Bírálják a sertéspestis terjedése ellen kidolgozott tervet
Szakmaiatlan intézkedésekkel próbálják megakadályozni az afrikai sertéspestis térnyerését, így fennáll a veszélye, hogy felborul a vadállomány egyensúlya az erdőkben – véli a bodoki vadásztársaság elnöke.
A fertőzött területen, Barót környékén ki kell lőni minden egyes vaddisznót. Képünk illusztráció • Fotó: 123RF
A gyakorlatban megvalósíthatatlan az afrikai sertéspestis terjedésének megállítására kidolgozott akcióterv – szögezte le portálunknak Fodor István, a bodoki vadásztársaság elnöke. Rámutatott, az intézkedés magában foglalja, hogy a fertőzött területen, tehát Barót környékén ki kell lőni minden egyes vaddisznót, és a medve kivételével az összes ragadozót.
Egész Kovászna megye területén csökkenteni kell a vaddisznó-állományt
Cáfolja a miniszter, hogy betiltották a román disznóhúsexportot a sertéspestis miatt. Közben Kovászna megye prefektusa bejelentette, Barót környékét felügyeleti zónának nyilvánították, korlátozó intézkedéseket vezettek be, és 13 kilométeres sugarú körben elrendelték minden vaddisznó kilövését.
Ugyanakkor Kovászna megye teljes területén ritkítani kell a vaddisznóállományt, legtöbb egy egyed maradhat két négyzetkilométerenként. Fodor István szerint mindez papíron jól mutat, ám nem életszerű: több buktatója is van, amiért a gyakorlatban nem lehet kivitelezni.
Egyrészt éppen a fertőzés terjedését fékezendő, betiltották a vaddisznók hajtóvadászatát, hogy az állatok ne meneküljenek el, és így távolabbra hurcolják a betegséget.
Lesből egyszerre csak néhány disznót lehet kilőni, a többi addig elszalad. Ilyen körülmények között, ha a vadászok mindennap kimennek disznóra lőni, akkor is egy év alatt tudják leteríteni a fertőzött területen élő mintegy 300 vaddisznót
– részletezte a vadásztársaság elnöke.
A másik buktató, hogy ha egyszerre több vadat ejtenek el, nincs hol tárolják. Az előírás szerint a fertőzött területen azonnal el kell ásni a meglőtt állatot, ám ahol csak ritkítják az állományt, hűtőkamrában kell tartani, amíg a laboratóriumi vizsgálatok eredménye visszaérkezik. A vadásztársaságoknak esetleg egyetlen hűtőládájuk van, ahová legtöbb két állatot tudnak elhelyezni. „A magyar állam támogatta a vadászokat, finanszírozta a hűtőkamarák megvásárlását. A román államtól csak feladatot kapunk, támogatást nem” – szögezte le Fodor István.
A ragadozók kilövése szintén rengeteg kérdést vet fel, hiszen a farkas, a hiúz, a vadmacska védett állat, a kilövése bűncselekménynek számít, a fegyvertartási engedélyt is bevonják. Egy kóbor kutyát sem lehet lelőni az erdőben, nemhogy farkast, erre nincs megoldás – szögezte le Fodor István. A szakember azt tartja az akcióterv leginkább ellentmondásos részének, hogy a medvét nem kell kilőni, mert az „nem terjeszti a kórt”.
A medve mindenevő, ez azt jelenti, hogy a sertéspestisben elpusztult vaddisznót is megeszi, és a medve jár be a lakott településekre, tehát nagy a valószínűsége, hogy éppen a medve hurcolja be a fertőzést a gazdaságokba. A medvét mégsem kell kilőni, viszont a farkast, a hiúzt, a vadmacskát, amelyek messziről elkerülik a falvakat, irtani kell
– mutatott rá a visszásságokra a vadászegyesület elnöke. Szerinte a szakmaiatlan intézkedésekkel felborul az egyensúly az erdőkben, ha minden egyes vaddisznót, és a medve kivételével minden egyes más ragadozót elpusztítanak. Amint arról beszámoltunk, Erdővidéken hat elhullott vaddisznó tetemében mutatták ki a vizsgálatok az afrikai sertéspestis vírusát, ezért a hatóságok több intézkedést, korlátozást bevezettek, hogy megfékezzék a betegség terjedését.
24h
