Hirdetés
Hirdetés

A számos kampány és szigorítás ellenére sem csökkent a dohányzók száma Romániában

Képünk illusztráció •  Fotó: Barabás Ákos

Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Mintegy 5,6 millióan gyújtanak rá napi rendszerességgel Romániában. Noha ez önmagában is elkeserítő, még aggasztóbb, hogy a számos kampány és szigorítás ellenére sem csökken a dohányzók száma az országban: míg 2011-ben a 15 évnél idősebb lakosság 26,8 százaléka dohányzott rendszeresen, ez az érték 2018-ban 30,7 százalékra emelkedett. 

Iszlai Katalin

2019. október 12., 11:002019. október 12., 11:00

2019. szeptember 27., 14:362019. szeptember 27., 14:36

A halálozási okok rangsorában első helyet elfoglaló dohányzás világszerte évente több mint nyolcmillió személy halálát okozza az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss adatai szerint. Ebből hét millióan az aktív, 1,2 millióan pedig a passzív dohányzás szövődményeibe halnak bele.

A cigarettázás visszaszorításáért évek óta próbálnak tenni a különböző egészségügyi intézmények, ehhez azonban elengedhetetlen az ehhez kapcsolódó szokások nyomon követése. Éppen ezért hozta létre 2007-ben a WHO és az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) a felnőtt lakosság dohányzási szokásait felmérő globális felméréssorozatot (Global Adult Tobacco Survey, GATS), amelyet azóta a világ számos országában többször is elvégeztek. A GATS célja elsősorban a dohányzás gyakoriságának és jellemzőinek vizsgálata a 15 évnél idősebb lakosság körében. Romániában először 2011-ben végezték el a dohányzás témakörében legrangosabbnak tartott felmérést, tavaly pedig újból megismételték. Az adatokat a napokban tették közzé, összehasonlítva a hét év változásait (mindkét vizsgálati évben több mint 4500 személyt kérdeztek meg).

Egyet előre, kettőt hátra

A két legfontosabb mutatóban teljesen ellentétes eredmények születtek: elkeserítő, hogy Romániában nőtt az aktív dohányzók száma, kedvező azonban, hogy a nemdohányzók sokkal kisebb mértékben vannak kockázatnak kitéve a dohányzást a nyilvános, zárt helyeken betiltó 2016-os törvénymódosításnak köszönhetően.

A GATS eredményei szerint 2011-ben a 15 évnél idősebb lakosság 26,8 százaléka dohányzott rendszeresen (naponta vagy ennél egy kevéssel ritkábban), ez az érték 2018-ban 30,7 százalékra emelkedett.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A dohányfogyasztás mennyisége főként a nők esetében növekedett a 2011-es 16,8 százalékról 21,7 százalékra. Ha csak azokat vizsgáljuk, akik minden egyes nap rágyújtanak, az eredmények egy kevéssel jobbak, de még mindig messze elmaradnak az ideálistól:

a hazai lakosság 27,4 százaléka (a férfiak 36,5%-a, a nők 18,7%-a) cigarettázik naponta, ez megközelítőleg 5,6 millió személyt jelent. Az érintettek 43,5 százaléka napi egy csomag cigarettánál is többet szív el, illetve 71,5 százaléka már az ébredés utáni fél órában rágyújt.

A tanulmány arra is rámutat, hogy a cigarettát első alkalommal kipróbálók átlagéletkora 17,9 év. Aggasztó adat továbbá az is, hogy egyre kevesebben hajlanak a káros szokás elhagyására: míg 2011-ben még a megkérdezettek 37,8 százaléka állította, hogy a korábbi évben megpróbált leszokni a cigarettáról, tavaly ez az arány 23,8 százalékra csökkent. Szintén aggasztó, hogy

a cigarettázástól a termékek egyre növekvő ára sem tartotta vissza a fogyasztókat.

A gyakran (naponta vagy ennél egy kevéssel ritkábban) dohányzók havonta átlagosan 374 lejt költöttek tavaly cigarettára (2011-ben 312,7 lejt), a férfiak 413,3 lejt (2011-ben 361,4 lejt), a nők pedig 269,6 lejt (2011-ben 211,1 lejt).

Egy húsz szálas doboz cigaretta ára egyébként átlagosan 16,8 lejbe került tavaly, 2011-ben ugyanezért átlagosan 13,6 lejt kértek el.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A számos elkeserítő adaton túl kedvező változások is történtek az országban, főként ami a passzív dohányzás visszaszorítását illeti. A munkahelyeken például a 2011-es 34,2 százalék helyett tavaly már csak a dolgozók 10,1 százaléka volt kitéve cigarettafüstnek. Ennél sokkal látványosabb előrelépés történt a kocsmák és éjszakai szórakozóhelyek esetében: 2011-ben még az ilyen helyeket látogatók 86,6 százaléka volt kitéve a passzív dohányzás veszélyeinek, tavaly viszont már csak 7,5 százaléka. A vendéglők esetében az akkori 94,4 százalékról 27,5-re csökkent a veszélyeztetettség, az egyetemeknél pedig 20,7 százalékról 6,4 százalékra. Az egészségügyi intézményekben viszont nem történt nagy változás: 10,4 százalékról 9,5-re csökkent a cigarettafüstnek kitett nemdohányosok aránya.

