Döntés előtt a szarvasmarhatartók

Végre kihirdette a kormány a sokak által már nagyon várt, szarvasmarhákra vonatkozó támogatást. A nemrég megjelent 755/2010-es kormányhatározat értelmében legtöbb fejenkénti 100 euró szubvenciót kaphatnak azok a fejőstehéntartó gazdák, akiknek farmjaik hátrányosnak minősített hegyvidéki övezetben találhatóak. Ám amint azt várni lehetett, ahhoz, hogy valaki hozzájuthasson a szubvencióhoz, egyéni vállalkozó kell legyen, illetve jogi személyiséggel rendelkező kereskedelmi társaságok, mezőgazdasági társasok is igényelhetik.

Vitos Zsuzsannától, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség Hargita Megyei Központjának (APIA) vezetőjétől megtudtuk, a kérelmeket az APIA megyei irodájához kell benyújtani 2010. augusztus 31-ig. A finanszírozás az EU mezőgazdasági és garanciaalapjából (EMGA) történik. Megjegyzendő, hogy az a gazda, aki még nincs bejegyezve, a kérés letevésénél kell vállalja, hogy október 25-ig megteszi ezt. Idetartozik az is, hogy az igénylőknek a típuskérelmek leadásakor bizonyítaniuk kell, hogy tejkvótával és a RNE-ben jegyzett fejőstehén-állománnyal rendelkeznek. Minimum 2, maximum 15 fejőstehén után kérhető a támogatás. Fontos tudni, a támogatás lebonyolításának ideje alatt a szubvencióra bejelölt állatok nem adhatóak el. A támogatásra országos szinten mintegy 90 millió lej áll rendelkezésre.

Be kell állni a sorba

„Mindenki el fogja dönteni, szüksége van-e erre a támogatásra” – fogalmazott érdeklődésünkre Márton István. A Hargita Megyei Szarvasmarhatartók Szövetségének elnöke elmondta, több helyen is hangoztatta már, előbb-utóbb úgyis az lesz, nyugati példára adófizetővé kell váljon mindenki. „Aki ebből akar megélni, be kell álljon a sorba. Ellenkező esetben számos támogatástól és pályázati lehetőségtől el fog esni” – hangsúlyozta az egyesületi vezető.

Háborognak a keresztúriak

Hargita megyében a 67 közigazgatási egységből mintegy 6 nem található hátrányos helyzetű hegyvidéki övezetben: Újszékely, Siménfalva, Galambfalva, Etéd, Bögöz, Székelykeresztúr – tudtuk meg az APIA-tól. Utóbbiak viszont egyre inkább elégedetlenek a földrajzi besorolással. „Nem az első eset, hogy hegyvidéki támogatásokból kiesnek” – említette Márton István. Elmondása szerint a pályázatok alkalmával is hátrányt szenvednek, hiszen van egy olyan kritérium, hogy akinek hátrányos helyzetű hegyvidéki zónában van a farmja, plusz pontot kap a pályázatra. Ezekkel a lehetőségekkel sem élhetnek a keresztúriak és környékbeliek. Ugyanakkor a területek utáni támogatásoknál is vannak olyanok, amelyek csak a hegyvidékieknek szólnak. „Nem tudom, Keresztúr vidéke miért nem számít hátrányos helyzetű hegyvidéki zónának. Pedig az is eléggé hegy- és dombvidék” – jegyezte meg az illetékes. Hozzátette, a probléma az, hogy nem a földrajzi adottságok, fekvések szerint sorolták be a vidéket, hanem a tengerszint feletti magasság szerint. „Megoldást erre már rég keresünk, voltak próbálkozások is, de nem változtatták meg az alaptörvényt. Ezzel már parlamenti szinten is foglalkoztak” – mondta Márton István.

Korántsem biztos a 100 euró

A szarvasmarhatartókra vonatkozó szubvenció 100 euróban maximalizálja a fejenkénti pénzösszeget. Ám tudni kell, ez az összeg nem biztos. Megállapítása úgy történik, hogy az igénylések leadása után az összállatlétszámra osztják vissza a rendelkezésre álló 22 447 205 eurót – pontosított Vitos Zsuzsanna, az APIA megyei igazgatója. „Nem tudom, mennyire maszlag ez a 100 euró. Ami biztos, az a 66 euró, ami a tervezetben is szerepelt” – ezt már Márton István, a megyei szarvasmarhatartók egyesületének elnöke jegyezte meg. Mint mondta, meglepte ez az összeg, ám ha tényleg ennyit kapnak a gazdák, az csak jó lehet. Itt megjegyezzük, 2009-re 571 lejt kaptak egy állatra a szarvasmarhatartók, a nemzeti kiegészítő támogatás részeként. Ezt akkor több mint nyolcezren vették igénybe. Mennyi kérés lesz idén?