
Amennyiben a háziorvosok nem kötnek szerződést a biztosítóval, akkor nem végezhetnek térítésmentes vizsgálatot, és ártámogatott gyógyszereket sem írhatnak fel. Képünk illusztráció
Fotó: Jakab Mónika
A problémát talán fél évig elodázták, ám az nem vitás, hogy az egészségügyi alapellátás léte forog veszélyben, amennyiben bármikor is érvénybe lép az egészségügyi minisztérium terve, hogy 30 százalékkal lecsökkenti a vizsgálatokért és a betegek száma után a háziorvosoknak fizetendő összegeket – ezt állapítja meg a Hargita Megyei Orvosi Kollégium elnöke, akivel egyetértenek a háziorvosok is.
2024. január 18., 21:022024. január 18., 21:02
2024. július elsejéig a szőnyeg alá söpörte a problémát az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – az azonban nem kétséges, hogy a háziorvosi rendszer a csőd felé halad. Na de mi a gond azzal, amit a biztosítópénztár tervezett, majd az óriási nyomás alatt fél évig úgymond eltolt? Nos, erről szakembereket kérdeztünk.

Forrong az egészségügyi alapellátó-rendszer, ugyanis februártól csökkentenék a rendelők állami finanszírozását. A pontérték csökkentése miatt mintegy 40, esetenként 50 százalékkal kapna kevesebb pénzt egy rendelő, emiatt már a bezárást fontolgatják.
A szolgáltatásokért megállapított pontértékek 30 százalékos csökkentése
hiszen míg az egészségbiztosító kevesebbet fizetne a betegellátásért, számos kiadásuk (bérek, közköltség, egyebek) növekedett. Ugyanakkor a tervezet szerint a biztosító az otthoni beteglátogatást sem finanszírozná tovább. Megszűnnének azok a juttatások is, amelyek a főorvosi minősítéssel rendelkezők eddig kaptak – mutatott rá Dr. Biró László, a Hargita Megyei Orvosi Kollégium elnöke. Hogy ez összegszerűen mekkora jövedelemkiesést jelent és mennyi maradna az orvosok bevétele, azt nem lehet általánosságban meghatározni, hiszen ez függ az adott praxisokhoz tartozó betegek számától, és az adott hónapban elvégzett szolgáltatásoktól is.
„Azonban az már világosan látható, hogy
– tért a lényegre Biró.
A nagyobb rendelőknél a profit radikális csökkenése még nem eredményezné azt, hogy veszteséges lesz a praxis, de akkor már jobban megéri az orvosnak bezárni a rendelőjét, és egy kórházban folytatni tovább a munkáját – ugyanannyi vagy több pénzért – és már a bürokráciával, adminisztrációs munkával sem kellene foglalkoznia.
Ez oda vezetne – folytatta –, hogy kevesebb háziorvos maradna az egészségügyi rendszerben, miközben csak Hargita megyében már most is legalább 20–25 háziorvossal többre lenne szükség, és a most dolgozók közül sokan túl vannak már a nyugdíjkorhatáron, a családorvosok további 30 százaléka is közel van a nyugdíjazása pillanatához. Ilyen döbbenetes anyagi kilátások között a fiatal kollégákat sem fogja semmi arra motiválni, hogy ezt a pályát válasszák– szögezte le a Székelyhonnak az orvoskollégium vezetője.
Felmerülhetne a kérdés, hogy ha a bevétel csökken, miért nem faraghatnak le a kiadásaikból a háziorvosok. „Azért, mert ez egyszerűen lehetetlen” – húzta alá a gyergyószentmiklósi háziorvos házaspár, Simon Alpár és Simon Katalin. Amint lapunknak kifejtik,
Ez a jövedelem pedig az egészségbiztosító pénztár által az elvégzett szolgáltatásokért folyósított összegekből származik. Ezt a jövedelmet nyirbálná le a minisztérium 30 százalékkal.
A másik oldalon pedig ott vannak a kiadások, amelyeket mindenképpen ki kell fizetni. Asszisztens nélkül nem működhet a rendelő, takarítót kötelező fizetni, közköltség, villanyáram, adók, járulékok vannak, amin szintén nem lehet spórolni. Mindemellett szigorú előírások vannak például arra is, hogy milyen fertőtlenítőszereket vagy tisztítószereket kell használniuk, és ez sem egy olcsó tétel.
– mutat rá Simon Alpár.
Már most is jóval kevesebb családorvosi rendelő működik, mint amennyire szükség lenne, azok többsége is telített, azaz jóval több beteg tartozik a rendelőkhöz, mint amennyi optimális lenne; a biztosító pedig az 1800 páciens fölötti létszámnál már kevesebb pénzt fizet egy beteg után. Ennek egyenes következménye az lett – amit a betegeiktől hallanak –, hogy vannak olyan családorvosok, akik már nem is fogadnak új beteget a praxisukba.
„Gondolkodunk azon, hogy ha megtörténik egy általános tiltakozás a családorvosok körében, akik mondjuk két napra bezárnák a rendelők ajtaját, nos akkor mi történne? Csak itt Gyergyószentmiklóson legalább 300 ember jelentkezne a sürgősségen naponta. Országszinten rögtön összeroppanna a kórházi ellátás is. De sajnos akik a döntéseket hozzák, pontosan tudják, hogy ezt nehezünkre esik megtenni. Személyesen ismerjük a betegeinket, tudjuk minden problémájukat, velük szemben felelősséggel tartozunk” – vélekedett a házaspár.
hiszen az rengeteg magyarázkodással és felháborodással járna. „A betegeknek is igazuk lenne, hiszen joguk van arra, hogy ellátást kapjanak, így az egyedüli járható út az, ha felfüggesztjük a tevékenységünket, bezárjuk a rendelőt. Közben reménykedünk abban, hogy rövid ideig tart ez az állapot” – nyugtázta Simon Katalin.
Egy dolgot még mindenképp érdemes kiemelni: amennyiben nem kötnek szerződést a biztosítóval, akkor túl azon, hogy nem végezhetnek térítésmentes vizsgálatot, de ártámogatott gyógyszereket sem írhatnak fel.
Közben csütörtök délután kiderült, van rá esély arra, hogy a háziorvosok és a járóbeteg-szakorvosok felhagyjanak a tiltakozásukkal, és az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (CNAS) kötött szerződés alapján dolgoznak tovább – jelentette be Daniel Coriu, a Romániai Orvosi Kollégium elnöke. Daniel Coriu jelezte: a döntéshozókkal folytatott online megbeszéléseket követően
Cosmin Alexandrescu, a járóbeteg-szakellátásban dolgozó orvosok egyesületének elnöke azonban úgy vélte, hogy a pontértékeknek a jelenlegi szinten való tartása június 30-áig, „csak befagyasztott vagy elhalasztott konfliktust jelent”.
„Daniel Coriu professzor úr kissé optimista. Én úgy látom, hogy a konfliktust csak befagyasztották vagy elhalasztották. A mai konfliktushelyzetet áthelyezték július elsejére. A mai ígéret csak egy fél évre szól. Nem tudjuk, mi lesz július elsejétől” – jelentette ki Alexandrescu egy csütörtöki sajtótájékoztatón.
Mint ismert, a háziorvosok és a járóbeteg-szakellátásban dolgozó orvosok még szerdán kezdték el a tárgyalásokat a biztosító vezetőivel az idei keretszerződésről. A dokumentum korábban közvitára bocsátott tervezete szerint a háziorvosok jövedelme idén jelentősen csökkenne tavalyhoz képest.
A vakációs utalványok értéke egy évre legalább 2500 lej kellene hogy legyen, ennyi ugyanis a turisztikai csomag átlagára, amelyet a romániaiak a turisztikai irodákon keresztül megvásárolnak – jelentette ki Cristian Bărhălescu.
Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét – közölte a törvényszék sajtóosztálya szombaton az MTI-vel.
Jövő szombaton tartja országos tisztújító választmányát a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Budapesten, Semjén Zsolt távozását követően.
A Román Rendőrség fegyverek, robbanóanyagok és veszélyes anyagok osztályának rendőrei több mint tíz tonna pirotechnikai terméket foglaltak le a szeptember 21. és november 19. között végrehajtott akciók nyomán.
Meghalt egy traktorvezető egy balesetben, amelyben egy személyautó is érintett volt.
A Richter-skála szerinti 3,6-os erősségű földrengés volt szombatra virradóan Vrancea megyében.
Felerősödik a cél, havazhat a hegyekben és a látótávolság is csökkenhet az utakon szombaton és vasárnap – figyelmeztet a Hargita megyei katasztrófavédelem.
Románia 2007 és 2026 szeptembere között 117,66 milliárd eurót kapott az Európai Unió költségvetéséből, miközben 38,81 milliárd eurót fizetett be, közel 79 milliárd euróval több uniós forráshoz jutott, mint amennyivel hozzájárult a közös büdzséhez.
Hétfőre halasztotta a bukaresti ítélőtábla a döntést a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezéséről, amelyet a Călin Georgescu házi őrizetét elrendelő határozat ellen nyújtott be a vádhatóság.
A kormány még az év vége előtt a parlament elé terjeszti a 2027-es állami költségvetést – jelentette be pénteken Dan Cărbunaru.
szóljon hozzá!