A pénzhiány növeli a veszélyt

•  Fotó: Kristó Róbert

Fotó: Kristó Róbert

A magyarországi ajkai kisrégiót ért vörösiszap-szennyeződést látva sokakban felmerült a kérdés, hogy környékünkön mekkora a lehetősége hasonló katasztrófának. A csíkszentdomokosiakat egyre inkább nyugtalanítja a település közelében található várbükki ülepítő sorsa. A balánbányai bányához tartozó 4-es számú zagytározó rehabilitálása és biztonságba tétele ugyanis több éve várat magára, és egyelőre saccolni sem lehet, mikor lesz pénz a munkálatokra.

Rédai Botond

2010. október 14., 20:082010. október 14., 20:08

2010. október 20., 12:432010. október 20., 12:43

•  Fotó: Kristó Róbert Galéria

Fotó: Kristó Róbert

Mi történik akkor, ha a szélsőséges éghajlati viszonyok miatt a völgyből lezúduló egyre nagyobb víztömeget nem sikerül a tározó előtt elvezetni? – tette fel beszélgetésünk során talán az egyik legégetőbb kérdést Ferencz Alajos. A szentdomokosi polgármester szerint emellett a rézérc kezeléséből származó iszapréteg által okozott porszennyezés is igencsak káros a környező lakosokra. így a rehabilitáció elkezdése egyre sürgetőbb lenne.

„A bányabezárás projektje elkészült. Ami azt jelentené, leföldelődik az ülepítő, a talajvizek szigetelődnek, és ami még nagyon fontos, a jelenlegi vízelvezető tárón kívül egy újabbat építenek” – magyarázta a községvezető. Utóbbi azért volna rendkívül fontos, mert egyszerűen nem lehet tudni, hogy az idén nyáron tapasztalt hatalmas méretű csapadékmennyiséget meddig tudja elvezetni az egyetlen létező csatorna. „A nagy gond számomra mindig az, mi történik akkor, ha az egyetlen tározó, amin a víz átjön, megrongálódik és esetleg összedől” – emelte ki a községvezető. Elmondása szerint amennyiben egy ilyen bekövetkezik, az ülepítőre zúduló víz hatására az iszaptenger megindul a völgybe, több felcsíki falvat veszélyeztetve. „Azt mondják a szakemberek, ez nem történhet meg. Végső soron nincs semmi garancia arra, hogy az átfolyó, míg a világ fog tartani. Hiszen nem egy patakocska jön keresztül, hanem egy horribilis mennyiségű víz” – hívta fel a figyelmet Ferencz Alajos.

•  Fotó: Kristó Róbert Galéria

Fotó: Kristó Róbert

Mindezzel együtt az sem mellékes, hogy a kiszáradt iszapot, azaz port a szél minden irányba elszállítja. Így nemcsak a környezetet szennyezi, hanem a lakók egészségét is veszélyezteti. „Igaz, hogy sok pénzbe kerül egy ilyen munkálat. De ha az ember életet, vagy egy községnek a létét tesszük mérlegre, akkor ez nem lehet szempont. Ezt a helyzetet meg kell oldani, mégpedig minél előbb, ugyanis ilyen szélsőséges éghajlati viszonyok mellett bármi megtörténhet” – jelentette ki a polgármester. Hozzátette, a felcsíki polgármesterek közösen egy újabb memorandumot küldenek az illetékes hatóságokhoz, melyben a bányarehabilitáció mihamarabbi elkezdését kérik.

•  Fotó: Kristó Róbert Galéria

Fotó: Kristó Róbert

A projekt elkészült, az engedélyek is megvannak, a közbeszerzési eljárás után el lehetne kezdeni a munkálatokat – tudtuk meg Szász Lászlótól. A balánbányai bányavállalat igazgatója szerint a több mint száz millió lejbe kerülő rehabilitáció egyetlen akadálya a pénz hiánya. Mint elmondta, a projekt részeként a várbükki ülepítő keleti és nyugati oldalán védősáncot alakítanak ki, ebbe gyűlne majd össze az oldalakról és magáról a tározóról lezúduló víz. Erre jönne egy húszcentis földréteg, amit begyepesítenének. Fontos része a munkálatnak az északi oldalon megépítendő második vízelvezető csatorna. „Október 24-én tudom meg azt, hogy lesz-e világbanki támogatás 2-es, 3-as, 3/a-s zagytárolók lefödésére. Más finanszírozásról nem értesítettek” – említette az igazgató.

Nem fenyeget gátszakadás


A várbükki ülepító nincs túlterhelve, így nem fenyeget gátszakadás – nyilatkozta érdeklődésünkre Bernádt Zelma. A Hargita megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója szerint a zagytározó nem tartalmaz a tervezettnél több dúsítási maradékot. Viszont nagysága miatt (mintegy 85 hektáron 11 millió köbméter iszap) második a veszélyességi skálán. A megyében még a hargitafürdői tároló kapott hasonló besorolást. A szakember Csíkszentdomokos közelében található létesítménnyel kapcsolatban elismerte, a szél által terjedő apró szemcséjű homok komoly légúti és légzőszervi betegségeket okozhat.

Hargita megye kimaradt

A legutóbbi kormányülést követően azt jelentette be Borbély László környezetvédelmi és erdészeti miniszter, hogy a Környezetvédelmi Alapból 100 millió lejt különítettek el négy ülepítő medence bezárására. Szakminisztériumi források szerint ezek Máramaros, Hunyad, Suceava és Krassó-Szörény megyékben találhatóak, Hargita megye egyelőre nem szerepel a prioritási listán. „Pedig a várbükki négyes zagytározó feltétlenül ennek a listának a része kellett volna legyen, akárcsak a hargitafürdői, ugyanis ott szivárgás van a gáton” – fejtette ki véleményét a fejlemények kapcsán Bernádt Zelma.

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei