
Fotó: Halmágyi Zsolt
A közigazgatásilag Csíkszeredához tartozó Csíkcsobotfalván vasárnap délután tartják a hagyományos farsangbúcsúztatót. A csobotfalviak szombaton részt vesznek Alsósófalván a megyei farsangbúcsúztatón, majd saját településükön is eltemetik a telet.
2026. február 13., 10:412026. február 13., 10:41
2026. február 13., 12:512026. február 13., 12:51
Hagyományos farsangbúcsúztatást tartanak vasárnap, február 15-én Csíkcsobotfalván. Délután fél kettőkor indul az alakoskodókból álló felvonuló csoport, amely a szalmamedvét kíséri végig a település utcáin Agyagfalvától a Köves utcáig.
Az ünnepség csúcspontjaként 17 órakor a helyi kultúrház előtt kerül sor a téltemető szertartásra és a Szalmás búcsúztatására, amelyet táncházas mulatság követ a kultúrházban – tudtuk meg Antal Imre főszervezőtől. A szervezők minden mulatni vágyót szeretettel várnak.
Fotó: Halmágyi Zsolt
A farsangbúcsúztató szokásokat Csobotfalván a 20. század közepéig rendszeresen megtartották, azonban 1948-ban a kommunista hatalom betiltotta a hagyományt. Fél évszázados kihagyás után 1998-ban próbálták újraéleszteni a farsangi felvonulást, 2004-től pedig Antal Imre tanár és néprajzkutató vezetésével vált ismét rendszeressé az ünnep, amely azóta a település egyik legfontosabb közösségi eseménye.
Fotó: Halmágyi Zsolt
A régi idők farsangtemetése látványos és sokszínű volt: a legények zenészek kíséretében járták végig a falut, és azok a házigazdák, akik megkínálták őket, tánccal viszonozták a vendéglátást. A menet élén haladók nyársra tűzték az adományokat, a kecskemaszkos alak a nők között mókázott, a pásztorok és hammasok – más néven viglicek – különféle maskarákban bolondoztak. A farsang végén a település központjában elégették a Szalmást, a tél végét jelképező szalmabábút, amely egyszerre szolgálta a közösség szórakoztatását és a nagyböjt közeledtére való figyelmeztetést.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
Elfogadták Csíkszereda városközpontjának védett övezeti rendezési tervét, amely szűkíti a védett központi övezetet, több helyen lazítja az építkezési előírásokat, és a tömbháznegyedek esetében is csökkentheti a bürokráciát.
Visszaköltözhet néhány héten belül a Hargita Megyei Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség a csíkszeredai székházába, ahol már csak az utolsó simításokat és a tereprendezést végzik a teljes korszerűsítés után.
Színpadra állítja Márton Áron püspök életét, hitét és örökségét az Én népem című folkopera, amelyet szombaton 20 órától mutatnak be a csíkszeredai gyorskorcsolyapályán. Az összművészeti produkcióban 130 néptáncos és szereplő vesz részt.
A tesztüzemig védőfóliával óvják a rongálástól azokat a pannókat, amelyeken élőben lesz követhető a városi buszok érkezése, illetve a menetrend. Az összesen harminc ilyen pannóból eddig huszonkettőt szereltek fel.
Fának hajtott autójával egy 21 éves, balánbányai fiatalember a Balánbánya–Csíkszentdomokos közötti úton szombaton délelőtt. A balesetben személyi sérülés nem történt, csak anyagi kár keletkezett, a sofőr szervezetében azonban alkoholt mutattak ki.
Nagyboldogasszony napján, a kontumáci búcsú ünnepén avatták fel Gyimesbükkben Dani Gergely esperes-plébános mellszobrát. A templomépítő pap örökségét a hit, a magyar oktatás és a közösség megmaradásának példájaként idézték fel.
Csak néhány ajtót kellene kinyitni – vagy mégsem? Nyáron napozóhellyel bővülhetne a Csíki Csobbanó, ám ami egyszerű ötletnek tűnik, az a városvezetés szerint műszaki, engedélyezési és szervezési kérdések sorát veti fel.
Megkezdődtek a felújítási munkálatok a csíkszeredai Levendula utcában, emiatt forgalomkorlátozásokat vezettek be.
Erdély és az Oszmán Birodalom közel másfél évszázados kapcsolatának kulturális örökségét mutatja be a Csíki Székely Múzeum új időszaki kiállítása.
szóljon hozzá!