Hiánypótló berendezés. Mentőautók fertőtlenítésére alkalmas kaput helyeztek üzembe a csíkszeredai központban
Fotó: Pinti Attila
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a Hargita Megyei Mentőszolgálat nem egy kórház, hanem az egészségügyi minisztérium alárendeltségébe tartozik, és különálló intézményként működik. Ez a félreértés gyakran megnehezíti a sürgősségi betegellátást nyújtók mindennapjait, ami a jelenlegi járványhelyzetben is megmutatkozott: a mentőszolgálat kimaradt a támogatottak közül.
2020. május 13., 15:102020. május 13., 15:10
Amíg nem kért, semmilyen segítséget nem kapott a járványhelyzetben a Hargita Megyei Mentőszolgálat, amelynek munkatársai a frontvonalban harcolnak a koronavírus-járvány ellen, és minden riasztás alkalmával ki vannak téve a fertőzés veszélyének. Ez azért történhetett meg, mivel a lakosság nagy része nincs tisztában azzal, hogy a mentőszolgálat nem a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház alegységeként, hanem különálló intézményként működik.
Régóta fennálló állapotnak nevezte Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezérigazgatója, hogy az emberek összemossák a kórház és a mentőszolgálat szerepét, gondolván, hogy utóbbi az előbbi részeként folytatja tevékenységét. Ennek oka, hogy
A fogalomzavar sok esetben nehézségeket okoz a mentőszolgálat számára, ez a koronavírus-járvány alatt is megmutatkozott.
Mint ismert, a kórház a járvány kezdete óta több millió lej értékben részesült támogatásban, a mentőszolgálat viszont kezdetben semmit sem kapott, mivel sok adományozó azt gondolta, hogy a kórháznak tett felajánlásával a mentőszolgálatot is segíti. Ezért egy idő után úgy döntöttek, segítséget kérnek, és az Erdélyi Mentőcsoport, illetve munkatársaik segítségével felvették a kapcsolatot cégekkel, önkormányzatokkal, közbirtokosságokkal és magánszemélyekkel, akik, miután megértették, hogy különálló intézményként eddig semmilyen támogatást nem kaptak, azonnal felajánlották segítségüket.
Azóta már közel száz adományozó támogatta pénzzel és különböző termékekkel a mentőszolgálatot. Péter Szilárd példaértékűnek tartja ezt az összefogást, amelynek köszönhetően egyebek mellett minden mentőállomásukat mosó- és szárítógéppel tudták felszerelni, a csíkszeredai székhelyükön egy mentőautók fertőtlenítésére alkalmas kaput helyezhettek üzembe, illetve rengeteg egyéb eszközt és védőfelszerelést is kaptak vagy vásároltak a felajánlott összegekből. Jelenleg az informatikai rendszerük korszerűsítésén dolgoznak, ehhez lenne szükségük további adományokra, hogy gördülékenyebbé tegyék az adatátvitelt a központ és az állomások között.
Fotó: Pinti Attila
Péter Szilárd elmondása szerint azért döntöttek úgy, hogy segítséget kérnek, mivel számos nehézségbe ütköztek a járvány kezdetén. Meglátása szerint a legnehezebb hónap a március volt, amikor hatalmas hiány alakult ki védőfelszerelésekből az országban, és az árak is jelentősen megemelkedtek.
Ráadásul számos cég csak akkor kezdte el a védőfelszerelések gyártását, ha előre kifizették az ezekért kért összeget, a mentőszolgálatnak viszont a törvényi előírások miatt erre nem volt lehetősége. Márpedig védőfelszerelésekre nagy szükségük volt, hiszen
Ezért történhetett meg az is, hogy amikor Etédre kivonult egy egység, nem voltak tisztában azzal, hogy koronavírus-fertőzötthöz mennek, így nem is voltak ennek megfelelően beöltözve, a védőfelszerelések közül csak a minden riasztásnál viselt kesztyűt és maszkot viselték. Ezáltal
érdemes viszont megjegyezni, hogy a statisztikák szerint országos szinten több mentős fertőződött meg a vírussal, mint kórházi alkalmazott. Péter Szilárd továbbá nehezményezi, hogy jelenleg a telefonbetyárok is nehezítik a munkájukat, ami az etédi esetnek pontosan az ellentétét eredményezi. Általában a telefonáló arról számol be, hogy lázas, köhög, nehezen kap levegőt, és bemond egy címet és egy nevet, ami megfelel a valóságnak. Amikor azonban a mentősök tetőtől-talpig beöltözve a helyszínre érnek, kiderül, hogy az illető nem is kért segítséget, hanem valaki más riasztotta őket szórakozásból a helyszínre.
