Hirdetés
Hirdetés

A számos kampány és szigorítás ellenére sem csökkent a dohányzók száma Romániában

Képünk illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos

Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Mintegy 5,6 millióan gyújtanak rá napi rendszerességgel Romániában. Noha ez önmagában is elkeserítő, még aggasztóbb, hogy a számos kampány és szigorítás ellenére sem csökken a dohányzók száma az országban: míg 2011-ben a 15 évnél idősebb lakosság 26,8 százaléka dohányzott rendszeresen, ez az érték 2018-ban 30,7 százalékra emelkedett. 

Iszlai Katalin

2019. október 12., 11:002019. október 12., 11:00

A halálozási okok rangsorában első helyet elfoglaló dohányzás világszerte évente több mint nyolcmillió személy halálát okozza az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss adatai szerint. Ebből hét millióan az aktív, 1,2 millióan pedig a passzív dohányzás szövődményeibe halnak bele.

A cigarettázás visszaszorításáért évek óta próbálnak tenni a különböző egészségügyi intézmények, ehhez azonban elengedhetetlen az ehhez kapcsolódó szokások nyomon követése. Éppen ezért hozta létre 2007-ben a WHO és az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) a felnőtt lakosság dohányzási szokásait felmérő globális felméréssorozatot (Global Adult Tobacco Survey, GATS), amelyet azóta a világ számos országában többször is elvégeztek. A GATS célja elsősorban a dohányzás gyakoriságának és jellemzőinek vizsgálata a 15 évnél idősebb lakosság körében. Romániában először 2011-ben végezték el a dohányzás témakörében legrangosabbnak tartott felmérést, tavaly pedig újból megismételték. Az adatokat a napokban tették közzé, összehasonlítva a hét év változásait (mindkét vizsgálati évben több mint 4500 személyt kérdeztek meg).

Egyet előre, kettőt hátra

A két legfontosabb mutatóban teljesen ellentétes eredmények születtek: elkeserítő, hogy Romániában nőtt az aktív dohányzók száma, kedvező azonban, hogy a nemdohányzók sokkal kisebb mértékben vannak kockázatnak kitéve a dohányzást a nyilvános, zárt helyeken betiltó 2016-os törvénymódosításnak köszönhetően.

A GATS eredményei szerint 2011-ben a 15 évnél idősebb lakosság 26,8 százaléka dohányzott rendszeresen (naponta vagy ennél egy kevéssel ritkábban), ez az érték 2018-ban 30,7 százalékra emelkedett.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A dohányfogyasztás mennyisége főként a nők esetében növekedett a 2011-es 16,8 százalékról 21,7 százalékra. Ha csak azokat vizsgáljuk, akik minden egyes nap rágyújtanak, az eredmények egy kevéssel jobbak, de még mindig messze elmaradnak az ideálistól:

a hazai lakosság 27,4 százaléka (a férfiak 36,5%-a, a nők 18,7%-a) cigarettázik naponta, ez megközelítőleg 5,6 millió személyt jelent. Az érintettek 43,5 százaléka napi egy csomag cigarettánál is többet szív el, illetve 71,5 százaléka már az ébredés utáni fél órában rágyújt.

A tanulmány arra is rámutat, hogy a cigarettát első alkalommal kipróbálók átlagéletkora 17,9 év. Aggasztó adat továbbá az is, hogy egyre kevesebben hajlanak a káros szokás elhagyására: míg 2011-ben még a megkérdezettek 37,8 százaléka állította, hogy a korábbi évben megpróbált leszokni a cigarettáról, tavaly ez az arány 23,8 százalékra csökkent. Szintén aggasztó, hogy

a cigarettázástól a termékek egyre növekvő ára sem tartotta vissza a fogyasztókat.

A gyakran (naponta vagy ennél egy kevéssel ritkábban) dohányzók havonta átlagosan 374 lejt költöttek tavaly cigarettára (2011-ben 312,7 lejt), a férfiak 413,3 lejt (2011-ben 361,4 lejt), a nők pedig 269,6 lejt (2011-ben 211,1 lejt).

