Biró Zsolt: a magyar frakció nem kért ördögtől valót. Archív
Fotó: Barabás Ákos
A 2018-as centenáriumot Románia „nem úszhatja meg” a magyarságra vonatkozó közösségi jogkörök és intézkedések megvitatása, kibeszélése nélkül – véli Biró Zsolt Maros megyei parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Párt elnöke.
2017. június 22., 19:062017. június 22., 19:06
A hét elején az RMDSZ és az MPP tagjaiból álló magyar parlamenti frakció a közigazgatási, illetve az oktatási törvény módosításától, a több mint tíz éve a parlament elé terjesztett kisebbségi törvény elfogadásától és március 15-ének hivatalos ünneppé nyilvánításától tette függővé támogatását a PSD-ALDE saját kormánya elleni bizalmatlansági indítványának megszavazása ügyében. Mint ismeretes, a tárgyalások nem vezettek eredményre, viszont több román politikus és véleményvezér magyarellenes és uszító nyilatkozatokkal reagált arra, hogy az egyeztetések és a bizalmatlansági indítvány plénumbeli szavazása előtt a szenátus emberjogi bizottsága jóváhagyta, hogy március 15-ét nyilvánítsák hivatalos ünneppé.
„Láthattuk, hogy tizenkét óra alatt mekkorát fordult a nacionalista retorika. Egyértelmű, hogy olyan erők avatkoztak be, amelyeket letűntnek szeretnénk látni és amelyek megengedhetetlenek egy uniós tagországban.
– fogalmazott a Magyar Polgári Párt elnöke. Hozzátette, a kisebbségi törvénytervezet több mint tíz éve hever a parlament asztalán – vagy inkább annak valamely rejtett fiókaljában –,
„Románia elnöke Berlinből üzent, hogy ne alkudozzanak a magyar közösség jogairól, holott ő maga a Német Demokrata Fórum elnökeként alkudozott a PSD-vel a német közösségnek járó ingatlanok sorsáról. Azért, mert kifele a román politikai vezetők azt mutatják, hogy a kisebbségek helyzete megoldott, azért ez messze nem így van.
– mondta Biró Zsolt.
A törvény rendelkezései ellenére Maros megyében nem biztosított minden nyolcadikos magyar gyerek számára, hogy anyanyelvén tanuljon tovább. Emellett pedig több a kilencedikes hely a román és a német tagozaton, mint ahányan a nyolcadikat elvégzik – hívta fel a figyelmet Biró Zsolt parlamenti képviselő.
A képviselőház oktatási szakbizottságának tagjaként az RMDSZ listáján mandátumot szerzett Biró Zsolt szerint
„Csütörtökön lejárt a nyolcadikosok vizsgája, és nem lehet tudni, hogy hova mehetnek kilencedik osztályba a diákok. Ezért elsősorban a szakfelügyelet, a megyei tanfelügyelőség és a tanügyminisztérium a felelős, hiszen az önkormányzati képviselők nem tesznek mást, mint a közösség által kinyilvánított szándéknak próbálnak érvényt szerezni.
– mondta marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján a Magyar Polgári Párt elnöke. Hozzátette, mivel mindenféle határidő már rég lejárt az iskolahálózat jóváhagyására, az érvényben levő módszertan szerint az előző években elfogadott iskolahálózat a mérvadó, ezért a törvény értelmében a tanfelügyelőségnek kell meghoznia a szükséges döntéseket.
Biró Zsolt hangsúlyozta, az elmúlt időszakban az illetékesek hajlamosak voltak arra, hogy összemossák az egymástól teljesen különálló, de a magyar közösséget negatívan érintő ügyeket.
– fogalmazott a képviselő.
A magyar tagozaton Maros megyei szinten 59 osztály indítását igényelték, de jelenleg csupán 50 a biztos,
Csakhogy ha a vitatott három osztályt más intézményekben elindítják, az nem azt jelenti, hogy ezzel a helyzet megoldódott, ugyanis a szóban forgó intézmények a maguk során igényeltek még osztályokat.
Biró Zsolt elmondta, hogy a Bolyai Farkas Gimnázium 1 természettudományi, a Mihai Eminescu Pedagógiai Líceum 1 társadalomtudományi, az Elektromaros szakközépiskola 1 matematika – informatika, a Constantin Brâncuși és a Ion Vlasiu iskolacsoportok 1-1 magyar szakiskolai osztály, továbbá Erdőszentgyörgyön is 1 társadalomtudományi osztály indítását utasította el különféle kifogásokkal a megyei tanfelügyelőség. „Míg tehát a magyar tagozaton 253 nyolcadikosnak nincs helye kilencedik osztályban, addig a román tagozaton 150-nel, a német tagozaton pedig 18-cal több helyet terveznek kilencedikben, mint ahányan a nyolcadikat elvégzik.
– ismertette Biró Zsolt.
Daniel David oktatási miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy két órával megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát, az óraadó tanárok óraszáma pedig csökkenni fog.
Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a havi bruttó 347 lejes étkezési támogatásban pedig csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapfizetésű közalkalmazottak fognak részesülni.
Negyvenhat eltűnt esetet tartanak nyilván Hargita megyében, közülük több mint a fele kiskorú, és jelentős arányban lányok. Minden eltűnést lehetséges bűncselekményként kezel a rendőrség.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy a fogyatékkal élő és a rákbeteg személyeknek nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Daniel David csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások.
A kormány deficitcsökkentő intézkedései részeként növelni fogja szeptember elsejétől a személygépkocsik úthasználati díját.
Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Az alkotmánybíróság ügyvivő elnöke csütörtökön pontosítani kívánta, hogy a mandátuma végéhez közeledő három alkotmánybíró egyike sem kért vagy kapott semmilyen juttatást.
Közúti balesethez riasztották a tűzoltókat a Maros megyei Libánfalva térségében, ahol egy személygépkocsi lesodródott az úttestről. A balesetben egy személy megsérült.
Közvitára bocsátotta csütörtökön a honlapján a pénzügyminisztérium az idei deficitcsökkentő intézkedések első csomagját tartalmazó törvénytervezetet.
szóljon hozzá!