
A tragédia utáni napokban gyorsan szétterjedt a közösségi médiában a megrepedt falú iskolaépület fotója
Fotó: László Ildikó
A hétfői székelyudvarhelyi tragédia utáni napokban viharos sebességgel kezdett el terjedni a közösségi médiában egy fotó, amely ijesztő képet mutat a Dr. Palló Imre Művészeti Líceumról is: látszólag kettészakadt a Petőfi Sándor utcai épületének tűzfala. A helyzettel kapcsolatban megkerestük a tanintézet igazgatóját.
2023. december 24., 18:082023. december 24., 18:08
A Dr. Palló Imre Művészeti Líceum Petőfi Sándor utcai épületének északi szárnyáról a szomszédos tízemeletes tömbházból készült egy fotó, amely alapján
„Szerintem itt sincs minden rendben”, írta a kép feltöltője, és zömükben ezen a véleményen voltak a szörnyülködő kommentelők is.
Valóban nincs minden rendben, de a helyzet közel sem olyan drámai, mint ahogyan a fotó alapján tűnik – mondta el megkeresésünkre Gergely Gábor Zoltán, a tanintézet igazgatója. A történetet az iskola múltjának felelevenítésével kezdte, hogy érthetővé váljon a jelenlegi helyzet.
Belül sokkal kevésbé látványos a falrepedés
Fotó: László Ildikó
A zárt belső udvart körülölelő épületegyüttest – noha már eredetileg is oktatási célra szánták – nem egyszerre építették: 1893-ban húzták fel a bejárattól az udvar közepéig húzódó részt, majd néhány év múlva kibővítették az udvar közepétől hátrafelé, a komplexum hátsó felét pedig – ahol jelenleg az általános iskolások tanulnak – már a 2000-es évek első évtizedében húzták fel.
jelenleg állami tulajdonban van, fenntartója pedig a helyi közigazgatási egység, azaz a polgármesteri hivatal.
A jókora repedés az elsőként, illetve másodikként elkészült épületrész találkozásánál keletkezett, az oka pedig az – amennyire ő a szakértő által elmondottakból megértette –, hogy a két épületrésznek különálló alapja is van, ráadásul a hátsó részé kicsit magasabb is, és ezek, mint minden épület esetében, az apró, milliméteres talajmozgásokkal együtt mozognak, így elváltak egymástól – magyarázta Gergely Gábor Zoltán. A tűzfal korábban le volt vakolva, ám az idő múlásával az is megrepedezett, majd hullani kezdett, rá a fal tövében álló házra, emiatt korábban
Elődje többször is beadványt intézett a városházához a repedés kijavítása reményében, végül tavaly ősszel, mivel még volt egy kevés pénzük, szerződést kötöttek egy szakcéggel, amely leverte a meggyengült vakolatot a mintegy 400–500 négyzetméteres felrészről, hogy legalább a vakolathullás veszélyét megszüntessék – mondta a tanintézet vezetője. Hozzáfűzte, azóta
valószínűleg a meggyengült téglákat is leverte a szakcég, így vált még szélesebbé.
Gergely Gábor Zoltán az épületen is végigvezetett. Ahogy az anyagi lehetőségeik engedik, folyamatosan újítják a tantermeket, ami költséges, ugyanis előbb „csontig” le kell vakarni a falakról a régi budaiföldet. A megrepedt fal belső oldalán az informatika terem van, a földszinten pedig a tornaterem.
A terem felső sarkában bevakolták a falat, ám alatta régi a festés, láthatóan évek óta nem nyúltak a falhoz, nem úgy tűnik, mintha elrejtettek volna egy szélesen tátongó repedést.
A szakértői vélemény szerint az épület kellőképpen megfelel a szeizmikus hatásokkal szembeni biztonsági követelményeknek
Fotó: László Ildikó
Látták a Facebookon megjelent fotót, de a hivatalos kommunikációval nem akarnak erre a szintre süllyedni, ezért nem reagáltak arra nyilvánosan. Újságcikk is megjelent a fotó alapján, de
– mondja az igazgató, miközben megmutatja a magával hozott vaskos dokumentációt, amely az épületegyüttes állapotáról készült tavaly.
Ezt a polgármesteri hivatal rendelte meg – amely fenntartóként az épület biztonságáért is felel –, és egy marosvásárhelyi szakcég végezte el. A Műszaki szakértői felmérés – a B-komplexum rehabilitációja, korszerűsítése, bővítése című sokoldalas dokumentum az épületegyüttes állapotára vonatkozó kutatások eredményét foglalja össze. A szeizmológiai mellett topológiai és földtani vizsgálatokat is végeztek a szakértők, számtalanszor tettek látogatást az iskolában, télen is, nyáron is, a pincétől a padlásig bejárták az épületet, fotókkal dokumentáltak mindent, még fúrásokat is végeztek az alapban – mesélte az igazgató.
