
Viszlát, védőmaszk. Már nem kötelező a viselése, de továbbra is ajánlott
Fotó: Rab Zoltán
Sokak számára meglepetésszerű volt, hogy az orvosi és FFP-védőmaszkokról, illetve a COVID-igazolás gyakori felmutatásáról egyik napról a másikra a „semmire” váltottunk. Az egészségügyi miniszter a korábbiakban mindig fokozatos lazításról beszélt, most meg egyszerre eltörölték a veszélyhelyzetet, és ezzel együtt szinte minden szigorítást. Szakemberek szerint ez több szempontból sem előnyös, a hirtelen bevezetett enyhítések körül pedig továbbra is sok a kérdőjel.
2022. március 10., 11:572022. március 10., 11:57
2022. március 10., 13:142022. március 10., 13:14
Közel két év után oldották fel a Romániában elrendelt egészségügyi veszélyhelyzetet kedd éjfélkor, az intézkedésnek köszönhetően pedig megszűntek azok a korlátozások, amelyet a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése érdekében foganatosítottak. Ezzel kapcsolatosan viszont hiányos és olykor egymásnak ellentmondó információk láttak napvilágot az elmúlt napokban. Az enyhítés nagyon hirtelen jött, és továbbra sem tiszta minden részlet.
Az biztos, hogy az Országos Vészhelyzeti Bizottság jóváhagyta kedden a koronavírus-járvány miatt elrendelt karanténszabályok eltörléséről szóló határozatot. Ennek megfelelően nem kell öt napra karanténba vonulniuk azoknak a Romániába érkező személyeknek, akik beutazáskor nem tudják felmutatni a digitális Covid-igazolványt, ahogy az igazoltan fertőzöttek közvetlen kontaktjainak sem. A belügyminisztérium keddi közleménye és Alexandru Rafila egészségügyi miniszter nyilatkozatai alapján továbbá sem kültéren, sem beltéren nem kötelező már a maszkviselés, semmilyen korlátozás sincs érvényben a vendéglátóipari egységek, színházak, mozik, bevásárlóközpontok, sportrendezvények látogatása vagy a különböző események terén, és a nyitvatartást sem szabályozzák.
Mint Tar Gyöngyitől, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, noha az egészségügyi miniszter nyilatkozatában arról is beszélt, hogy az egészségügyi intézkedések egy részét továbbra is alkalmazni szeretnék, ezzel kapcsolatosan bővebb információk azóta sem hangzottak el. Szerda kora délutánig
Tar Gyöngyi kérdésünkre elismerte, hogy furcsának tartják a hiányos kommunikációt ebben a kérdésben. Hozzátette: szakmai szempontból a fokozatosság kellene érvényesüljön járványhelyzetben a korlátozások be- és kivezetésénél egyaránt. Tehát ahogy súlyosbodik a járványügyi helyzet, fokozatosan szigorítják a korlátozó intézkedéseket, és ahogy enyhül, szintén fokozatosan feloldják ezeket a bevezetés fordított sorrendjében.
– mutatott rá Tar Gyöngyi. Hozzátette: az érvényben lévő előírásoktól függetlenül továbbra sem árt az óvatosság.
Ez a koronavírus-járvány mellett azért is fontos, mert a szakember szerint migrációs folyamatok idején – amilyet jelenleg az orosz–ukrán háború váltott ki – mindig erőre kapnak a járványos betegségek. „Ez törvényszerű, és mivel Ukrajnában nem létezett szigorú, nyilvántartott oltásrend, tudjuk, hogy gyermekbénulás- és torokgyík-gócok is felütötték a fejüket az országban az elmúlt években. Meg is kaptuk az erre vonatkozó járványügyi előírásokat, hogy pótolni kell például az oltásokat és fel kell ajánlani a koronavírus elleni védőoltást az ukrán menekülteknek. A hazai Covid-korlátozások megszűnésével kapcsolatosan viszont semmilyen konkrét utasítást nem kaptunk még” – hangsúlyozta Tar Gyöngyi.
Az egyik napról a másikra elrendelt enyhítésekkel kapcsolatosan Fejér Szilárd kémikus-kutató úgy vélekedett: nagy volt az elvárás a kormánnyal szemben, mert mindenki megunta a maszkhordást, a korlátozásokat, ennek azonban meglesz a böjtje a szakember szerint.
– vélekedik a szakértő, aki szerint eddig az volt a kommunikáció, hogy minden egyes halott sok, ezután meg az lesz, hogy mindenki vigyázzon magára. „Románia most sem áll a helyzet magaslatán, csupán az első hullámban tette ezt. Nálunk az van, hogy nagyjából lemásolja az ország a nyugati dolgokat, de ez a másolás nem tökéletes. Nálunk nem volt megfelelő tesztelés, amivel hatékonyabban lehetett volna harcolni a terjedés ellen, nem volt megfelelő kontaktuskutatás, és most is lemásoljuk a dolgokat annak ellenére, hogy nyugaton jóval jobb az átoltottság és a veszélyeztetett populáció jóval védettebb, mint itt” – hangsúlyozza Fejér Szilárd.
A kémikus-kutató, aki a sepsiszentgyörgyi Pro Vitam egészségügyi központ laboratóriumának vezetője, elmondta, ők is azt tapasztalják most, hogy a laboratóriumban a pozitív esetek száma egyre kevesebb, viszont részarányban egyre nagyobb azok száma, amelyeket már az omikron BA.2-es alvariánsa okoz, és nem a BA1-es. „Ez a fittebb variáns, ez okozza most valószínűleg – az enyhítésekkel együtt – Angliában is az esetszámnövekedést” – vélekedett a szakértő.
