Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

23:00

Korai góllal nyert, még reménykedhet a felsőházban a Kolozsvári CFR

22:41

Bodó mesternégyese, kiütötte az Acélbikákat a GYHK

22:26

A végén vitte be a kegyelemdöfést Újpesten a Corona

22:21

Kikapott a székesfehérvári farmcsapattól az új légiósokkal felálló Sportklub

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Baleset miatt áll a forgalom Szejkefürdőn – frissítve

Autós üldözésbe és balesetekbe torkolló ittas vezetés Hargita megyében

Elhunyt Fancsali Éva, a székelyudvarhelyi Kipi-Kopi Napköziotthon igazgatója

Nyomás alá helyeznek, és már viszik is a pénzed – így vernek át a Revolut nevében

Kéthetes előrejelzés: most jönnek a leghidegebb éjszakák

Nagy Zoltánt megválasztották a gyergyószentmiklósi RMDSZ élére

Bosszúra esküdött George Simion AUR-vezér

Szombat este is több ezren vonultak utcára az igazságügy függetlenségéért Bukarestben

Ekkortól csökkenhet az infláció az RMDSZ elnöke szerint

Az államfő megtámadta az alkotmánybíróságon a Novák-törvényt

Átlag alattiak a székelyföldi nyugdíjak

Több pénz került a nyugdíjasok zsebébe. A megemelt összeg viszont továbbra is alacsonynak számít. Képünk illusztráció

Fotó: Gecse Noémi

A nyugdíjasok száma csökkent, az átlagnyugdíj értéke viszont jelentősen emelkedett tavaly Romániában: míg öt évvel ezelőtt még az ezer lejt sem érte el, 2020-ban 1500 lejre nőtt. Az állami társadalombiztosítási nyugdíj átlagértéke 1450 lej volt tavaly, az értékek azonban térségenként jelentős eltérést mutatnak. Hargita és Maros megye az átlag alatt helyezkedik el.

Iszlai Katalin

2021. április 18., 22:022021. április 18., 22:02

2021. április 18., 22:032021. április 18., 22:03

A korábbi évben 5,1 millió nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, ez 29 ezer személlyel jelent kevesebbet, mint 2019-ben – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) a témában közzétett éves adataiból. Ebből többek között az is előtűnik, hogy 2020-ban számottevően emelkedett az átlagnyugdíj értéke: míg öt évvel ezelőtt még az ezer lejt sem érte el, 2019-ben pedig 1292 lej volt, tavaly 1500 lejre emelkedett, ami 16,1 százalékos növekedést jelent.

Székelyföld továbbra is átlag alatt

A statisztika szerint az állami nyugdíjrendszerhez tartozó nyugdíjasok megközelítőleg 4,67 millióan voltak, háromezerrel többen, mint az előző évben. Az állami társadalombiztosítási nyugdíj átlagértéke 1450 lej volt tavaly, ami jelentős emelkedést jelent a korábbi évekhez képest (2019-ben 1247 lej volt ez az érték, 2016-ban viszont mindössze 931 lej). Az állami társadalombiztosítási nyugdíjrendszerhez tartozó személyek és az alkalmazottak aránya 9 a 10-hez volt országos szinten, azonban területi leosztásban nagy különbségeket kapunk. Így

például Ilfov megyében 4 nyugdíjas jutott 10 alkalmazottra, de Teleorman megyében már 16,

Giurgiu és Vaslui megyében 15, Botoşani megyében pedig 14. Jelentős különbségek voltak továbbá az állami társadalombiztosítási átlagnyugdíj értékét illetően is:

míg Botoşani megyében 1152 lej, Giurgiu megyében 1160 lej, Vrancea megyében 1178 lej volt, addig Hunyad megyében 1925 lejre, Bukarestben 1831 lejre, Brassó megyében pedig 1720 lejre rúgott az átlagnyugdíj értéke.

Noha az országos statisztika a székelyföldi megyékre nem tért ki, a megyei statisztikai hivatalok adataiból az látszik, hogy az átlag alatt helyezkednek el. Hargita megyében az állami társadalombiztosítási nyugdíj átlagértéke 1351 lej volt tavaly, Maros megyében pedig 1365 lej.

Az állami társadalombiztosítási nyugdíj átlagértéke (lej/hónap) • Infografika: Tóth Szilárd

Egyik félnek kevés, a másiknak sok

A tavalyi jelentősebb növekedéshez az is hozzájárult, hogy 2020 választási év volt, és ilyenkor rendszerint a kormányon lévő hatalom felpörgeti a gazdaságot és a fogyasztást arra számítva, hogy ha az emberek úgy érzik, van pénz a zsebükben, nagyobb eséllyel szavazzák vissza ugyanazt a pártot – mutatott rá megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász, megjegyezve azt is, hogy

az emeléssel a „szavazatok vásárlása” mellett meg akarták nyugtatni a lakosságot a koronavírus-járvány idején.

Hozzátette, az 1500 lejes átlagnyugdíj viszont így sem számít magasnak, és nagyban függ az igényektől meg az életmódtól az, hogy mire elég. „Településenként változik a rezsiköltség ára, és ha drágulás lesz, egyre nehezebben tudnak majd megélni a nyugdíjasok. Szűkös keret áll rendelkezésükre,

egy városon élő, tömbházlakását központi fűtéssel melegítő nyugdíjas, ha még gyógyszerekre is kell költsön, csak a legszükségesebbeket tudja kifizetni és megvásárolni ebből az összegből, másra költeni vagy netán félretenni azonban nem tud”

– részletezte a szakember. Arra is kitért továbbá, hogy noha a nyugdíjasok szempontjából nézve alacsony ez az összeg, a másik oldalon felmerül a kérdés, hogy miből fogja kifizetni az állam a megnövelt nyugdíjakat.

„Ilyenkor az szokott történni, hogy ha a költségvetés nem elég, hitelekhez folyamodhat az ország, de ebben az esetben nő a költségvetési hiány, és ha ez meghaladja a bruttó hazai termék (GDP) három százalékát, akkor sohasem fogjuk teljesíteni az euró bevezetésének kritériumait. Elvileg tudnák fedezni a nyugdíjemeléseket, ha beindulna a gazdaság, de ez a helyzet jelenleg nem áll fenn. Ezért vagy hitelt kell felvenni, vagy úgy fogják mozgatni a járványkezelésre biztosított európai uniós alapokat, hogy még ebben az évben és jövőben ki tudják fizetni a megemelt nyugdíjakat. Kérdés viszont, hogy mi lesz utána” – vetette fel Szabó Árpád.