Amikor elérkezik pünkösd napja

Idén későbbi időpontban kerül sor a bérmálásokra, a fiatalok személyes pünkösdjére

Fotó: Gecse Noémi

Az első pünkösd alkalmával az apostolok egy jeruzsálemi házban ültek, és bizonytalanságban várakoztak. Tíz nappal korábban a feltámadt Jézus a szemük láttára emelkedett fel, majd egy felhő eltakarta a szemük elől. Mintha hasonló lelkiállapot jellemezné 2020 pünkösdvárását is. A Lélek érkezésének bizonyosságát a Szentírás örökíti. Lehessen lelki újjászületést, megújulást hozó a pünkösdünk!

Molnár Melinda

2020. május 30., 09:022020. május 30., 09:02

„Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket” – olvasható az újszövetségi pünkösdről, az egyház születéséről az Apostolok cselekedeteiben.

Az 50. nap

Ha a pünkösd ünnepére az Ótestamentumtól az Újszövetségen át napjainkig egyetlen jelképet keresnénk, úgy az a szivárvány lehetne. A magyar pünkösd szó a görög pentekoszté, azaz ötvenedik szó magyarítása. Az ötvenes szám a szentírási jubileumi év ünneplése, és az ótestamentumi pünkösdé is. Az Ószövetség hálaadó arató-, a hetek ünnepe volt, amelyet a húsvét utáni hetedik héten ültek. Így

nevében is kifejezi az ünnep szoros kapcsolatát a húsvéttal.

Későbbi elnevezése a törvény kihirdetésének ünnepe, azaz a sínai szövetségkötésé.

Az Újszövetségben a pünkösd zárja a húsvéti ünnepkört: a húsvéttal kezdődő üdvtörténeti eseményeket a Lélekküldés teljesíti ki. Teológiai értelemben a Szentlélek kiáradásával, a megváltás kegyelmeinek szétosztásával érik be Krisztus húsvéti műve.

A pirosnak is nevezett pünkösdöt magyar népünk tovább színezte néphagyományaival, történelmi eseményekhez kötött szokásaival és népi, gyermekdalosjáték-kincsével. Illatos, sokszirmú az ünnep növény szimbóluma is, a pünkösdi rózsa. Az ötvenedik napi tüzeskerék-eregetés történelmi gyökerű: az egykori várvédők hősiességére emlékeztet.

A csíksomlyói pünkösdszombati fogadalmi zarándoklak pedig a magyarság összetartozásának szivárványhídja: egyik pillére az ősök hitéhez való ragaszkodásé, másik a Mária-tiszteleté.

A Szentlélek ajándékai

Joggal érezzük találkozásünnepnek is az „áldott szép pünkösdnek gyönyörű idejét”: az Úr asztalánál, a családokban, a néphagyományokban.

Idén legfőképpen ajándékosztó ünnepre számíthat, aki bensőleg is megélte az elmúlt hónapok elszigeteltségének, várakozásának és reményének időszakát. Érezzük meg, hogy a Szentlélek hét ajándék hordozója: az erőé, a bölcsességé, az értelemé, a jótanácsé, a jámborságé, az istenfélelemé és a lelki erősségé.

A pellegrin ember most megállásra kényszerült – így jut el a lábak, azaz a zarándoklás imájától a szív, vagyis a hit búcsújárásig. Bízzunk benne, hogy véget ér a vírus „pünkösdi királysága”; a belső tuskók cipelése, világunk kakasviadala. A pünkösd megélése helytől, időtől, külső körülményektől független: találkozás Isten Lelkével és megújulás Benne. Áldott Lélekünnepet kívánunk!