Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

10:09

Bolojan szerint a PSD szétrobbantotta a kormányzást, megszegte a megállapodásokat

09:59

A címvédő ellen játszik a Sepsi-SIC, PSG–Bayern-elődöntő a BL-ben – a keddi sportműsor

09:53

Nem elég hogy hiány merült fel, tovább drágul az üzemanyag

09:17

Meghalt Edith Eva Eger pszichológus, holokauszt-túlélő

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Hamar jelentkezett a lottós rekordnyereményért a szerencsés játékos, de mi maradt utána?

Tragédiába torkollt bevetés Hargita megye határának közelében: lelőttek egy férfit a kiérkező hatóságok

Fejszével ölte meg várandós élettársát, életfogytiglant kapott

Gyerek is utazott a feje tetejére állt autóban

Tettenérés után szekereket, traktort és láncfűrészt koboztak el

Kelemen Hunorral találkozik Magyar Péter

Orbán Viktor nem ül be a parlamentbe, a nemzeti oldal újjászervezésén fog dolgozni

Ígéretek és elvárások Magyar Péter és Kelemen Hunor találkozóján

Patkányokra panaszkodnak Csíkszeredában

Bolojan: a deficit csökkent, az irány helyes, kár lenne visszatérni oda, ahonnan elindultunk

A számos kampány és szigorítás ellenére sem csökkent a dohányzók száma Romániában

Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Mintegy 5,6 millióan gyújtanak rá napi rendszerességgel Romániában. Noha ez önmagában is elkeserítő, még aggasztóbb, hogy a számos kampány és szigorítás ellenére sem csökken a dohányzók száma az országban: míg 2011-ben a 15 évnél idősebb lakosság 26,8 százaléka dohányzott rendszeresen, ez az érték 2018-ban 30,7 százalékra emelkedett.

Iszlai Katalin

2019. október 12., 11:002019. október 12., 11:00

2019. szeptember 27., 14:362019. szeptember 27., 14:36

A halálozási okok rangsorában első helyet elfoglaló dohányzás világszerte évente több mint nyolcmillió személy halálát okozza az Egészségügyi Világszervezet (WHO) friss adatai szerint. Ebből hét millióan az aktív, 1,2 millióan pedig a passzív dohányzás szövődményeibe halnak bele.

A cigarettázás visszaszorításáért évek óta próbálnak tenni a különböző egészségügyi intézmények, ehhez azonban elengedhetetlen az ehhez kapcsolódó szokások nyomon követése. Éppen ezért hozta létre 2007-ben a WHO és az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) a felnőtt lakosság dohányzási szokásait felmérő globális felméréssorozatot (Global Adult Tobacco Survey, GATS), amelyet azóta a világ számos országában többször is elvégeztek. A GATS célja elsősorban a dohányzás gyakoriságának és jellemzőinek vizsgálata a 15 évnél idősebb lakosság körében. Romániában először 2011-ben végezték el a dohányzás témakörében legrangosabbnak tartott felmérést, tavaly pedig újból megismételték. Az adatokat a napokban tették közzé, összehasonlítva a hét év változásait (mindkét vizsgálati évben több mint 4500 személyt kérdeztek meg).

Egyet előre, kettőt hátra

A két legfontosabb mutatóban teljesen ellentétes eredmények születtek: elkeserítő, hogy Romániában nőtt az aktív dohányzók száma, kedvező azonban, hogy a nemdohányzók sokkal kisebb mértékben vannak kockázatnak kitéve a dohányzást a nyilvános, zárt helyeken betiltó 2016-os törvénymódosításnak köszönhetően.

A GATS eredményei szerint 2011-ben a 15 évnél idősebb lakosság 26,8 százaléka dohányzott rendszeresen (naponta vagy ennél egy kevéssel ritkábban), ez az érték 2018-ban 30,7 százalékra emelkedett.

Fotó: Veres Nándor

A dohányfogyasztás mennyisége főként a nők esetében növekedett a 2011-es 16,8 százalékról 21,7 százalékra. Ha csak azokat vizsgáljuk, akik minden egyes nap rágyújtanak, az eredmények egy kevéssel jobbak, de még mindig messze elmaradnak az ideálistól:

a hazai lakosság 27,4 százaléka (a férfiak 36,5%-a, a nők 18,7%-a) cigarettázik naponta, ez megközelítőleg 5,6 millió személyt jelent. Az érintettek 43,5 százaléka napi egy csomag cigarettánál is többet szív el, illetve 71,5 százaléka már az ébredés utáni fél órában rágyújt.

