
Fotó: Barabás Orsolya
Tizenhárom évvel ezelőtt, augusztus 20-án szentelték fel a gyergyószentmiklósi Szent István-templomot. Azóta a hely az Istennel és egymással való találkozási tér és közösséget formáló központ lett. A nemzeti ünnep alkalmából tartott hálaadó ünnepi szentmisén megáldották az új kenyeret is.
2021. augusztus 20., 20:282021. augusztus 20., 20:28
2021. augusztus 21., 17:292021. augusztus 21., 17:29
Kevés olyan templom van, amelynek a név- és születésnapját is megünneplik. Ilyen a gyergyószentmiklósi Szent István-templom, melynek búcsúját május 30-án tartják, de augusztus 20-án évről évre hálát adnak azért, hogy felépült. Pénteken délután szentmisével ünnepelték a Szent István-templom felszentelésének tizenharmadik évfordulóját.
Az ünnepi szónok, főtisztelendő Dávid György – aki augusztus elsejétől a gyergyói egyházkerület főesperese, a Szent Miklós-templom plébánosa – kiemelte: István király ünneplésekor nem csak a méltatása a cél, hanem, hogy magunkat is próbáljuk jobbá tenni, és erőt meríteni belőle a világban való küzdelmeinkben.
– emelte ki, hozzátéve, hogy Gyergyó népe mindig is büszke volt a hitére, erről pedig a 13 éve felszentelt templom is tanúskodik. Prédikációjában szólt arról is, hogy a kenyér az élet, a beteljesedés, a bizalom, az öröm és a hála jelképe is, és felelevenítette a három kenyértörténetet, ami megjelenik Jézus életében.
Fotó: Barabás Orsolya
Keresztes Zoltán, a Szent István-templom plébánosa hálát adott a mindennapi betevő falatért is, és megköszönte Dávid György főesperesnek, hogy „megérkezésében megállt, és időt szakított a közös ünneplésre”. Azt kívánta neki, hogy
Idén kilencedik alkalommal áldották meg a szentmisét követően a templom előtt a helyi pékségek által felajánlott kenyerek, vagyis az új kenyér megáldására.
Fotó: Barabás Orsolya
„Amikor bajban vagyunk, például, ha betegek vagyunk, akkor kezdünk el gondolkozni azon, hogy milyen fontos az egészségünk, amikor az egyháztól eltávolodunk, akkor hiányérzetünk van, úgy érezzük, hogy hitéletünkben problémák vannak.
– mondta el ünnepi beszédében Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke.
Fotó: Barabás Orsolya
Angi Zoltán városmenedzser tolmácsolta Csergő Tibor András polgármester gondolatait, kiemelve, hogy milyen fontos szerepe van a templomnak és a térnek a közösség életében, legyen ünnep vagy szánkózás a templom melletti dombocskán. A megáldott kenyérből vehettek a jelenlévők, a többit pedig a szeretetkonyha javára ajánlották fel.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
1 hozzászólás