
A kimutatást elkészítő négy Hargita megyei kórház alkalmazottainak az 53 százaléka kapta meg a koronavírus elleni oltást vagy esett át a megbetegedésen az elmúlt hat hónapban
Fotó: Balázs Attila/MTI
Felmérést készített a Sanitas szakszervezet az egészségügyi rendszerben dolgozók körében mért átoltottsági arányról, illetve arról, hogy közülük mennyien estek át a megbetegedésen. Az érdekvédelmi tömörülés ezzel azt az álláspontját kívánja igazolni, mely szerint nincs szükség a koronavírus elleni védőoltás vagy az alkalmazottak saját költségre történő tesztelésének a kötelező érvényű bevezetésére az egészségügyben. Hargita megyében rosszabb az átoltottsági arány az országos átlagnál, az egyik kórházban viszont jócskán meghaladja az országos középarányost.
2021. augusztus 14., 18:252021. augusztus 14., 18:25
A Sanitas szakszervezet által a héten közzétett felmérés eredménye szerint az ország egészségügyi intézményeiben – elsősorban a kórházakban – dolgozók 60,14 százaléka többségében már mindkét, koronavírus elleni oltásadagot megkapta, illetve kisebb részben az első adagot, vagy átestek már a fertőzésen.
Az érdekvédelmi tömörülés szerint a felmérés eredményei is a szakszervezet álláspontját igazolják, amely szerint nincs szükség az oltás vagy az alkalmazottak saját költségére történő tesztelés kötelezővé tételére az egészségügyben. Közleményükben azzal érvélnek, hogy az említett arány már megközelíti a nyájimmunitáshoz szükséges arányt, továbbá arra is felhívják a figyelmet, hogy az egészségügyi alkalmazottak védett környezetben dolgoznak, védőfelszerelést használva, így még kisebb a kockázata a fertőzés terjedésének.
A felmérést a kórházaktól begyűjtött statisztikai adatok alapján készítette el a szakszervezet, és ez kiterjed az egészségügyi minisztérium és más szaktárcák, illetve egyéb központi, valamint helyi hatóságok alárendeltségében működő egészségügyi intézményekre. A felmérésbe ugyanakkor belefoglalták a megyei közegészségügyi igazgatóságoktól, mentőszolgálatoktól és vérközpontoktól kapott adatokat is – áll a szakszervezet közleményében.
A Hargita megyére vonatkozó adatok szerint a kórházakban alacsonyabb az átoltottsági arány az országos átlagnál. A szakszervezetnek egyébként csak a kórházakról vannak ilyen jellegű információi és azok is hiányosak, ugyanis amint azt Nyulas Emma, a Sanitas Hargita megyei vezetője lapunknak elmondta, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórháztól nem kaptak adatokat. A megyében működő másik négy kórház kimutatásai szerint az azokban dolgozó alkalmazottaknak az 53 százaléka kapta meg a koronavírus elleni oltást vagy esett át a megbetegedésen az elmúlt hat hónapban.
A személyzet koronavírussal szembeni védettségét tekintve megyeszerte a Maroshévízi Kórház áll a legjobban, ott még az országos átlagnál is magasabb a beoltottak aránya. A kórház dolgozóinak majdnem a 64 százaléka mindkét oltásadagot megkapta már, közel 5 százalékuk még csak az első adagot, az összesített arány 68,57 százalék, azaz kevesebb mint a 32 százalékuk nincs beoltva. Az ugyanakkor nem derül ki a kórházi kimutatásból, hogy a személyzetből hányan estek át a megbetegedésen.
A Székelyudvarhelyi Városi Kórházban dolgozók 54,06 százalékának van valamilyen mértékű védettsége a koronavírus ellen: majdnem a 44 százalékuk mindkét oltást megkapta, több mint 4 százalékuk az első oltásadagot, illetve 6,14 százalékuk a megfertőződés által szerzett természetes védettséget az elmúlt fél évben. Egyébként valószínűleg az intézmény korábbi Covid-háttérkórház mivolta miatt a négy közül ebben az egészségügyi intézményben estek át a legtöbben, összesen 62-en a fertőzésen.
A védettségi arány 54,41 százalékos a Gyergyószentmiklósi Városi Kórházban, ebből valamivel több mint 42 százalékot tesz ki a beoltottak aránya. A személyzet összelétszámához képest arányaiban itt estek át a legtöbben a megbetegedésen, az elmúlt fél évben a dolgozók 12,1 százalékánál igazolták a fertőzést – ez 33 alkalmazottat jelent.
A statisztikai információkkal kapcsolatban egyébként a Sanitas szakszervezet megyei vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy ezek folyamatosan változó adatok, egy részük még júliusi, de azóta nőhettek, hiszen a kimutatások elkészítése óta tovább nőhetett az oltást felvevők száma. A szakszervezet álláspontját idézve elmondta, a szaktárca nem teheti kötelezővé az oltást az egészségügyben, illetve a saját költségre történő tesztelést sem a beoltatlanok esetében, a felmérést is azért készítették, hogy igazolják, az egészségügyi dolgozók közül sokan be vannak már oltva, mások pedig a megbetegedésen átesve szereztek védettséget.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!