A tanulmány arra is rámutat, hogy a cigarettát első alkalommal kipróbálók átlagéletkora 17,9 év. Aggasztó adat továbbá az is, hogy egyre kevesebben hajlanak a káros szokás elhagyására: míg 2011-ben még a megkérdezettek 37,8 százaléka állította, hogy a korábbi évben megpróbált leszokni a cigarettáról, tavaly ez az arány 23,8 százalékra csökkent. Szintén aggasztó, hogy

a cigarettázástól a termékek egyre növekvő ára sem tartotta vissza a fogyasztókat.

A gyakran (naponta vagy ennél egy kevéssel ritkábban) dohányzók havonta átlagosan 374 lejt költöttek tavaly cigarettára (2011-ben 312,7 lejt), a férfiak 413,3 lejt (2011-ben 361,4 lejt), a nők pedig 269,6 lejt (2011-ben 211,1 lejt).

Egy húsz szálas doboz cigaretta ára egyébként átlagosan 16,8 lejbe került tavaly, 2011-ben ugyanezért átlagosan 13,6 lejt kértek el.

Fotó: Veres Nándor

A számos elkeserítő adaton túl kedvező változások is történtek az országban, főként ami a passzív dohányzás visszaszorítását illeti. A munkahelyeken például a 2011-es 34,2 százalék helyett tavaly már csak a dolgozók 10,1 százaléka volt kitéve cigarettafüstnek. Ennél sokkal látványosabb előrelépés történt a kocsmák és éjszakai szórakozóhelyek esetében: 2011-ben még az ilyen helyeket látogatók 86,6 százaléka volt kitéve a passzív dohányzás veszélyeinek, tavaly viszont már csak 7,5 százaléka. A vendéglők esetében az akkori 94,4 százalékról 27,5-re csökkent a veszélyeztetettség, az egyetemeknél pedig 20,7 százalékról 6,4 százalékra. Az egészségügyi intézményekben viszont nem történt nagy változás: 10,4 százalékról 9,5-re csökkent a cigarettafüstnek kitett nemdohányosok aránya.

Várni kell még a változásra

A hasonló kutatások eredményeit több tényező is befolyásolhatja Soós Szabó Klára, a Háziorvosok Hargita Megyei Szövetségének elnöke szerint. Ilyen például a dohánytermékek feketepiaca, amelynek forgalmát jelentősen visszaszorították mára az országban, régebben azonban hatalmas problémát jelentett. Az akkori statisztikák éppen ezért nagy valószínűséggel nem a valós fogyasztást tükrözték. Ennek következtében az vitatható, hogy nőtt-e a dohányzás mértéke vagy valójában korábban is hasonló volt, az viszont

tény, hogy Romániában sokkal magasabb a cigarettázók száma, mint más európai országokban.

„Nálunk mindig is magas volt a dohányosok száma, ennek elsősorban kulturális-szociális okai vannak. A gyermek otthon azt látja, hogy anyuka, apuka cigarettázik, így nagy valószínűséggel ő sem riad majd vissza ettől. Az iskolában ugyancsak azt látják, hogy a tanárok is dohányoznak, egy bizonyos kor után pedig már a társaik is.

Egymást befolyásolva egyre többen gyújtanak rá, ezek a magatartásformák pedig sajnos a társadalmunk részét képezik, nem lehet őket egyik napról a másikra megváltoztatni.

A 2016-os szigorításoknak köszönhetően javulhat a helyzet, de egy mentális szintű áttörés csak sokkal később következhet be” – mutatott rá. Hozzátette: a dohányzásról való leszokást számos tényező indokolja: egyrészt az anyagiak, hiszen az egyre dráguló cigaretta nagyon megterheli a családi kasszát, másrészt a még ennél is fontosabb egészségügyi kockázatok elkerülése. A dohányzásnak egyik leggyakoribb káros hatása az érszűkület, ami infarktust is okozhat, de bármely szerv érintett lehet, hiszen az ezeket ellátó erek volumene is csökken, így a vérellátottság is. A légúti megbetegedések hátterében is számos esetben a cigaretta áll, nem beszélve a ma már bizonyított rákkeltő hatásáról.