Ha az épület omlásveszélyes volna, nem lennének bolondok, hogy a gyermekek és saját életüket is kockára tegyék, mondja az igazgató
Fotó: László Ildikó
Az 1-től 4-ig terjedő skálán 3-as besorolást kapott az épület a földrengésbiztonsági felmérésen, és a szakértő megállapítja, hogy
továbbá kellőképpen megfelel a szeizmikus hatásokkal szembeni biztonsági követelményeknek. Ez a vaskos felmérés lényegében a beavatkozási munkálatokat jóváhagyó dokumentáció (DALI), ugyanis a tanintézetet 35 millió lejből szeretnék felújítani és kibővíteni: lebontanák az épületegyüttes hátsó épületeit és újakat építenének a helyükbe –
mutatja a látványterveket az igazgató.
Amennyire a sokoldalas felmérésbe beleláttunk, a szakértői vélemény alapján nincsenek súlyos gondok az iskolával, de jórészt műszaki szöveg lévén, a tanintézet vezetőjétől is megkérdezzük: biztonságos az épület? Ő szakmája szerint zenész, ezért csak arra hagyatkozhat, amit a szakember megállapított a felmérésben, és
– válaszolja az igazgató. Ha az épület omlásveszélyes volna, nem lennének bolondok ők maguk sem, hogy a gyermekek és saját életüket is kockára tegyék: akkor lezárnák az érintett tantermeket, és a közelükbe se mennének – fűzi hozzá, megjegyezve, egy omlásveszélyes épületet a polgármesteri hivatal sem akarna kibővíteni. Másrészt – folytatja –, ő azt olvasta, hogy 50–70 évente kell elvégezni egy épületen egy teljeskörű felújítást, de tudomása szerint ezen az épületen ilyet nem végeztek az ő gyerekkora óta.
Nincs bentlakásuk
A művészeti iskolának nincs bentlakása, a nem helybéli diákjaik a többi városi középiskola bentlakásaiban laknak. Többségük, mintegy 85 százalékuk a református diákotthonban, de egy részüket a közeli Eötvös József Szakközépiskola bentlakásába fogadták be. Nagyon kevés pallós diák volt elhelyezve a Kós Károly Szakközépiskola bentlakásában, a Tamási Áron Gimnáziuméban pedig mindössze hat pallós diák lakott. A tragédia délutánján az omlás hírére azonnal elkezdték keresni a nyilvántartásukban szereplő hat diákot. Ötöt közülük hamarosan el is értek, de még akkor sem hitték el, hogy baj lehet a hatodikkal. Nemsokára azonban egyértelművé vált, hogy ő volt az, aki a romok alatt életét vesztette.
Kimozdulni látszik a holtpontról a Lot 3-ként ismert, közel 50 kilométernyi útszakaszt magába foglaló útrendszer felújításának ügye Hargita megyében – számolt be erről Facebook-oldalán Bíró Barna Botond.
Alig több, mint egy hónap múlva alkalmazásba lép a gépjárműadózást szabályozó új törvény. Mi változik? Milyen tényezők alapján számítják ki az új gépjárműadót, kinek kedvez az új rendszer és milyen kategóriák esetében szűnik meg az adómentesség?
Európa újra mozizni megy! címmel, tizedik alkalommal rendezik meg az egyik legnagyobb összeurópai filmünnepet. A november 23-ára kitűzött 10. Európai Art Mozi Napon a sepsiszentgyörgyi Művész mozi is teret ad az idei filmtermésnek.
Állásfoglalást juttattak el a Székelyhonhoz az erdővidéki pedagógusok, akiket egy általunk is közölt szülői panasz háborított fel. ,,Elszomorító, hogy odáig jutottunk, hogy a szülők nem szövetségest látnak a pedagógusban, hanem ellenséget” – írják.
Jobb a Tega köztisztasági vállalat által ajánlott módon megszabadulni a kukákba nem férő hulladéktól, még ha fizetni is kell érte, mert a bírság sokkal borsosabb – hívja fel a figyelmet a háromszéki hulladékgazdálkodási cég.
Nem néz derűs jövő elé Hargita Megye Tanácsa, főleg ami a jövő évi beruházásokat illeti. Az európai uniós finanszírozású projektek mellé ugyanis legalább 80 millió lej önrészt kellene előteremteni. Egyelőre még kérdéses, hogy honnan.
Két személy sérülésével járó baleset történt Marosvásárhelyen, a segesvári úton. A balesetet követően a közlekedés félsávon, váltakozva haladt az érintett útszakaszon.
Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere beadta a jelentkezését, megpályázza az RMDSZ városi szervezetének elnöki tisztségét. A függetlenként megválasztott polgármester szerint ez a város érdekét szolgálja.
3 hozzászólás