
Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Mintegy 5,6 millióan gyújtanak rá napi rendszerességgel Romániában. Noha ez önmagában is elkeserítő, még aggasztóbb, hogy a számos kampány és szigorítás ellenére sem csökken a dohányzók száma az országban: míg 2011-ben a 15 évnél idősebb lakosság 26,8 százaléka dohányzott rendszeresen, ez az érték 2018-ban 30,7 százalékra emelkedett.
2019. október 12., 11:002019. október 12., 11:00
2019. szeptember 27., 14:362019. szeptember 27., 14:36
A halálozási okok rangsorában első helyet elfoglaló dohányzás világszerte évente több mint nyolcmillió személy halálát okozza az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss adatai szerint. Ebből hét millióan az aktív, 1,2 millióan pedig a passzív dohányzás szövődményeibe halnak bele.
A cigarettázás visszaszorításáért évek óta próbálnak tenni a különböző egészségügyi intézmények, ehhez azonban elengedhetetlen az ehhez kapcsolódó szokások nyomon követése. Éppen ezért hozta létre 2007-ben a WHO és az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) a felnőtt lakosság dohányzási szokásait felmérő globális felméréssorozatot (Global Adult Tobacco Survey, GATS), amelyet azóta a világ számos országában többször is elvégeztek. A GATS célja elsősorban a dohányzás gyakoriságának és jellemzőinek vizsgálata a 15 évnél idősebb lakosság körében. Romániában először 2011-ben végezték el a dohányzás témakörében legrangosabbnak tartott felmérést, tavaly pedig újból megismételték. Az adatokat a napokban tették közzé, összehasonlítva a hét év változásait (mindkét vizsgálati évben több mint 4500 személyt kérdeztek meg).
A két legfontosabb mutatóban teljesen ellentétes eredmények születtek: elkeserítő, hogy Romániában nőtt az aktív dohányzók száma, kedvező azonban, hogy a nemdohányzók sokkal kisebb mértékben vannak kockázatnak kitéve a dohányzást a nyilvános, zárt helyeken betiltó 2016-os törvénymódosításnak köszönhetően.
Fotó: Veres Nándor
A dohányfogyasztás mennyisége főként a nők esetében növekedett a 2011-es 16,8 százalékról 21,7 százalékra. Ha csak azokat vizsgáljuk, akik minden egyes nap rágyújtanak, az eredmények egy kevéssel jobbak, de még mindig messze elmaradnak az ideálistól:
A tanulmány arra is rámutat, hogy a cigarettát első alkalommal kipróbálók átlagéletkora 17,9 év. Aggasztó adat továbbá az is, hogy egyre kevesebben hajlanak a káros szokás elhagyására: míg 2011-ben még a megkérdezettek 37,8 százaléka állította, hogy a korábbi évben megpróbált leszokni a cigarettáról, tavaly ez az arány 23,8 százalékra csökkent. Szintén aggasztó, hogy
A gyakran (naponta vagy ennél egy kevéssel ritkábban) dohányzók havonta átlagosan 374 lejt költöttek tavaly cigarettára (2011-ben 312,7 lejt), a férfiak 413,3 lejt (2011-ben 361,4 lejt), a nők pedig 269,6 lejt (2011-ben 211,1 lejt).
Fotó: Veres Nándor
A számos elkeserítő adaton túl kedvező változások is történtek az országban, főként ami a passzív dohányzás visszaszorítását illeti. A munkahelyeken például a 2011-es 34,2 százalék helyett tavaly már csak a dolgozók 10,1 százaléka volt kitéve cigarettafüstnek. Ennél sokkal látványosabb előrelépés történt a kocsmák és éjszakai szórakozóhelyek esetében: 2011-ben még az ilyen helyeket látogatók 86,6 százaléka volt kitéve a passzív dohányzás veszélyeinek, tavaly viszont már csak 7,5 százaléka. A vendéglők esetében az akkori 94,4 százalékról 27,5-re csökkent a veszélyeztetettség, az egyetemeknél pedig 20,7 százalékról 6,4 százalékra. Az egészségügyi intézményekben viszont nem történt nagy változás: 10,4 százalékról 9,5-re csökkent a cigarettafüstnek kitett nemdohányosok aránya.
