A sok rossz mellett jó is volt

„Bizony, küszködtünk az anyagiakkal az elmúlt esztendőben, olyan értelemben, hogy ha nem lett volna a fa értékesítéséből befolyó saját jövedelmünk, akkor lenne fizetetlen számlánk bőven” – tért rögtön a lényegre a községvezető. Hozzátette, mintha érezték volna, hogy valami történni fog az év folyamán, éppen ezért nagy munkálatokat nem is terveztek. Volt egy kisebb befektetés, a kultúrotthon központi fűtésének a beszerelése, ezt sikerült is kivitelezni a megyei tanács hozzájárulásával. Így a létesítményt, az eddigiektől eltérően, a téli időszakban is lehet használni. A munkálatok során a nyílászárókat is kicserélték volna, de erre már nem jutott pénz, ezt a részt idénre kellett halasztani. Szintén a megvalósítások közé sorolható, hogy megnyitották a tájházat, de még ott is akad bőven tennivaló.

Lassan ugyan, de haladnak a munkálatokkal a hidegségi sportpályánál is. A kormány által meghirdetett program keretében zajló építkezés során a pályarészt lebetonozták, a fedett öltözők is elkészültek nagyjából. Külön örömhír ezzel kapcsolatban, hogy sikerült egy olyan központi fűtésrendszert terveztetni, amelyre a sportlétesítménnyel együtt a közeli iskolát is rá tudták csatlakoztatni. Utóbbinál hamarosan be is indítják a fűtést. A beruházásra év végén ugyan kiutalt a kormány 120 ezer lejt, ám 500 ezer lej még mindig „lóg a levegőben”.

Van, ami pótolja a költségvetést

„Szerencsés helyzetnek mondhatom, hogy a község rendelkezik közel ezer hektár erdős területtel. Ezekre üzemtervet készítettünk, a fát az évi kvótának megfelelően termeljük ki” – magyarázta Mihók Péter. Mint mondta, a faanyaggal a lakosokat is segítették, ugyanakkor, természetesen tanácsi jóváhagyással, egy-egy lyukat is sikerült betömni a költségvetésben. Anyagi szempontból további segítséget jelentett a területalapú támogatás. A legelők után ugyanis közel 600 ezer lejben részesül a szarvasmarhatartók egyesülete. Szintén tanácsi határozat szavatolja, hogy ennek az összegnek a fele az önkormányzatot illeti. „Ebből a pénzből tudjuk a különböző projektek, befektetések önrészeit állni. Egyébként mindig is törekedtünk arra, legyen tartalékpénzünk, ez sokszor kisegített a bajból.”

Amit két év alatt rendbetettek, az ár elvitte

„Volt nekünk egy elképzelésünk, folytatni a két évvel ezelőtt elkezdett munkát, azaz a községi utak rendbetételét” – említette a polgármester. Erre a célra közel negyedmillió lej volt a költségvetésbe foglalva, ebből a megszorítások során lefaragtak. És hogy a pirula még keserűbb legyen, amit két év alatt feljavítottak, azt a 2010-es ár elvitte.

„Annak ellenére, hogy árvíz sújtott az elmúlt évben, pozitívan könyvelhetem el, hogy a kárelhárítási költségeinket, még ha nagy nehézségek árán is, de fedezni tudtuk” – jelentette ki az elöljáró. Szerencsének tartotta, hogy a tél viszonylag későn köszöntött be, így az utakat járhatóvá sikerült tenni. Ugyanakkor az Antalok patakához vezető egy hídon kívül a többit meg tudták javítani. Az említett átkelő egyébként prioritást élvez a 2011-es esztendőben, újraépítése több mint 200 ezer lejes beruházást igényel. „Viszont a közeljövőben a patakmedreket, illetve a Tatrost mindenképpen szabályozni kell” – jelentette ki határozottan Mihók Péter.

Senkit nem kellett elküldeni

Mindig vigyáztam arra, hogyha csak lehet, ne duzzasszuk fel az apparátust – tudtuk meg az elöljárótól. Így a polgármesteri hivatalon belül csak annyian dolgoznak, amennyi emberre tényleg szükség van. Most viszont előfordulhat, hogy gazdasági referens nélkül maradnak, hiszen az egyik alkalmazott gyermeknevelési szabadságra megy, a másik pedig nyugdíjas korú, ha őt elküldenék, senki nem jöhetne a helyébe, ugyanis munkaerőt alkalmazni nem szabad.

Tejfeldolgozó és dráguló szemétszállítás

A beszélgetés során a polgármester a régi tejgyár épületének sorsára is kitért. Ez ugyebár tavaly került át a helyi gazdaegyesülethez. Kifejtette, első lépés mindenképpen az épület felújítása lesz, majd egy feldolgozó üzemet hoznának létre.

Az is kiderült, 8,6%-kal drágul a szemétszállítás. Ez évi 180 ezer lejes költséget jelent, ennek csupán felét osztják vissza a lakosságra. A gond az, hogy sokan még így is nehezen tudják kifizetni a rájuk eső részt.

Sok bírálat éri a polgármesteri hivatalt a közvilágítás miatt. Mihók Péter ezzel kapcsolatban elmondta, próbálták úgy beállítani, hogy akkor legyen fény, amikor a lakosok munkából jönnek, vagy oda indulnak. „Örvendjünk, hogy ennyit is meg tudunk engedni magunknak. Így is havi két-háromezer lejes számlát kell fizetni” – jelentette ki az elöljáró.

Van, amikor úgy érzem, belefáradtam

„Rengeteget dolgozok a földtörvénnyel, a gazdasági referenssel együtt. Ez olyan munka, amely kívülről nem látszik. Már 350 tulajdonjogi levelet állítottunk ki. Ugyan sok időt vesz fel, ám jó érzéssel tölt el, hogy ezzel is segíteni tudunk az embereken” – részletezte mindennapi teendőjének egy részét a községvezető. Majd hozzátette, tizenkét év után van, amikor úgy érzi, belefáradt egy kicsit. „Főleg, amikor nem úgy mennek a dolgok, ahogy az ember eltervezi. Amikor egy kicsi lendületet kapnánk, ami mindig visszaránt, az az árvíz” – fejtette ki Mihók Péter. A gyimesközéploki polgármester abban reménykedik, 2011-ben a sok letett pályázat között valamelyik pénzt hoz a konyhára, így a beruházások terén is haladhat a település.