Egy húsz szálas doboz cigaretta ára egyébként átlagosan 16,8 lejbe került tavaly, 2011-ben ugyanezért átlagosan 13,6 lejt kértek el.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A számos elkeserítő adaton túl kedvező változások is történtek az országban, főként ami a passzív dohányzás visszaszorítását illeti. A munkahelyeken például a 2011-es 34,2 százalék helyett tavaly már csak a dolgozók 10,1 százaléka volt kitéve cigarettafüstnek. Ennél sokkal látványosabb előrelépés történt a kocsmák és éjszakai szórakozóhelyek esetében: 2011-ben még az ilyen helyeket látogatók 86,6 százaléka volt kitéve a passzív dohányzás veszélyeinek, tavaly viszont már csak 7,5 százaléka. A vendéglők esetében az akkori 94,4 százalékról 27,5-re csökkent a veszélyeztetettség, az egyetemeknél pedig 20,7 százalékról 6,4 százalékra. Az egészségügyi intézményekben viszont nem történt nagy változás: 10,4 százalékról 9,5-re csökkent a cigarettafüstnek kitett nemdohányosok aránya.

Várni kell még a változásra

A hasonló kutatások eredményeit több tényező is befolyásolhatja Soós Szabó Klára, a Háziorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke szerint. Ilyen például a dohánytermékek feketepiaca, amelynek forgalmát jelentősen visszaszorították mára az országban, régebben azonban hatalmas problémát jelentett. Az akkori statisztikák éppen ezért nagy valószínűséggel nem a valós fogyasztást tükrözték. Ennek következtében az vitatható, hogy nőtt-e a dohányzás mértéke vagy valójában korábban is hasonló volt, az viszont

tény, hogy Romániában sokkal magasabb a cigarettázók száma, mint más európai országokban.

Hirdetés

„Nálunk mindig is magas volt a dohányosok száma, ennek elsősorban kulturális-szociális okai vannak. A gyermek otthon azt látja, hogy anyuka, apuka cigarettázik, így nagy valószínűséggel ő sem riad majd vissza ettől. Az iskolában ugyancsak azt látják, hogy a tanárok is dohányoznak, egy bizonyos kor után pedig már a társaik is.

Idézet
Egymást befolyásolva egyre többen gyújtanak rá, ezek a magatartásformák pedig sajnos a társadalmunk részét képezik, nem lehet őket egyik napról a másikra megváltoztatni.

A 2016-os szigorításoknak köszönhetően javulhat a helyzet, de egy mentális szintű áttörés csak sokkal később következhet be” – mutatott rá. Hozzátette: a dohányzásról való leszokást számos tényező indokolja: egyrészt az anyagiak, hiszen az egyre dráguló cigaretta nagyon megterheli a családi kasszát, másrészt a még ennél is fontosabb egészségügyi kockázatok elkerülése. A dohányzásnak egyik leggyakoribb káros hatása az érszűkület, ami infarktust is okozhat, de bármely szerv érintett lehet, hiszen az ezeket ellátó erek volumene is csökken, így a vérellátottság is. A légúti megbetegedések hátterében is számos esetben a cigaretta áll, nem beszélve a ma már bizonyított rákkeltő hatásáról. 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 12., hétfő

Megműtik XIV. Leó pápát, miután elváltozást találtak a tüdejében

XIV. Leó pápa kedden a délelőtti órákban megy be a Gemelli-klinikára – közölte a szentszéki sajtóközpont hétfőn.

Megműtik XIV. Leó pápát, miután elváltozást találtak a tüdejében
Hirdetés
2026. október 12., hétfő

Talán csak a remeteiek nem elégedetlenek: nekik feleannyit kell fizetniük a hulladékszállításért, mert náluk épült a tároló

Különleges helyzetben vannak a gyergyóremeteiek: az új hulladékgazdálkodási rendszerben nekik nem kell ugyan új szerződéseket kötniük, de aki többet szemetel, annak ott is többet kell majd fizetnie. Közben várják a korábban megígért új út építését.

