Hirdetés
Hirdetés

Az egész háziorvosi rendszer van veszélyben, aminek a beteg látja kárát

Amennyiben a háziorvosok nem kötnek szerződést a biztosítóval, akkor nem végezhetnek térítésmentes vizsgálatot, és ártámogatott gyógyszereket sem írhatnak fel. Képünk illusztráció •  Fotó: Jakab Mónika

Amennyiben a háziorvosok nem kötnek szerződést a biztosítóval, akkor nem végezhetnek térítésmentes vizsgálatot, és ártámogatott gyógyszereket sem írhatnak fel. Képünk illusztráció

Fotó: Jakab Mónika

A problémát talán fél évig elodázták, ám az nem vitás, hogy az egészségügyi alapellátás léte forog veszélyben, amennyiben bármikor is érvénybe lép az egészségügyi minisztérium terve, hogy 30 százalékkal lecsökkenti a vizsgálatokért és a betegek száma után a háziorvosoknak fizetendő összegeket – ezt állapítja meg a Hargita Megyei Orvosi Kollégium elnöke, akivel egyetértenek a háziorvosok is.

Gergely Imre

2024. január 18., 21:022024. január 18., 21:02

2024. július elsejéig a szőnyeg alá söpörte a problémát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – az azonban nem kétséges, hogy a háziorvosi rendszer a csőd felé halad. Na de mi a gond azzal, amit a biztosítópénztár tervezett, majd az óriási nyomás alatt fél évig úgymond eltolt? Nos, erről szakembereket kérdeztünk.

korábban írtuk

Elszakadt a cérna az egészségügyi alapellátásban a tervezett finanszírozáscsökkentés miatt
Elszakadt a cérna az egészségügyi alapellátásban a tervezett finanszírozáscsökkentés miatt

Forrong az egészségügyi alapellátó-rendszer, ugyanis februártól csökkentenék a rendelők állami finanszírozását. A pontérték csökkentése miatt mintegy 40, esetenként 50 százalékkal kapna kevesebb pénzt egy rendelő, emiatt már a bezárást fontolgatják.

A szolgáltatásokért megállapított pontértékek 30 százalékos csökkentése

gyakorlatilag 40 százalékos jövedelemkiesést hozna a háziorvosi rendelők számára,

hiszen míg az egészségbiztosító kevesebbet fizetne a betegellátásért, számos kiadásuk (bérek, közköltség, egyebek) növekedett. Ugyanakkor a tervezet szerint a biztosító az otthoni beteglátogatást sem finanszírozná tovább. Megszűnnének azok a juttatások is, amelyek a főorvosi minősítéssel rendelkezők eddig kaptak – mutatott rá Dr. Biró László, a Hargita Megyei Orvosi Kollégium elnöke. Hogy ez összegszerűen mekkora jövedelemkiesést jelent és mennyi maradna az orvosok bevétele, azt nem lehet általánosságban meghatározni, hiszen ez függ az adott praxisokhoz tartozó betegek számától, és az adott hónapban elvégzett szolgáltatásoktól is.

„Azonban az már világosan látható, hogy

Idézet
a kisebb pácienskörrel rendelkező háziorvos miután kifizeti a számlákat és fizetést ad az asszisztensének, még a minimálbér sem marad meg a zsebében”

– tért a lényegre Biró.

A nagyobb rendelőknél a profit radikális csökkenése még nem eredményezné azt, hogy veszteséges lesz a praxis, de akkor már jobban megéri az orvosnak bezárni a rendelőjét, és egy kórházban folytatni tovább a munkáját – ugyanannyi vagy több pénzért – és már a bürokráciával, adminisztrációs munkával sem kellene foglalkoznia.

Egyszerűen nem érné meg családorvosként dolgozni, és értelmetlen lenne ilyen feltételek mellett szerződést kötni az egészségbiztosító pénztárral.

Ez oda vezetne – folytatta –, hogy kevesebb háziorvos maradna az egészségügyi rendszerben, miközben csak Hargita megyében már most is legalább 20–25 háziorvossal többre lenne szükség, és a most dolgozók közül sokan túl vannak már a nyugdíjkorhatáron, a családorvosok további 30 százaléka is közel van a nyugdíjazása pillanatához. Ilyen döbbenetes anyagi kilátások között a fiatal kollégákat sem fogja semmi arra motiválni, hogy ezt a pályát válasszák– szögezte le a Székelyhonnak az orvoskollégium vezetője.

A kiadásokból nem lehet lefaragni

Felmerülhetne a kérdés, hogy ha a bevétel csökken, miért nem faraghatnak le a kiadásaikból a háziorvosok. „Azért, mert ez egyszerűen lehetetlen” – húzta alá a gyergyószentmiklósi háziorvos házaspár, Simon Alpár és Simon Katalin. Amint lapunknak kifejtik,

a háziorvosi rendelők magánvállalkozásként működnek, az orvosok nem fizetést kapnak, hanem a rendelő jövedelméből élnek meg.

Ez a jövedelem pedig az egészségbiztosító pénztár által az elvégzett szolgáltatásokért folyósított összegekből származik. Ezt a jövedelmet nyirbálná le a minisztérium 30 százalékkal.

Hirdetés

A másik oldalon pedig ott vannak a kiadások, amelyeket mindenképpen ki kell fizetni. Asszisztens nélkül nem működhet a rendelő, takarítót kötelező fizetni, közköltség, villanyáram, adók, járulékok vannak, amin szintén nem lehet spórolni. Mindemellett szigorú előírások vannak például arra is, hogy milyen fertőtlenítőszereket vagy tisztítószereket kell használniuk, és ez sem egy olcsó tétel.

Jelenleg egy konzultációért 35 lejt fizet a biztosító bruttóban – össze lehet hasonlítani például azzal, hogy mennyit keres egy fodrász egy hajvágással

– mutat rá Simon Alpár.

Már most is jóval kevesebb családorvosi rendelő működik, mint amennyire szükség lenne, azok többsége is telített, azaz jóval több beteg tartozik a rendelőkhöz, mint amennyi optimális lenne; a biztosító pedig az 1800 páciens fölötti létszámnál már kevesebb pénzt fizet egy beteg után. Ennek egyenes következménye az lett – amit a betegeiktől hallanak –, hogy vannak olyan családorvosok, akik már nem is fogadnak új beteget a praxisukba.

„Gondolkodunk azon, hogy ha megtörténik egy általános tiltakozás a családorvosok körében, akik mondjuk két napra bezárnák a rendelők ajtaját, nos akkor mi történne? Csak itt Gyergyószentmiklóson legalább 300 ember jelentkezne a sürgősségen naponta. Országszinten rögtön összeroppanna a kórházi ellátás is. De sajnos akik a döntéseket hozzák, pontosan tudják, hogy ezt nehezünkre esik megtenni. Személyesen ismerjük a betegeinket, tudjuk minden problémájukat, velük szemben felelősséggel tartozunk” – vélekedett a házaspár.

Szerintük az sem járható út, hogy nem kötnek szerződést a biztosítóval, hanem a hozzájuk forduló betegekkel fizettetnénk ki a szolgáltatásaink árát,

hiszen az rengeteg magyarázkodással és felháborodással járna. „A betegeknek is igazuk lenne, hiszen joguk van arra, hogy ellátást kapjanak, így az egyedüli járható út az, ha felfüggesztjük a tevékenységünket, bezárjuk a rendelőt. Közben reménykedünk abban, hogy rövid ideig tart ez az állapot” – nyugtázta Simon Katalin.

Egy dolgot még mindenképp érdemes kiemelni: amennyiben nem kötnek szerződést a biztosítóval, akkor túl azon, hogy nem végezhetnek térítésmentes vizsgálatot, de ártámogatott gyógyszereket sem írhatnak fel.

Tárgyalások online, ami semmi biztosat nem jelent

Közben csütörtök délután kiderült, van rá esély arra, hogy a háziorvosok és a járóbeteg-szakorvosok felhagyjanak a tiltakozásukkal, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS) kötött szerződés alapján dolgoznak tovább – jelentette be Daniel Coriu, a Romániai Orvosi Kollégium elnöke. Daniel Coriu jelezte: a döntéshozókkal folytatott online megbeszéléseket követően

2024. június 30-ig változatlanok, vagyis 2023 utolsó negyedévének értékén maradnak a háziorvosok és a járóbeteg-szakorvosok által nyújtott egészségügyi szolgáltatások díjai.

Cosmin Alexandrescu, a járóbeteg-szakellátásban dolgozó orvosok egyesületének elnöke azonban úgy vélte, hogy a pontértékeknek a jelenlegi szinten való tartása június 30-áig, „csak befagyasztott vagy elhalasztott konfliktust jelent”.

„Daniel Coriu professzor úr kissé optimista. Én úgy látom, hogy a konfliktust csak befagyasztották vagy elhalasztották. A mai konfliktushelyzetet áthelyezték július elsejére. A mai ígéret csak egy fél évre szól. Nem tudjuk, mi lesz július elsejétől” – jelentette ki Alexandrescu egy csütörtöki sajtótájékoztatón.

Mint ismert, a háziorvosok és a járóbeteg-szakellátásban dolgozó orvosok még szerdán kezdték el a tárgyalásokat a biztosító vezetőivel az idei keretszerződésről. A dokumentum korábban közvitára bocsátott tervezete szerint a háziorvosok jövedelme idén jelentősen csökkenne tavalyhoz képest.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 29., szerda

Tisza-kormány államtitkára: a határon túli magyarok jogainak képviselete a kormány kötelessége

A kormány kötelességének nevezte a határon túli magyarok jogainak képviseletét a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerdán Budapesten, a 29. Kárpát-medencei Nyári Egyetem és a Határon Túli Intézmények Fórumának megnyitóján.

Tisza-kormány államtitkára: a határon túli magyarok jogainak képviselete a kormány kötelessége
Hirdetés
2026. július 29., szerda

Máris kiadták az első riasztást az érkező hőhullám miatt

Sárga jelzésű hőségriasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia hét nyugati megyéjére.

Máris kiadták az első riasztást az érkező hőhullám miatt
2026. július 29., szerda

Megjelent a Hogyan tudnék élni nélküled folytatásának első előzetese

November 12-én érkezik a mozikba a rendszerváltás utáni legnépszerűbb film folytatása, a Hogyan tudnék élni nélküled? második része. A kedvcsináló plakát után szerdán megjelent az első előzetes.

Megjelent a Hogyan tudnék élni nélküled folytatásának első előzetese
2026. július 29., szerda

Bezárja erdélyi üzemét egy autóipari cég, és az olcsóbb Marokkóba helyezi át a termelést

Bezárja a Zsibón (Jibou) működő üzemét az amerikai autóipari biztonsági rendszereket fejlesztő és gyártó Joyson Safety Systems – írja Profit.ro a Szilágy megyei munkaerő-elhelyező ügynökség (AJOFM) közleménye alapján.

Bezárja erdélyi üzemét egy autóipari cég, és az olcsóbb Marokkóba helyezi át a termelést
Hirdetés
2026. július 29., szerda

Napi drágulás: már sehol sem tankolhatunk 10 lej alatti áron gázolajat

Ismét emelkedett az üzemanyagok ára szerda reggel, alig néhány órával az előző, kedd délutáni drágulás után. A gázolaj új irányadó ára literenként 10,2 lej, míg a benziné 9,2 lej.

Napi drágulás: már sehol sem tankolhatunk 10 lej alatti áron gázolajat
2026. július 29., szerda

Fokozatosan erősödve érkezik a hőhullám, Székelyföldet is eléri

Július 30-tól nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).

Fokozatosan erősödve érkezik a hőhullám, Székelyföldet is eléri
2026. július 28., kedd

Jóváhagyta a kormány 6850 álláshely betöltését az egészségügyben

Jóváhagyta a kormány kedd esti ülésén 6850 álláshely betöltését az állami egészségügyi rendszerben – közölte az egészségügyi minisztérium.

Jóváhagyta a kormány 6850 álláshely betöltését az egészségügyben
Hirdetés
2026. július 28., kedd

Sanitas-képviselő: a betegek nem fogják megérezni, hogy sztrájk van

A betegellátás nem szenvedi meg az általános sztrájkot, és arra is lehetőség van, hogy sürgősségi esetben ott, ahol szükséges, a sztrájkoló dolgozó kilépjen a tiltakozásból és visszatérjen a munkába – mondta a Székelyhonnak a Sanitas képviselője.

Sanitas-képviselő: a betegek nem fogják megérezni, hogy sztrájk van
2026. július 28., kedd

Rengett a föld kedden délután

A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt kedden 17 órakor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

Rengett a föld kedden délután
Rengett a föld kedden délután
2026. július 28., kedd

Rengett a föld kedden délután

2026. július 28., kedd

Sanitas-vezető: szerdán is folytatódik a sztrájk az egészségügyben

Szerdán is folytatódik az általános sztrájk az egészségügyben – jelentette be a Sanitas Szakszervezeti Szövetség elnöke, Iulian Pope kedden, miután az új bértörvényről egyeztettek az egészségügyi minisztériumban.

Sanitas-vezető: szerdán is folytatódik a sztrájk az egészségügyben
Hirdetés