Amikor elérkezik pünkösd napja

Későbbi elnevezése a törvény kihirdetésének ünnepe, azaz a sínai szövetségkötésé.

Az Újszövetségben a pünkösd zárja a húsvéti ünnepkört: a húsvéttal kezdődő üdvtörténeti eseményeket a Lélekküldés teljesíti ki. Teológiai értelemben a Szentlélek kiáradásával, a megváltás kegyelmeinek szétosztásával érik be Krisztus húsvéti műve.

A pirosnak is nevezett pünkösdöt magyar népünk tovább színezte néphagyományaival, történelmi eseményekhez kötött szokásaival és népi, gyermekdalosjáték-kincsével. Illatos, sokszirmú az ünnep növény szimbóluma is, a pünkösdi rózsa. Az ötvenedik napi tüzeskerék-eregetés történelmi gyökerű: az egykori várvédők hősiességére emlékeztet.

A csíksomlyói pünkösdszombati fogadalmi zarándoklak pedig a magyarság összetartozásának szivárványhídja: egyik pillére az ősök hitéhez való ragaszkodásé, másik a Mária-tiszteleté.

A Szentlélek ajándékai

Joggal érezzük találkozásünnepnek is az „áldott szép pünkösdnek gyönyörű idejét”: az Úr asztalánál, a családokban, a néphagyományokban.

Idén legfőképpen ajándékosztó ünnepre számíthat, aki bensőleg is megélte az elmúlt hónapok elszigeteltségének, várakozásának és reményének időszakát. Érezzük meg, hogy a Szentlélek hét ajándék hordozója: az erőé, a bölcsességé, az értelemé, a jótanácsé, a jámborságé, az istenfélelemé és a lelki erősségé.

A pellegrin ember most megállásra kényszerült – így jut el a lábak, azaz a zarándoklás imájától a szív, vagyis a hit búcsújárásig. Bízzunk benne, hogy véget ér a vírus „pünkösdi királysága”; a belső tuskók cipelése, világunk kakasviadala. A pünkösd megélése helytől, időtől, külső körülményektől független: találkozás Isten Lelkével és megújulás Benne. Áldott Lélekünnepet kívánunk!