Talán csak a remeteiek nem elégedetlenek: nekik feleannyit kell fizetniük a hulladékszállításért, mert náluk épült a tároló
2026. október 12., hétfő

Súlyos gazdasági következményektől tart Grindeanu az előrehozott választások miatt

Sorin Grindeanu szerint az előre hozott parlamenti választások kedvezőtlen forgatókönyv Románia számára, de a Szociáldemokrata Párt (PSD) felkészül erre lehetőségre.

Súlyos gazdasági következményektől tart Grindeanu az előrehozott választások miatt
2026. október 12., hétfő

Több mint 20 ezer munkahelyet kínáltak, ötezer érdeklődőnek pedig munkát is ajánlottak

Több mint 20 ezer munkahelyet kínált 1370 munkaadó a végzősöknek szervezett országos állásbörzén – közölte hétfőn az Országos Munkaerő Ügynökség. Az intézmény adatai szerint a rendezvényen eddig 5135 álláskeresőnek ajánlottak munkát a helyszínen

Több mint 20 ezer munkahelyet kínáltak, ötezer érdeklődőnek pedig munkát is ajánlottak
Hirdetés
2026. október 12., hétfő

A PNL továbbra sem kíván a PSD-vel közösen kormányozni, de nyitott a Niculescu-kabinet támogatására

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra sem kíván a Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen kormányozni, ugyanakkor fontolóra veszi Luca Niculescu kabinetjének megszavazását – jelentette ki hétfőn a szenátus elnöke, Mircea Abrudean.

A PNL továbbra sem kíván a PSD-vel közösen kormányozni, de nyitott a Niculescu-kabinet támogatására
2026. október 12., hétfő

A PSD elnöke szerint jó irányba haladnak a tárgyalások a kijelölt kormányfővel

A Szociáldemokrata Párt (PSD) állandó tanácsa hétfői ülésén felhatalmazta a párt vezetőségét, hogy folytassa a tárgyalásokat Luca Niculescu kijelölt miniszterelnökkel a kormányalakításról és a kormányprogramról – jelentette be Sorin Grindeanu.

A PSD elnöke szerint jó irányba haladnak a tárgyalások a kijelölt kormányfővel
2026. október 12., hétfő

Romániában emelkedtek a legnagyobb mértékben a lakásárak

A Deloitte Property Index 2026 éves elemzése szerint Romániában emelkedtek a legnagyobb mértékben az ingatlanárak Európában 2025-ben, az árszint 14,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest, az átlagos négyzetméterár 1917 euróra emelkedett.

Romániában emelkedtek a legnagyobb mértékben a lakásárak
Hirdetés
2026. október 12., hétfő

Augusztusban is jelentős volt a természetes népességfogyás Romániában

Idén augusztusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,4-szerese volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.

Augusztusban is jelentős volt a természetes népességfogyás Romániában
2026. október 12., hétfő

Haladéktalanul teljes jogkörű kormányra van szüksége Romániának a kormányfőjelölt szerint

Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy Romániának haladéktalanul teljes jogkörű kormányra van szüksége, mert a romániaiakat érintő konkrét problémák sürgős megoldást igényelnek.

Haladéktalanul teljes jogkörű kormányra van szüksége Romániának a kormányfőjelölt szerint
2026. október 12., hétfő

Cáfolja az ellene felhozott visszaélési vádakat az Országos Meteorológiai Igazgatóság vezetője

Elena Mateescu, az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) vezérigazgatója Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter kijelentéseire reagálva vasárnap este határozottan cáfolta az intézmény költségvetési visszaéléseivel kapcsolatos vádakat.

Cáfolja az ellene felhozott visszaélési vádakat az Országos Meteorológiai Igazgatóság vezetője
Hirdetés