Hiánypótló berendezés. Mentőautók fertőtlenítésére alkalmas kaput helyeztek üzembe a csíkszeredai központban
Fotó: Pinti Attila
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a Hargita Megyei Mentőszolgálat nem egy kórház, hanem az egészségügyi minisztérium alárendeltségébe tartozik, és különálló intézményként működik. Ez a félreértés gyakran megnehezíti a sürgősségi betegellátást nyújtók mindennapjait, ami a jelenlegi járványhelyzetben is megmutatkozott: a mentőszolgálat kimaradt a támogatottak közül.
2020. május 13., 15:102020. május 13., 15:10
Amíg nem kért, semmilyen segítséget nem kapott a járványhelyzetben a Hargita Megyei Mentőszolgálat, amelynek munkatársai a frontvonalban harcolnak a koronavírus-járvány ellen, és minden riasztás alkalmával ki vannak téve a fertőzés veszélyének. Ez azért történhetett meg, mivel a lakosság nagy része nincs tisztában azzal, hogy a mentőszolgálat nem a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház alegységeként, hanem különálló intézményként működik.
Régóta fennálló állapotnak nevezte Péter Szilárd, a Hargita Megyei Mentőszolgálat vezérigazgatója, hogy az emberek összemossák a kórház és a mentőszolgálat szerepét, gondolván, hogy utóbbi az előbbi részeként folytatja tevékenységét. Ennek oka, hogy
A fogalomzavar sok esetben nehézségeket okoz a mentőszolgálat számára, ez a koronavírus-járvány alatt is megmutatkozott.
Mint ismert, a kórház a járvány kezdete óta több millió lej értékben részesült támogatásban, a mentőszolgálat viszont kezdetben semmit sem kapott, mivel sok adományozó azt gondolta, hogy a kórháznak tett felajánlásával a mentőszolgálatot is segíti. Ezért egy idő után úgy döntöttek, segítséget kérnek, és az Erdélyi Mentőcsoport, illetve munkatársaik segítségével felvették a kapcsolatot cégekkel, önkormányzatokkal, közbirtokosságokkal és magánszemélyekkel, akik, miután megértették, hogy különálló intézményként eddig semmilyen támogatást nem kaptak, azonnal felajánlották segítségüket.
Azóta már közel száz adományozó támogatta pénzzel és különböző termékekkel a mentőszolgálatot. Péter Szilárd példaértékűnek tartja ezt az összefogást, amelynek köszönhetően egyebek mellett minden mentőállomásukat mosó- és szárítógéppel tudták felszerelni, a csíkszeredai székhelyükön egy mentőautók fertőtlenítésére alkalmas kaput helyezhettek üzembe, illetve rengeteg egyéb eszközt és védőfelszerelést is kaptak vagy vásároltak a felajánlott összegekből. Jelenleg az informatikai rendszerük korszerűsítésén dolgoznak, ehhez lenne szükségük további adományokra, hogy gördülékenyebbé tegyék az adatátvitelt a központ és az állomások között.
Fotó: Pinti Attila
Péter Szilárd elmondása szerint azért döntöttek úgy, hogy segítséget kérnek, mivel számos nehézségbe ütköztek a járvány kezdetén. Meglátása szerint a legnehezebb hónap a március volt, amikor hatalmas hiány alakult ki védőfelszerelésekből az országban, és az árak is jelentősen megemelkedtek.
Ráadásul számos cég csak akkor kezdte el a védőfelszerelések gyártását, ha előre kifizették az ezekért kért összeget, a mentőszolgálatnak viszont a törvényi előírások miatt erre nem volt lehetősége. Márpedig védőfelszerelésekre nagy szükségük volt, hiszen
Ezért történhetett meg az is, hogy amikor Etédre kivonult egy egység, nem voltak tisztában azzal, hogy koronavírus-fertőzötthöz mennek, így nem is voltak ennek megfelelően beöltözve, a védőfelszerelések közül csak a minden riasztásnál viselt kesztyűt és maszkot viselték. Ezáltal
érdemes viszont megjegyezni, hogy a statisztikák szerint országos szinten több mentős fertőződött meg a vírussal, mint kórházi alkalmazott. Péter Szilárd továbbá nehezményezi, hogy jelenleg a telefonbetyárok is nehezítik a munkájukat, ami az etédi esetnek pontosan az ellentétét eredményezi. Általában a telefonáló arról számol be, hogy lázas, köhög, nehezen kap levegőt, és bemond egy címet és egy nevet, ami megfelel a valóságnak. Amikor azonban a mentősök tetőtől-talpig beöltözve a helyszínre érnek, kiderül, hogy az illető nem is kért segítséget, hanem valaki más riasztotta őket szórakozásból a helyszínre.
