Ami tetszene az RMDSZ-nek az új Btk.-ból

– Hogyan értékeli a romániai törvényhozás mechanizmusát?

– Már a kilencvenes évek óta a demokratikus jogállam megerősítése a legfontosabb feladata az RMDSZ-nek, mert ez az egyetlen mód, amivel elkerülhető a kisebbségi jogok csorbulása. A nyugati országokkal ellentétben Kelet-Európában az a jellemző, hogy a demokrácia hiányosságaira építenek az emberek, vagyis többféleképpen igyekeznek értelmezni a törvényeket. Ezért arra is szükség van, hogy jogállam legyünk, ahol megfelelőképpen szét vannak választva a hatalmi ágak, amelyek hatáskörét az alkotmány határozza meg. Nagyon lassítja a törvényhozást, hogy amit a szenátusban indítványoznak, azt a képviselőház leszavazhatja, és fordítva. Ez oda vezetett, hogy

kormányhatározatokkal kezdték vezetni az országot.

A Btk.-t például korábban a Cioloș-kormány módosította egy határozattal, amiről később az alkotmánybíróság megállapította, hogy több pontban is alkotmányellenes. Az Európai Bizottság szólította fel Romániát, hogy ezt korrigálják úgy, hogy a jogszabályok legyenek összhangban az európai normákkal. Különben hatalmas büntetéseket helyeztek kilátásba.

Elfogadta a szenátus a Btk. vitatott módosításait, az RMDSZ biztosította a kvórumot, de tartózkodott

A kétkamarás bukaresti parlament szenátusa elfogadta kedden a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáról szóló, a jobbközép ellenzék és a korrupcióellenes ügyészség (DNA) által kifogásolt törvénytervezetet. Az RMDSZ tartózkodott a szavazáson.

– Miért nem szavazta meg az RMDSZ az új Btk.-t?

– Egyebek mellett azért nem szavaztuk meg a módosítást, mert a hatalommal való visszaélés bűntettét értékküszöbhöz kötik, ugyanakkor csak akkor lehet bűncselekményekről beszélni, ha az elkövető a házastársát vagy legfeljebb másodfokú rokonát juttatja illetéktelenül haszonhoz. Az sem helyes, hogy a korábbi hét helyett maximum öt évnyi büntetést lehet kiszabni ilyen esetekben.

Úgy gondoljuk, hogy a bűncselekmények és az értük járó büntetés meghatározása nem a törvényhozók, hanem a bírók feladata.

– Melyek a legfontosabb problémák, amelyekre megoldást jelenthet a törvénymódosítás?

– Nyilván voltak olyan pontok is, amelyekkel egyetértettünk. Ilyen például az, hogy az ügyészek nyomozása ne tarthasson a végtelenségig egy-egy személy esetében. A módosítások szerint ugyanis maximum egy évig vizsgálódhatnak. Ez azért fontos, hogy senkit se lehessen ártatlanul meghurcolni.

Mi az ártatlanság vélelmét támogatjuk, hiszen az alapvető emberi jog.

Ennek szükségességét igazolja például Mezei János volt gyergyószentmiklósi polgármester esete, akit három év után most minden vádpontban felmentettek. De a számtalan eset között lehet említeni azokat az embereket is, akiket a Székely Mikó Kollégium vagy éppen a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügyében hurcoltak meg. Fontos, hogy ne annak kelljen bizonyítania az ártatlanságát, akit megvádolnak, hanem fordítva.

Mi a Btk.-nak csak azokkal a módosításaival értünk egyet, amelyek megváltoztatását maga az alkotmánybíróság javasolta.

– Miért nem támogatták a Dăncilă-kormány (PSD-ALDE) ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt?

– Az RMDSZ egyenesen kivonult a teremből a voksoláskor, vagyis nem vettünk részt rajta. Matematikai tény ugyanakkor, hogy a mi szavazatunkkal sem ment volna át a bizalmatlansági indítvány. Ennek a kormánynak rengeteg hibája van, viszont nem akartunk belevágni egy olyan harcba, amelyet nem nyerhetünk meg. Tudni kell ugyanakkor azt is, hogy a jobbközép ellenzék csak arról beszélt, hogy le kell váltani a kormányt. Ezenkívül nem volt semmi jövőképük, hiszen tisztában voltak vele, hogy a PSD–ALDE többség miatt nem megy át az indítványuk. Itt egyszerűen egy

politikai állóháborúról van szó.

Ebben mi nem akartunk részt venni, hiszen nem erre kapott felhatalmazást az RMDSZ a választóktól, hanem arra, hogy a közösség ügyeit képviselje és az ország javát szolgáló döntéseket hozzon. Az a lényeg, hogy tárgyalni tudjunk a magyarság érdekében. Több olyan törvénytervezetünk volt, amely a PSD–ALDE támogatásának köszönhetően valósult meg. Ilyen például az, hogy elfogadják a zsebszerződéseket az első telekkönyvi bejegyzések esetén, vagy az, hogy ezentúl balesetbiztosításra lesz lehetőségük az akció közben megsérülő önkéntes tűzoltóknak, akik rokkantsági nyugdíjba is mehetnek.

Az is ide tartozik ugyanakkor, hogy csak az érintett közösség beleegyezésével lehet megszüntetni a kisebbség számára fenntartott tanintézeti osztályokat. Persze azt se felejtsük el, hogy az elmúlt egy évben közel 450 millió lejnyi értékben köthettek helyi fejlesztésekről szóló támogatási szerződést a kormánnyal a Hargita megyei önkormányzatok. Nem foghatunk össze azzal az ellenzékkel, amely egyebek mellett nem támogatta, hogy március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánítsuk.