
Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Mintegy 5,6 millióan gyújtanak rá napi rendszerességgel Romániában. Noha ez önmagában is elkeserítő, még aggasztóbb, hogy a számos kampány és szigorítás ellenére sem csökken a dohányzók száma az országban: míg 2011-ben a 15 évnél idősebb lakosság 26,8 százaléka dohányzott rendszeresen, ez az érték 2018-ban 30,7 százalékra emelkedett.
2019. október 12., 11:002019. október 12., 11:00
A halálozási okok rangsorában első helyet elfoglaló dohányzás világszerte évente több mint nyolcmillió személy halálát okozza az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss adatai szerint. Ebből hét millióan az aktív, 1,2 millióan pedig a passzív dohányzás szövődményeibe halnak bele.
A cigarettázás visszaszorításáért évek óta próbálnak tenni a különböző egészségügyi intézmények, ehhez azonban elengedhetetlen az ehhez kapcsolódó szokások nyomon követése. Éppen ezért hozta létre 2007-ben a WHO és az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) a felnőtt lakosság dohányzási szokásait felmérő globális felméréssorozatot (Global Adult Tobacco Survey, GATS), amelyet azóta a világ számos országában többször is elvégeztek. A GATS célja elsősorban a dohányzás gyakoriságának és jellemzőinek vizsgálata a 15 évnél idősebb lakosság körében. Romániában először 2011-ben végezték el a dohányzás témakörében legrangosabbnak tartott felmérést, tavaly pedig újból megismételték. Az adatokat a napokban tették közzé, összehasonlítva a hét év változásait (mindkét vizsgálati évben több mint 4500 személyt kérdeztek meg).
A két legfontosabb mutatóban teljesen ellentétes eredmények születtek: elkeserítő, hogy Romániában nőtt az aktív dohányzók száma, kedvező azonban, hogy a nemdohányzók sokkal kisebb mértékben vannak kockázatnak kitéve a dohányzást a nyilvános, zárt helyeken betiltó 2016-os törvénymódosításnak köszönhetően.
Fotó: Veres Nándor
A dohányfogyasztás mennyisége főként a nők esetében növekedett a 2011-es 16,8 százalékról 21,7 százalékra. Ha csak azokat vizsgáljuk, akik minden egyes nap rágyújtanak, az eredmények egy kevéssel jobbak, de még mindig messze elmaradnak az ideálistól:
A tanulmány arra is rámutat, hogy a cigarettát első alkalommal kipróbálók átlagéletkora 17,9 év. Aggasztó adat továbbá az is, hogy egyre kevesebben hajlanak a káros szokás elhagyására: míg 2011-ben még a megkérdezettek 37,8 százaléka állította, hogy a korábbi évben megpróbált leszokni a cigarettáról, tavaly ez az arány 23,8 százalékra csökkent. Szintén aggasztó, hogy
A gyakran (naponta vagy ennél egy kevéssel ritkábban) dohányzók havonta átlagosan 374 lejt költöttek tavaly cigarettára (2011-ben 312,7 lejt), a férfiak 413,3 lejt (2011-ben 361,4 lejt), a nők pedig 269,6 lejt (2011-ben 211,1 lejt).
Fotó: Veres Nándor
A számos elkeserítő adaton túl kedvező változások is történtek az országban, főként ami a passzív dohányzás visszaszorítását illeti. A munkahelyeken például a 2011-es 34,2 százalék helyett tavaly már csak a dolgozók 10,1 százaléka volt kitéve cigarettafüstnek. Ennél sokkal látványosabb előrelépés történt a kocsmák és éjszakai szórakozóhelyek esetében: 2011-ben még az ilyen helyeket látogatók 86,6 százaléka volt kitéve a passzív dohányzás veszélyeinek, tavaly viszont már csak 7,5 százaléka. A vendéglők esetében az akkori 94,4 százalékról 27,5-re csökkent a veszélyeztetettség, az egyetemeknél pedig 20,7 százalékról 6,4 százalékra. Az egészségügyi intézményekben viszont nem történt nagy változás: 10,4 százalékról 9,5-re csökkent a cigarettafüstnek kitett nemdohányosok aránya.
A hasonló kutatások eredményeit több tényező is befolyásolhatja Soós Szabó Klára, a Háziorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke szerint. Ilyen például a dohánytermékek feketepiaca, amelynek forgalmát jelentősen visszaszorították mára az országban, régebben azonban hatalmas problémát jelentett. Az akkori statisztikák éppen ezért nagy valószínűséggel nem a valós fogyasztást tükrözték. Ennek következtében az vitatható, hogy nőtt-e a dohányzás mértéke vagy valójában korábban is hasonló volt, az viszont
„Nálunk mindig is magas volt a dohányosok száma, ennek elsősorban kulturális-szociális okai vannak. A gyermek otthon azt látja, hogy anyuka, apuka cigarettázik, így nagy valószínűséggel ő sem riad majd vissza ettől. Az iskolában ugyancsak azt látják, hogy a tanárok is dohányoznak, egy bizonyos kor után pedig már a társaik is.
A 2016-os szigorításoknak köszönhetően javulhat a helyzet, de egy mentális szintű áttörés csak sokkal később következhet be” – mutatott rá. Hozzátette: a dohányzásról való leszokást számos tényező indokolja: egyrészt az anyagiak, hiszen az egyre dráguló cigaretta nagyon megterheli a családi kasszát, másrészt a még ennél is fontosabb egészségügyi kockázatok elkerülése. A dohányzásnak egyik leggyakoribb káros hatása az érszűkület, ami infarktust is okozhat, de bármely szerv érintett lehet, hiszen az ezeket ellátó erek volumene is csökken, így a vérellátottság is. A légúti megbetegedések hátterében is számos esetben a cigaretta áll, nem beszélve a ma már bizonyított rákkeltő hatásáról.
Sárga jelzésű hidrológiai figyelmeztetést adtak ki csütörtök este: a Tatros-folyón és mellékpatakjain hirtelen áradásra lehet számítani, a vízszint helyenként meghaladhatja a figyelmeztetési határértéket.
Házkutatást tartott csütörtökön a DIICOT Bukarestben és Otopeni-ben egy Romániában élő svéd állampolgár kézre kerítése érdekében, aki a gyanú szerint több, Svédországban megrendelésre elkövetett merényletben is érintett.
Mintegy 65 ezer munkahely szűnt meg Romániában az elmúlt egy évben, ami a foglalkoztatottak számának 1,3 százalékát jelenti; az állások többsége a versenyszférában szűnt meg – derül ki egy csütörtökön ismertetett elemzésből.
Tűzesetek, földcsuszamlások vagy súlyos betegségek által érintett családok kapnak pénzbeli támogatást a kormány által jóváhagyott csütörtöki határozat szerint. Az érintettek között székelyföldi megyék lakói is vannak.
A Nagycserged községhez tartozó erdő közelében holtan találtak rá csütörtökön arra a férfira, akinek kedden jelentették az eltűnését. A férfi önszántából távozott, azóta kerestették a hozzátartozói.
A legfelsőbb bíróság csütörtökön helyt adott Horațiu Potra fellebbezésének a házi őrizetét elrendelő határozat ellen, és hatósági felügyelet alá helyezte a zsoldosvezért.
A kézdivásárhelyi Udvartér Színháznál sem a bérletek, sem a szabadjegyek árát nem emelik az új évadban. Négy saját bemutató, vendégprodukciók, fesztiválokon való részvétel és számos kiszállás szerepel terveik között – mindez bővülő társulattal.
Ötezer lejes pénzjutalmat kapnak azok a végzősök, akik a 2026-os érettségi vizsgán tízes átlagot értek el – döntött csütörtöki ülésén a kormány.
Táblák figyelmeztetik mostantól az autósokat azokon az utcarészeken, ahol tilos állomásozni.
szóljon hozzá!