágya ne szóródjon szét. A keret belül műanyaggal van kibélelve, amire egy réteg szalma kerül, majd erre szórja rá a fél évig érlelődött (egyedül a nyúltrágyát lehet azonnal felhasználni) istállótrágyát 35-40 centiméter vastagságban. A trágyára újabb szalmaréteg kerül, azzal a céllal, hogy óvja a kiszáradástól, valamint a fölösleges nedvességet felszívja. A gilisztahumusz begyűjtését gereblyével végzi. „A gyűrűsférgek törzsébe tartozó élőlény ürülékét a felszínre tolja, így mindig csak a felső réteget kell leszedni” – avat be a részletekbe Mátyás László. Érdekességként megjegyezte: Kubában több mint 3000 farmer foglalkozik gilisztatrágya előállításával, amit saját gazdaságukban használnak fel. Erre a módszerre azután tértek át, hogy a Szovjetunióból megszűnt a műtrágyabevitel a kis szigetországba.

Romániában nincsenek elterjedve a gilisztafarmok – tudtuk meg Mátyástól. Kifejtette, Székelyföldön sem tud senkiről, aki hasonlóval foglalkozna. Ő a magyarországi Tiszakeszin élő és gazdálkodó Zsófi Péterrel tartja a kapcsolatot, akinek véleménye, hogy „Miskolctól Pécsig nincs annyi gilisztahumusz, amennyit vennének”. Tapasztalatcserére is jártak egymáshoz látogatóba.

A gilisztahumusz piaci ára jelenleg 2 lej/liter, ugyanis nem kilóra árulják. „Ez a vállalkozás nem egy gyors pénzszerzési lehetőség, de hosszú távon megérheti” – mondta beszélgetésünk végén bizakodva Mátyás László.