A lazítások ugyanakkor számos változást hoztak a tanügyben is, a tanulók és pedagógusok 2020 szeptemberében tették fel a maszkot, és azóta folyton hordaniuk kellett az intézmény falai között. Illés Ildikó Maros megyei főtanfelügyelő-helyettes a Székelyhonnak elmondta, mindnyájan várták a tanügyben is a lazításokat.
– fogalmazott Illés Ildikó. A főtanfelügyelő-helyettes hozzátette, két év után nagy újdonság számukra, hogy a veszélyhelyzet megszűntével ismét szervezhetnek tantárgyversenyeket, Maros megye máris öt tantárgyból készül országos olimpiászt szervezni, de visszatérhetnek az iskolába a két év alatt annyit hiányolt szereplések, farsangi mulatságok, összejövetelek is. A diákok tesztelése azonban egyelőre marad, Illés Ildikó szerint szükség is van rá, hogy legalább ilyen módon kiszűrjék a betegeket.
Fellélegeztek a marosvásárhelyi 7-es Számú Általános Iskola diákjai és pedagógusai is a kötelező maszkhasználat eltörlése nyomán, bár Körtesi Sándor iskolaigazgató szerint nem dobta el a maszkokat egyből mindenki, de a döntő többség igen.
– mutat rá Körtesi Sándor. Az iskolaigazgató hozzátette, a lazítások után már nem kell szigorúan vegyék az osztályokban a távolságtartást, ami sok esetben gondot jelentett számukra eddig, nem kell kijelölt ki- és bejárati folyosókon közlekedniük az iskolában, és az orvosi igazolás alapján otthon tanuló diákok számára is megszűnik ez a lehetőség.
„Március 8-áig még voltak olyan diákjaink, akik orvosi okokra hivatkozva otthonról tanultak, online kapcsolódtak be az oktatásba, nekik már nincs lehetőségük erre, vissza kell térjenek az iskolapadokba. Bár úgy értettem, hogy a minisztérium ki fog dolgozni számukra valami más metodológiát, de jelenleg nincs semmi sem érvényben. Úgyhogy a mai nap hiányzónak számítanak, ha nem jöttek iskolába” – magyarázza az igazgató. Megtudtuk, a 7-es iskolában például négy ilyen krónikus beteg gyerek van, akire nézve továbbra is fontos lenne, hogy ne kapjon el semmilyen betegséget.
Körtesi Sándor hangsúlyozza, ők továbbra is ugyanannyira figyelni fognak a fertőtlenítésre, minden osztály fel van szerelve kézfertőtlenítő dobozzal, azokat folyamatosan újratöltik majd, de a mosdókból sem hiányzik a szappan és a fertőtlenítő.
„Ha viszont egy osztály szintjén fertőzési góc alakul ki, akkor a tanfelügyelőség a közegészségügyi igazgatósággal közösen eldöntheti az osztály hazaküldését. Ebben azonban semmi új nincs, mert emlékszem, hogy vagy hét-nyolc évvel ezelőtt az egyik osztályban himlőjárvány volt, vagy négy-öt gyerek betegedett meg egyszerre, és akkor is kiszállt a DSP, és elrendelte az osztály hazaküldését.” Az iskolaigazgató rámutatott: nekik még március végéig van elegendő koronavírustesztjük is, így szorgalmazni fogják azok elvégzését a diákok körében. Ugyanakkor több mint 20 ezer védőmaszkjuk is megmaradt, mert kaptak az egészségügyi minisztériumtól, de a diákok jellemzően saját maszkkal érkeztek azután is, hogy a textilmaszkok használata már nem volt megengedett.
Két tűzesethez is ki kellett vonulniuk pénteken a Maros megyei tűzoltóknak: Abosfalván háztartási hulladék gyúlt ki, Dédabisztrán száraz növényzet.
A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölte pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.
Felbontják a munkaszerződését azoknak az állami egészségügyi intézményekben alkalmazott orvosoknak, akiket tetten érnek, amint munkaidőben a magánszektorban dolgoznak – jelentette ki pénteken Temesváron Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy Románia tavaly mintegy 50 millió euróval támogatta Ukrajnát egy NATO-n keresztül finanszírozott program keretében.
A kormánynak jövő héten el kellene fogadnia a közigazgatási reformcsomagot és a gazdaságélénkítő intézkedéseket – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
Tűzesethez riasztott önkéntes tűzoltót bírságolt meg Galați megyében a rendőrség, amiért nem adott elsőbbséget az ugyanahhoz a tűzesethez igyekvő rendőrautónak – közölte pénteken a DCNews.ro hírportál.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az idei év a gazdaság „helyreigazításának” időszaka lesz, és az eddig elfogadott, illetve a következő hónapokban bevezetendő intézkedések hatása az év második felében válhat érzékelhetővé.
Nagyszabású ellenőrzést tartott csütörtökön a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság a térségben: az akció alkalmával 93 bírságot szabtak ki, és összesen 422,72 köbméter faanyagot koboztak el, mintegy 76 ezer lej értékben.
Marcel Ciolacu volt miniszterelnök „durva manipulációnak” nevezte pénteken a statisztikai intézet (INS) 2024-re vonatkozó adatait, és azt állította, hogy a számok utólagos „kozmetikázása” a jelenlegi kormányfő „kétségbeesését” tükrözi.
Az átmeneti technikai recesszió a szilárd alapokon álló gazdaságra való áttérés előre látható és elkerülhetetlen járulékos költségei közé tartozik – közölte pénteken Ilie Bolojan miniszterelnök.
2 hozzászólás