A mentőszolgálat szerepe tehát a sürgősségi betegellátás és a betegek szállítása. Amikor a 112-es egységes segélyhívószámon befut egy riasztás, egy egység a helyszínre vonul, ellátja a beteget, majd beszállítja a kórházba további kivizsgálásra. Az esetek többségében itt véget is ér a két intézmény együttműködése, de vannak kivételek is. Ha egy betegnek például annyira súlyos az állapota, hogy más megyébe kell továbbszállítani, a mentőszolgálat segít ebben, illetve ők szállítják haza a kórházból azokat a betegeket is, akik ágyhoz kötöttek.
A járvány idején emellett a mentőszolgálat feladatköre tovább bővült, és a betegek terepen való ellátása mellett például az is rájuk hárult, hogy amennyiben egy karanténban vagy házi elkülönítésben lévő személynek koronavírus-fertőzésre utaló tünetei lesznek, akkor mintát vegyenek tőle a teszteléshez. A vezérigazgató azt is elárulta, hogy
Hargita megyében egyébként 16 mentőállomás található, ami országos szinten is kiemelkedőnek számít. Összehasonlításképpen a hatszor magasabb lakosságszámú Bukarestben 20 mentőállomás működik. Ez azért fontos a vezérigazgató szerint, mert így lehetőségük van az esetek túlnyomó többségében legtöbb 15 perc alatt a helyszínre érkezni.
Zárásként arra is kitért, hogy a szükségállapot feloldása után is folyamatosan oda kell figyelni az óvintézkedések betartására, hiszen egy világjárvány a tapasztalatok szerint nem ér véget néhány hónap alatt, ezért számítani lehet idén egy második hullámra is, valószínűleg ősszel, a hőmérséklet tartós csökkenése után.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) az ország 16 megyéjére.
Székelyudvarhelyen jelenleg több helyszínen is javában zajlanak a munkálatok a nagy mobilitási projekt részeként, így a közlekedőknek érdemes figyelni az időszakos korlátozásokra. Mutatjuk, hol vannak korlátozások, és mi szabadul fel a közeljövőben.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint az elmúlt egy évben a friss gyümölcsök és a vasúti szállítás drágult a legnagyobb mértékben, míg a cukor vagy a földgáz ára kisebb volt idén júniusban, mint egy évvel korábban.
Akit érdekel őseink történelme – legyen szó az ősi vallásról, lovas népünk mibenlétéről vagy a korai magyar hősök történelmi szerepéről –, annak idén is ott a helye a 2025. augusztus 8–10. között tartott VIII. Ősök Napja ünnepen.
Elérhető a Határtalanul program legújabb pályázata csütörtöktől – jelentette be a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára csütörtökön Sátoraljaújhelyen, a Rákóczi-táborban tartott sajtóeseményen.
Lépfenefertőzéssel (anthrax) kezelnek két személyt a bukaresti Matei Balș járványtani intézetben – közölte csütörtök este az egészségügyi minisztérium.
Románia készen áll hozzájárulni az ukrajnai béke megteremtéséhez és fenntartásához, valamint Oroszország elrettentéséhez – hangsúlyozta Nicușor Dan államfő „az elszántak koalíciójának” ülésén amelyet csütörtökön tartottak videókonferencia formájában.
Nyárádszeredai önkéntes tűzoltók is segítséget nyújtottak Magyarországon, miután orkán erejű vihar vonult végig számos településen és jelentős károkat okozott.
Csíkszereda jelentős részében áramszünetre ébredt a lakosság pénteken.
2025. július 1-jétől Romániában megszűnt a villamos energia árának állami korlátozása, amely az áram drágulását eredményezi.
1 hozzászólás