
A fertőzött területen, Barót környékén ki kell lőni minden egyes vaddisznót. Képünk illusztráció
Fotó: 123RF
Szakmaiatlan intézkedésekkel próbálják megakadályozni az afrikai sertéspestis térnyerését, így fennáll a veszélye, hogy felborul a vadállomány egyensúlya az erdőkben – véli a bodoki vadásztársaság elnöke.
2019. október 30., 20:302019. október 30., 20:30
A gyakorlatban megvalósíthatatlan az afrikai sertéspestis terjedésének megállítására kidolgozott akcióterv – szögezte le portálunknak Fodor István, a bodoki vadásztársaság elnöke. Rámutatott, az intézkedés magában foglalja, hogy a fertőzött területen, tehát Barót környékén ki kell lőni minden egyes vaddisznót, és a medve kivételével az összes ragadozót.

Cáfolja a miniszter, hogy betiltották a román disznóhúsexportot a sertéspestis miatt. Közben Kovászna megye prefektusa bejelentette, Barót környékét felügyeleti zónának nyilvánították, korlátozó intézkedéseket vezettek be, és 13 kilométeres sugarú körben elrendelték minden vaddisznó kilövését.
Ugyanakkor Kovászna megye teljes területén ritkítani kell a vaddisznóállományt, legtöbb egy egyed maradhat két négyzetkilométerenként. Fodor István szerint mindez papíron jól mutat, ám nem életszerű: több buktatója is van, amiért a gyakorlatban nem lehet kivitelezni.
Egyrészt éppen a fertőzés terjedését fékezendő, betiltották a vaddisznók hajtóvadászatát, hogy az állatok ne meneküljenek el, és így távolabbra hurcolják a betegséget.
– részletezte a vadásztársaság elnöke.
A másik buktató, hogy ha egyszerre több vadat ejtenek el, nincs hol tárolják. Az előírás szerint a fertőzött területen azonnal el kell ásni a meglőtt állatot, ám ahol csak ritkítják az állományt, hűtőkamrában kell tartani, amíg a laboratóriumi vizsgálatok eredménye visszaérkezik. A vadásztársaságoknak esetleg egyetlen hűtőládájuk van, ahová legtöbb két állatot tudnak elhelyezni. „A magyar állam támogatta a vadászokat, finanszírozta a hűtőkamarák megvásárlását. A román államtól csak feladatot kapunk, támogatást nem” – szögezte le Fodor István.
A ragadozók kilövése szintén rengeteg kérdést vet fel, hiszen a farkas, a hiúz, a vadmacska védett állat, a kilövése bűncselekménynek számít, a fegyvertartási engedélyt is bevonják. Egy kóbor kutyát sem lehet lelőni az erdőben, nemhogy farkast, erre nincs megoldás – szögezte le Fodor István. A szakember azt tartja az akcióterv leginkább ellentmondásos részének, hogy a medvét nem kell kilőni, mert az „nem terjeszti a kórt”.
– mutatott rá a visszásságokra a vadászegyesület elnöke. Szerinte a szakmaiatlan intézkedésekkel felborul az egyensúly az erdőkben, ha minden egyes vaddisznót, és a medve kivételével minden egyes más ragadozót elpusztítanak. Amint arról beszámoltunk, Erdővidéken hat elhullott vaddisznó tetemében mutatták ki a vizsgálatok az afrikai sertéspestis vírusát, ezért a hatóságok több intézkedést, korlátozást bevezettek, hogy megfékezzék a betegség terjedését.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.
A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.
Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.
Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter a Várhelyi Olivér egészségügyért és állatjólétért felelős uniós biztossal folytatott megbeszélésen nagyobb rugalmasságot kért az Európai Bizottság (EB) részéről a juhkivitel feltételeinek alkalmazásában.
A beltéri falfestés végeredményét, noha maga a feladat egyszerűnek tűnhet, számos apró részlet alakítja ki.
A legfelsőbb bíróság várhatóan csütörtökön dönt abban a perben, amelyet maga indított a kormánnyal és a pénzügyminisztériummal szemben a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetésével kapcsolatban, és első fokon meg is nyert.
Felfüggesztette a Bukaresti Ítélőtábla az egységes bértörvény-tervezet véglegesítési eljárását. A Sanitas szakszervezet kérésére meghozott határozatot az érdekvédelmi tömörülés részleges sikerként értékeli, de a tiltakozást nem állítják le.
szóljon hozzá!