A robbanáskor elhangzott, hogy népszavazás lesz a kombinát kapcsán, de egyelőre nagy a csend • Fotó: Haáz Vince
Romániában Gorj, Dolj, Hunyad, Galac, Prahova és Maros megye részesülnek a Méltányos Átállási Alapból, amelyet azért hoztak létre, hogy megkönnyítsék a nagy ipari létesítmények átalakítását, az esetleges bezárásuk nyomán kialakuló szociális és gazdasági átállást, munkahelyeket teremtsenek, elsősorban azoknak, akik a hatalmas ipari létesítményekből kikerülnek. Vagyis a fent említett megyékben működő kombinátok az elkövetkező évtizedekben
vagy át kell alakuljanak, és klímasemlegessé, környezetbaráttá váljanak, vagy lassan de biztosan be kell zárják részlegeiket.
Az átállási alaphoz a Maros megyei pályázatokat, támogatási kéréseket a Maros megyei tanács felügyelte és küldte be a Európai Alapok Minisztériumához. Ezt megelőzően márciusban közzétettek egy online kérdőívet, amelyben arra kérték a kisvállalkozásokat, közintézményeket, civil szervezeteket, hogy tegyenek le minél több javaslatot a Méltányos Átállási Alaphoz. Összesen 93 projektjavaslat érkezett, ehhez hozzáadódtak a megyei önkormányzat saját projektjei, és összesen 1,4 milliárd euró értékű tervet küldtek be a minisztériumhoz.
Mit kértek?
Mint a sajtóirodától megtudtuk, Maros megye több nagy beruházási projektet javasol az átállási alapnál. A versenyképesség növelése érdekében
egy kereskedelmi-logisztikai központot építenének,
amely segítené a megye gazdasági fellendítését, illetve egy innovációs központot, amely egy adat- és kutatóközpontból, egy inkubátorházból és egy 5000 férőhelyes multifunkcionális rendezvényközpontból állna. Mindkét nagyberuházás Dózsa György községben kapna helyet.
Az infrastrukturális beruházások pilléren belül a Maros megyei tanács kerékpárutak kiépítésére és a metropoliszövezet tömegközlekedésének létrehozására készítene elő pályázatot. Egy másik pillér keretébe
a dicsőszentmártoni zagytározó megtisztítási folyamatát indítanák el,
így a szennyezett területeknek a gazdasági körforgásba való visszahelyezésére is sor kerülhetne. Ugyancsak ebből a keretből lehet pályázni a megyei hulladékgazdálkodás fejlesztésére is.
A munkaerőpiacon való elhelyezkedést támogató projektek elnevezésű pillérben átképzések, tanfolyamok, képzések szervezésére lehet pályázni, de ugyancsak ebből lehet megerősíteni a duális oktatást is. Ezenkívül egyetemek, cégek, szervezetek által javasolt projekteket küldött a szakminisztériumhoz a tanács.
Klímasemleges lehet a vegyipari kombinát?
A megyei tanácsa sajtóirodája szerint pályázatot nyújtott be az Azomureș vegyipari kombinát is annak érdekében, hogy csökkentse a károsanyag-kibocsátás mennyiségét, és 2050-re elérje a klímasemlegességet. A vegyipari kombinát pályázata egy olyan új, Hollandiában kifejlesztett technológia alkalmazását célozza, amely
megújuló energiaforrásokból állítana elő hidrogént, amelyből aztán a műtrágyát gyártanának,
illetve egy másik technológia, amely a föld alatt keletkező üregekbe vezetné a szén-dioxidot.
A civilek másképp látják
Tények és városi legendák az Azomureșsel kapcsolatban címmel fogalmazta meg a Méltányos Átállási Alappal és a vegyipari kombinát bezárásával kapcsolatos gondolatait a Fókusz Öko Központ vezetője, Hajdu Zoltán vegyész. Felsorolásából kiderül, hogy az 1989-es rendszerváltozás előtt Romániában tizenegy műtrágyagyártó vegyi kombinát működött a következő helységekben: Craiova, Arad, Bákó, Fogaras, Victoria, Năvodari, Slobozia, Marosvásárhely, Piatra Neamț, Valea Călugărească és Turnu Măgurele.
Az első bezárt kombinát az aradi volt, 1990-ben leállították az 1977-ben üzembe helyezett egységet, azzal indokolva a bezárást, hogy ócskavas, ami érdekes érvelés, mivel a vásárhelyi kombinátot 1962-ben helyezték üzembe.
A Valea Călugărească-i kombinátot 1997-ben zárták be, a craiovait, amelyet 1961-ben a vásárhelyi kombináttal egy időben építettek, 1998-ban megvásárolta az OMV, és a 2010-ben még jól működő üzemet leállították, az épületeket lebontották és a területet helyreállítottták. Hat vegyi üzemet (Bákó, Fogaras, Săvinești, Slobozia, Victoria és Turnu Măgurele) a Ioan Niculae érdekeltségébe tartozó cégek vásároltak meg. Az Agro Business információi szerint négy kombinát (Bákó, Fogaras, Săvinești és Turnu Măgurele) konzerválási állapotban van, bármikor újraindítható.
A Ziarul Financiar információi szerint a Slobozia-i üzemet megmentette a felszámolástól a 37 milliós eurós tőkeinfúzió, de mégis 2015-ben bezárták. A Năvodari-i üzem az eredetinél sokkal kisebb kapacitással jelenleg is működik. A Victoria városi üzemet, amely még 1997-ben jól működött, ugyancsak bezárták (több mint 4000 munkást foglalkoztatott) állítólag a gáz árának liberalizálása miatt nem volt nyereséges.
„Ezeket a történeteket olvasva felmerül a kérdés, mitől olyan különleges az Azomureș,
miért van akkora szüksége rá a városnak és az országnak, és miért is kell működtetni akár a lakosság akarata ellenére is?”
– teszi fel a kérdést a szakember.
Szennyez vagy sem?
Hajdu Zoltán szerint az Azomureș okozta szennyezés körül is számos városi legenda kering. Véleménye szerint gondot jelent, hogy nem tudjuk, mennyi szennyező anyagot bocsátanak ki (mekkora az emisszió) ezt úgy lehetne mérni, hogy
a kibocsátási pontokon legyenek a mérőműszerek, és a városközpontban legyen egy nagy kijelző tábla, amelyen mindenki láthatja, hogy mekkora a pillanatnyi kibocsátás.
A jelenlegi helyzet az, hogy az immissziót mérik, vagyis egy adott pontban mérhető szennyező anyag mennyiséget, ha éppen arra fúj a szél, ahol a mérőműszer található, akkor mérnek szennyeződést, ha nem, akkor nincs szennyeződés (az autók esetében is a kibocsátást a kipufogócsőbe helyezett műszerrel mérik és nem száz méterre az autótól).
Egy másik jelentős probléma az ammóniagyártás során keletkező szén-dioxid-kibocsátás. Az ammónia jelenlegi technológiával (metángáz felhasználásával) történő gyártásánál a folyamat része a szén-dioxid-kibocsátás, ezért ezt csak a termelés csökkentésével lehet csökkenteni, amennyiben továbbra is a magas nyomású technológiát használják. Hajdu Zoltán úgy tudja, hogy az Azomureș a megye szén-dioxid-kibocsátásának 79 százalékáért felelős, ami a jelenlegi helyzetben akár hasznos is lehetne, hiszen a méltányos átállást támogató alap éppen a nagy szén-dioxid-kibocsátó ipari létesítmények bezárásával járó átállást kívánja támogatni.
„A Maros megye által benyújtott terv sajnos nem számol a kombinát bezárásával, vagy legalább a termelés csökkentésével, sőt támogatást javasol a kombinát számára. Úgy tűnik, a politikai vezetés szintjén eddig nem szerepelt prioritásként az Azomureș bezárása, és a lakosságtól jövő eddigi langyos jelzések valószínűleg alátámasztották ezt a helyzetet. Talán a nemrég történt robbanás figyelmezteti a lakosságot a helyzet súlyosságára, és jelzést ad a politikusok felé” – zárja gondolatait a környezetvédelmi szakember, arra biztatva mindenkit, hogy írja alá a kombinát bezárására indított petíciót.
24h