A mentőszolgálat szerepe tehát a sürgősségi betegellátás és a betegek szállítása. Amikor a 112-es egységes segélyhívószámon befut egy riasztás, egy egység a helyszínre vonul, ellátja a beteget, majd beszállítja a kórházba további kivizsgálásra. Az esetek többségében itt véget is ér a két intézmény együttműködése, de vannak kivételek is. Ha egy betegnek például annyira súlyos az állapota, hogy más megyébe kell továbbszállítani, a mentőszolgálat segít ebben, illetve ők szállítják haza a kórházból azokat a betegeket is, akik ágyhoz kötöttek.
A járvány idején emellett a mentőszolgálat feladatköre tovább bővült, és a betegek terepen való ellátása mellett például az is rájuk hárult, hogy amennyiben egy karanténban vagy házi elkülönítésben lévő személynek koronavírus-fertőzésre utaló tünetei lesznek, akkor mintát vegyenek tőle a teszteléshez. A vezérigazgató azt is elárulta, hogy
Hargita megyében egyébként 16 mentőállomás található, ami országos szinten is kiemelkedőnek számít. Összehasonlításképpen a hatszor magasabb lakosságszámú Bukarestben 20 mentőállomás működik. Ez azért fontos a vezérigazgató szerint, mert így lehetőségük van az esetek túlnyomó többségében legtöbb 15 perc alatt a helyszínre érkezni.
Zárásként arra is kitért, hogy a szükségállapot feloldása után is folyamatosan oda kell figyelni az óvintézkedések betartására, hiszen egy világjárvány a tapasztalatok szerint nem ér véget néhány hónap alatt, ezért számítani lehet idén egy második hullámra is, valószínűleg ősszel, a hőmérséklet tartós csökkenése után.
Ha a pozitív eredményt produkáló drogteszt elvégzésétől számított 72 órán belül nem kapják kézhez a hatóságok a vérmintán végzett laborvizsgálat eredményét, a sofőr visszakapja a bevont jogosítványát.
Jelentős károkat okozott a hétfő esti vihar Maroshévízen, hiszen udvarokat és pincéket árasztott el az esővíz – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Nem igazán változott a sikeresen érettségizők aránya a gyergyószéki magyar, vagy részben magyar nyelvű középiskolákban a 2023-as évhez viszonyítva. Idén is a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnáziumban teljesítettek a legjobban a diákok.
Főleg az egészségbiztosítással nem rendelkezők számára hoz újdonságokat az egészségügyi keretszerződés júliustól érvénybe lépett melléklete: bizonyos körülmények között ők ugyanolyan, állami pénzből finanszírozott ellátást kaphatnak, mint a biztosítottak.
Mintegy 113 ezer embert látott vendégül idén a marosszentgyörgyi Vibe Fesztivál. Videós beszámolónkban fesztiválozókkal beszélgettünk, és megörökítettük a Vibe legérdekesebb mozzanatait.
Lakóházba csapott a villám hétfőn este Maroshévízen, a tűzoltók a helyszínre siettek – közli a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Villámlásra, jégesőre és heves széllökésekre figyelmeztet a Hargita megyei katasztrófavédelem – elsősorban a megye északi része érintett, a narancssárga jelzésű riasztás este fél kilencig van érvényben.
Noha országosan az elmúlt 15 év legnagyobb átmenési arányát sikerült elérni, Kovászna megyében a tavalyinál egy százalékkal kevesebb végzősnek sikerült átmennie. Többen érzik úgy, hogy a magyar nyelv és irodalom írásbelin szerzett jegy rontott az átlagon.
A szovátai Teleki Oktatási Központban nyitották meg hétfőn délután a Kárpát-medencei magyar pedagógusok egyik legnagyobb fórumát, a Bolyai Nyári Akadémiát, amely a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének szervezésében július 1–26. között zajlik.
Javítási munkálatokra készülnek, így szerdán reggel kilenc és délután két óra között szünetelni fog az ivóvízszolgáltatás két csíkszeredai utcában – közli a Harvíz Rt. szolgáltató.
1 hozzászólás![Hozzászólások](https://szekelyhon.ro/template/szekelyhon_new/images/dropdown.svg)