A Btk.-t például korábban a Cioloș-kormány módosította egy határozattal, amiről később az alkotmánybíróság megállapította, hogy több pontban is alkotmányellenes. Az Európai Bizottság szólította fel Romániát, hogy ezt korrigálják úgy, hogy a jogszabályok legyenek összhangban az európai normákkal. Különben hatalmas büntetéseket helyeztek kilátásba.

korábban írtuk

Elfogadta a szenátus a Btk. vitatott módosításait, az RMDSZ biztosította a kvórumot, de tartózkodott

A kétkamarás bukaresti parlament szenátusa elfogadta kedden a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáról szóló, a jobbközép ellenzék és a korrupcióellenes ügyészség (DNA) által kifogásolt törvénytervezetet. Az RMDSZ tartózkodott a szavazáson.

– Miért nem szavazta meg az RMDSZ az új Btk.-t?

– Egyebek mellett azért nem szavaztuk meg a módosítást, mert a hatalommal való visszaélés bűntettét értékküszöbhöz kötik, ugyanakkor csak akkor lehet bűncselekményekről beszélni, ha az elkövető a házastársát vagy legfeljebb másodfokú rokonát juttatja illetéktelenül haszonhoz. Az sem helyes, hogy a korábbi hét helyett maximum öt évnyi büntetést lehet kiszabni ilyen esetekben.

– Melyek a legfontosabb problémák, amelyekre megoldást jelenthet a törvénymódosítás?

– Nyilván voltak olyan pontok is, amelyekkel egyetértettünk. Ilyen például az, hogy az ügyészek nyomozása ne tarthasson a végtelenségig egy-egy személy esetében. A módosítások szerint ugyanis maximum egy évig vizsgálódhatnak. Ez azért fontos, hogy senkit se lehessen ártatlanul meghurcolni.

Ennek szükségességét igazolja például Mezei János volt gyergyószentmiklósi polgármester esete, akit három év után most minden vádpontban felmentettek. De a számtalan eset között lehet említeni azokat az embereket is, akiket a Székely Mikó Kollégium vagy éppen a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügyében hurcoltak meg. Fontos, hogy ne annak kelljen bizonyítania az ártatlanságát, akit megvádolnak, hanem fordítva.

Ebben mi nem akartunk részt venni, hiszen nem erre kapott felhatalmazást az RMDSZ a választóktól, hanem arra, hogy a közösség ügyeit képviselje és az ország javát szolgáló döntéseket hozzon. Az a lényeg, hogy tárgyalni tudjunk a magyarság érdekében. Több olyan törvénytervezetünk volt, amely a PSD–ALDE támogatásának köszönhetően valósult meg. Ilyen például az, hogy elfogadják a zsebszerződéseket az első telekkönyvi bejegyzések esetén, vagy az, hogy ezentúl balesetbiztosításra lesz lehetőségük az akció közben megsérülő önkéntes tűzoltóknak, akik rokkantsági nyugdíjba is mehetnek.

Az is ide tartozik ugyanakkor, hogy csak az érintett közösség beleegyezésével lehet megszüntetni a kisebbség számára fenntartott tanintézeti osztályokat. Persze azt se felejtsük el, hogy az elmúlt egy évben közel 450 millió lejnyi értékben köthettek helyi fejlesztésekről szóló támogatási szerződést a kormánnyal a Hargita megyei önkormányzatok. Nem foghatunk össze azzal az ellenzékkel, amely egyebek mellett nem támogatta, hogy március 15-ét hivatalos ünneppé nyilvánítsuk.