Várni kell még a változásra

A hasonló kutatások eredményeit több tényező is befolyásolhatja Soós Szabó Klára, a Háziorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke szerint. Ilyen például a dohánytermékek feketepiaca, amelynek forgalmát jelentősen visszaszorították mára az országban, régebben azonban hatalmas problémát jelentett. Az akkori statisztikák éppen ezért nagy valószínűséggel nem a valós fogyasztást tükrözték. Ennek következtében az vitatható, hogy nőtt-e a dohányzás mértéke vagy valójában korábban is hasonló volt, az viszont

tény, hogy Romániában sokkal magasabb a cigarettázók száma, mint más európai országokban.

Hirdetés

„Nálunk mindig is magas volt a dohányosok száma, ennek elsősorban kulturális-szociális okai vannak. A gyermek otthon azt látja, hogy anyuka, apuka cigarettázik, így nagy valószínűséggel ő sem riad majd vissza ettől. Az iskolában ugyancsak azt látják, hogy a tanárok is dohányoznak, egy bizonyos kor után pedig már a társaik is.

Idézet
Egymást befolyásolva egyre többen gyújtanak rá, ezek a magatartásformák pedig sajnos a társadalmunk részét képezik, nem lehet őket egyik napról a másikra megváltoztatni.

A 2016-os szigorításoknak köszönhetően javulhat a helyzet, de egy mentális szintű áttörés csak sokkal később következhet be” – mutatott rá. Hozzátette: a dohányzásról való leszokást számos tényező indokolja: egyrészt az anyagiak, hiszen az egyre dráguló cigaretta nagyon megterheli a családi kasszát, másrészt a még ennél is fontosabb egészségügyi kockázatok elkerülése. A dohányzásnak egyik leggyakoribb káros hatása az érszűkület, ami infarktust is okozhat, de bármely szerv érintett lehet, hiszen az ezeket ellátó erek volumene is csökken, így a vérellátottság is. A légúti megbetegedések hátterében is számos esetben a cigaretta áll, nem beszélve a ma már bizonyított rákkeltő hatásáról. 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 18., szerda

Jelentősen csökkent az influenzás megbetegedések száma

A fertőző felső légúti megbetegedések összesített száma is csökkent Hargita megyében, de ezen belül az influenzás esetek számában még egyértelműbb visszaesés tapasztalható. A szövődményes, azaz tüdőgyulladás-esetek száma viszont nőtt.

Jelentősen csökkent az influenzás megbetegedések száma
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Négy terület, amely mentesül a tízszázalékos személyikiadás-csökkentéstől

A központi állami intézmények személyi kiadásainak tízszázalékos csökkentését írja elő a közigazgatási reformról szóló sürgősségirendelet-tervezet, amelyet a koalíció által jóváhagyott formában bocsátott szerdán közvitára a fejlesztési minisztérium.

Négy terület, amely mentesül a tízszázalékos személyikiadás-csökkentéstől
2026. február 18., szerda

Akár csökkenhet is a gáz ára az új szabályozási rendszerrel

A lakossági földgáz végfelhasználói ára április elseje után nem fogja meghaladni a jelenlegi maximális szintet, mert a kormány egy új, átlátható árszabályozási rendszert vezet be – jelentette ki szerdán Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.

Akár csökkenhet is a gáz ára az új szabályozási rendszerrel
2026. február 18., szerda

Jó irányba halad az iskolabusz

Jó irányba halad az iskolabusz
Jó irányba halad az iskolabusz
2026. február 18., szerda

Jó irányba halad az iskolabusz

Hirdetés
2026. február 18., szerda

Székely szabadság napja: felhívással fordult a marosvásárhelyi magyarsághoz az SZNT

Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.

Székely szabadság napja: felhívással fordult a marosvásárhelyi magyarsághoz az SZNT
2026. február 18., szerda

Lemond a Maros megyei tanács két rendelőépületről, amelyek az orvosi egyetemhez kerülnek

Lemond a marosvásárhelyi sportorvosi és sürgősségi fogászati rendelőkről Maros Megye Tanácsa, átadva azokat az államnak, amely a maga során rábízza ezeket a orvosi egyetemre. A megyei tanácsosok csütörtökön szavaznak erről.

Lemond a Maros megyei tanács két rendelőépületről, amelyek az orvosi egyetemhez kerülnek
2026. február 18., szerda

Fekete csuklyás közjáték zavarta meg a parlamenti ülést, amelyen Márton Áron-emlékévvé nyilvánították 2026-ot

Sorin Grindeanu képviselőházi elnök az alsóház szerdai ülésén azt mondta a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselőjének, Emanuel Ungureanunak, hogy többé nem engedi felszólalni a plénumban, ha nincs megfelelően felöltözve.

Fekete csuklyás közjáték zavarta meg a parlamenti ülést, amelyen Márton Áron-emlékévvé nyilvánították 2026-ot
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Digitális ugrás Hargita megye könyvtáraiban

A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.

Digitális ugrás Hargita megye könyvtáraiban
2026. február 18., szerda

Éveknek kell eltelnie, hogy napirendre kerülhessen az euró bevezetése Romániában

Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.

Éveknek kell eltelnie, hogy napirendre kerülhessen az euró bevezetése Romániában
2026. február 18., szerda

Nagy bővítés előtt a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér

Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.

Nagy bővítés előtt a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér
Hirdetés