A hasonló kutatások eredményeit több tényező is befolyásolhatja Soós Szabó Klára, a Háziorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke szerint. Ilyen például a dohánytermékek feketepiaca, amelynek forgalmát jelentősen visszaszorították mára az országban, régebben azonban hatalmas problémát jelentett. Az akkori statisztikák éppen ezért nagy valószínűséggel nem a valós fogyasztást tükrözték. Ennek következtében az vitatható, hogy nőtt-e a dohányzás mértéke vagy valójában korábban is hasonló volt, az viszont
„Nálunk mindig is magas volt a dohányosok száma, ennek elsősorban kulturális-szociális okai vannak. A gyermek otthon azt látja, hogy anyuka, apuka cigarettázik, így nagy valószínűséggel ő sem riad majd vissza ettől. Az iskolában ugyancsak azt látják, hogy a tanárok is dohányoznak, egy bizonyos kor után pedig már a társaik is.
A 2016-os szigorításoknak köszönhetően javulhat a helyzet, de egy mentális szintű áttörés csak sokkal később következhet be” – mutatott rá. Hozzátette: a dohányzásról való leszokást számos tényező indokolja: egyrészt az anyagiak, hiszen az egyre dráguló cigaretta nagyon megterheli a családi kasszát, másrészt a még ennél is fontosabb egészségügyi kockázatok elkerülése. A dohányzásnak egyik leggyakoribb káros hatása az érszűkület, ami infarktust is okozhat, de bármely szerv érintett lehet, hiszen az ezeket ellátó erek volumene is csökken, így a vérellátottság is. A légúti megbetegedések hátterében is számos esetben a cigaretta áll, nem beszélve a ma már bizonyított rákkeltő hatásáról.
Megkezdődtek az orosz-amerikai tárgyalások kedden a Kremlben az ukrajnai rendezésről.
Hosszú várakozás után tért vissza a streaming-éra egyik legnépszerűbb és legkedveltebb sorozata, a Stranger Things. Spoileres kibeszélő az ötödik évad első négy epizódjáról.
Negyedik éve, hogy egy háromszéki építőipari kisvállalkozás az ünnepek közeledtével egy segítségre szoruló családnak elvégez 3000 lej értékű szakmunkát. Most egy zágoni, egyedülálló háromgyermekes édesanyának nyújtottak segítő kezet.
Felelősséget vállalt kedden a parlamentben a kormány a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetért.
Idén már karácsony előtt lejár a jövő évi gázolaj-támogatásra vonatkozó előzetes kérelmek benyújtási határideje. A jogosultak idén még nem kapták meg a második negyedévre járó összegeket, a megkésett juttatásról is érdeklődtünk az APIA-nál.
A bírák és ügyészek nyugdíjreformjának elfogadása Bolojan szerint egyszerre orvosol társadalmi igazságtalanságot, teszi fenntarthatóbbá a rendszert, ugyanakkor az uniós helyreállítási források lehívásának egyik feltétele is.
A Nagy Egyesülés a románok számára egy nemzeti ideál megvalósulása volt, a magyarok számára pedig nagy veszteséget jelentett – állapította meg a parlament keddi ünnepi ülésén tartott beszédében Turos Loránd.
Marosvásárhely december 3-án, Gyergyószentmiklós és Csíkszereda december 4-én este igyekszik megmutatni értékeit az M2 magyar televízió műsorában, Székelyudvarhely pedig egy nappal később. Magyarország Külhoni Ifjúsági Fővárosa címért szállnak versenybe.
Kedden a parlament alkalmazottainak érdekeit képviselő szakszervezet tagjai kifütyülték Ilie Bolojan miniszterelnököt, és lemondását követelték, amikor a politikus belépett a képviselőház üléstermébe.
Bíróság elé állították kedden Marius Ovidiu Isăilă volt szociáldemokrata szenátort, aki a DNA szerint megpróbálta lefizetni Ionuț Moșteanu volt védelmi minisztert, hogy elősegítse egy szerződés megkötését.
szóljon hozzá!