Biztonságban voltak a földek a nagy fagyok idején, de most elkélne a csapadék

Néhol ugyan „megcsípte a fagy” az ősszel elvetett gabonafélék hajtásait, ám lényegesen jobb a helyzet tavalyhoz képest – összegezte a végéhez közeledő tél hatásával kapcsolatos tapasztalataikat Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője. Mint mondta, annak köszönhető, hogy kármentesen ér véget a leghidegebb évszak, hogy a nagy hidegek idején vastag hótakaró borította a földeket, ami megvédte a fiatal növényeket, így azok nem károsodtak. „Más a helyzet akkor, ha mínusz 25 fokok vannak hó nélkül. Ez történt például az előző télen. Akkor nagyon féltünk, hogy elfagynak a hajtások, de végül szerencsére nem lettek nagyobb gondok” – magyarázta.

Bár a tartós hótakaró miatt úgy tűnhet, hogy sok csapadék volt decemberben és januárban, ez mégsem így történt – említett egy problémát Török. Csíkszéken ugyanis januárban négyzetméterenként 4,4 liter csapadék hullt, míg Gyergyószéken 13,9 liter, Udvarhelyszéken pedig 10. Utóbbi mennyiség jóval elmarad a sokéves átlagtól, ami négyzetméterenként 27 liter. A februári adatokat ugyan még nem összesítették, de úgy tűnik, javul a helyzet, éppen jókor, ugyanis a vízre nagy szükségük van a növényeknek a megfelelő fejlődéshez – magyarázta a szakember. Hozzáfűzte, a hó fokozatosan olvad, így ha nincs jégréteg a földeken, a talaj beissza a felszabaduló vizet. Az olvadás akkor okozna gondot, ha negyven centi vastag hó egyszerre olvadna el, és azt nem tudná befogadni a föld – tette hozzá.

A viszonylag jó körülmények ellenére nem nyugodhatnak meg teljesen a gazdák, hiszen a vizes hó miatt úgynevezett hópenész okozhat károkat a földeken. Ez általában a túlfejlett, sűrűn vetett gabonát teszi tönkre – tájékoztatott Török Jenő. A szakember szerint ennek megelőzése érdekében a gazdáknak fontos odafigyelniük arra, hogy lehetőleg szeptember végén vagy október elején vessék el a búzát, árpát és tritikálét (a magasabban fekvő területeken inkább az előbbi, az alacsonyabban lévő földeken pedig utóbbi periódusban). Az esetleges károk mérséklése érdekében tavasszal érdemes küllős kapával végigjárni a szántókat, hogy oxigénhez jussanak a növények, valamint a trágyázás is jót tesz. Az, hogy idén lesznek-e problémák a hópenész miatt, az elkövetkező két hétben derül ki – tette hozzá Török.

„Akármekkora fagyok is voltak decemberben és januárban, ez egyelőre nem ártott a gyümölcsfáknak” – jelentette ki lapunknak Székely Csaba, a mezőgazdasági igazgatóság udvarhelyszéki vezetője, aki maga is gazdálkodik. Mint mondta, két héttel ezelőtt ágakat metszett le gyümölcsfáiról – a cseresznye-, barack- és meggyfélékről –, azokat otthon vázába tette, és jól látszik, hogy megfelelően fejlődnek a rügyek.

Az időjárás szempontjából az egyik kedvező körülmény az volt, hogy a vastag hótakaró megvédte a fák gyökereit a fagytól, a másik hogy a nagy fagyok abban az időszakban alakultak ki, amikor a rügyek mély nyugalmi állapotban voltak. Ha a későbbiekben mínusz tíz Celsius-fok alá süllyed a hőmérséklet, akkor már károsodhatnak az erre érzékenyebb csonthéjas gyümölcsök termőrügyei, amelyek február vége felé veszítenek a hideggel szembeni ellenálló képességükből. Ugyanakkor a túlzott felmelegedés sem tesz jót a rügyeknek, ugyanis idő előtt kifakadhatnak. Székely Csaba egyébként abban reménykedik, hogy tavalyhoz képest idén jobb gyümölcstermésnek örvendhet majd.