A munka érdemi része és a pálya előkészítése az éj leple alatt történik

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

A természetes hó lehullása és egy lesiklásra alkalmas sípálya kialakítása között számos, napi szinten történő beavatkozás szükséges. Mivel a sízni vágyók tömege évről évre nő, a minőségileg karbantartott pályákra nagy igény mutatkozik. A munka résztvevői éjszakai, helyszíni szemlén mutatták be a pályakészítés háttérét.

Korpos Attila

2021. január 31., 21:532021. január 31., 21:53

2021. január 31., 22:402021. január 31., 22:40

„Az utolsó sízők távozása után kezdődik egy második élet, az éjszakai műszak” – kezdte Burján László, aki a csíksomlyói sípálya egyik üzemeltetője. Fiatalabb korában versenyszerűen sízett, majd edző is volt. „A világ több pontján megfordultam, a hó taposásának technológiájára pedig mindenhol felfigyeltem. Leintettem és felkérezkedtem a gépekre, így gyűjtöttem a tapasztalatokat. Iskolában is megtanulhattam volna, de a hat hetes, tizenötezer eurós taposós iskola nem volt vonzó számomra” – elevenítette fel a kezdeteket. Kilenc évvel ezelőtt belevágtak a saját pálya létrehozásába. Többször is melléfogtak a technológiának, amíg saját zsebükön ki nem tanulták a szakmát.

A hóágyú rejtelmei

Böjthe István társüzemeltető időrendi sorrendbe szedte az éjszakai munkát. Első körben az oldalhálók és táblák összegyűjtése történik meg. A hóágyúkat elhelyezik a pálya különböző részeinél, amelyek legtöbbször 10-12 órát vannak folyamatos működésben a megfelelő vastagságú hómennyiség elérése érdekében. László elárulta,

csak természetes hóval majdhogynem elképzelhetetlen manapság egy sípálya működtetése.

Ahhoz, hogy egy teljes hétvégét kibírjon, legalább 40-50 centiméter hó kellene hulljon, ami ritkaságszámba megy.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A hóágyúk működésének részleteibe is beavattak. „Ezek korszerű berendezések, automatizálva vannak, fokmérőjük a hőmérséklet és a páratartalom – ezek függvényében készítik a havat. Minél szárazabb a levegő, tehát kisebb a páratartalom, annál magasabb hőmérsékleten válik lehetővé a technikai hó készítése. A magas nyomáson érkező vizet porlasztókon és egy propelleren keresztül levegővel összekeverve alakítja át a gép hókristályokká, ezek vízszemcsékkel összefagyva pedig hópelyhekké alakulnak át” – magyarázta a technológiát István.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Hozzátette, manuálisan csupán a hó minőségét határozzák meg: egytől kilencig terjedő skála van a porhótól kezdve egészen a vizes, latyakos hóig. Elhangzott,

gleccsereken, 3000 méter magasan is hóágyúznak, ez már teljesen bevett szokás manapság.

Rámutattak, természetes vizet használnak fel, amely a hegyi patakokból folyik le. „A műhó esetében kisebbek a hópelyhek és tömörebb az állaguk a természetesnél, a sízők pedig nem tudják annyira széthordani és kifékezni. Ugyanakkor lassabban is olvad el” – fogalmazott István.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Lesiklással is ellenőrzik, hogy milyen a pálya minősége a nap végén, így tudják behatárolni a szükséges minőséget és mennyiséget. A legkisebb hóréteg 20 centiméter körüli, míg a legnagyobb érték meghaladhatja az egy métert is. Saját meteorológiai állomást is telepítettek, hiszen, mint mondják, az éghajlatváltozás miatt kiszámíthatatlan az időjárás, a hóágyúzáshoz pedig elengedhetetlen a megfelelő hőmérséklet.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A taposás mindennapos

A hóágyúzással egyidőben zajlik a látványosabb munka, a taposás. Ehhez szükség van a taposó gépre, az úgynevezett ratrakra. „Régebb nem volt szükséges a pályák géppel történő taposása, lécekkel karban lehetett tartani azt. A mi vidékünkön talán 1995-ben jelent meg az első taposó gép Hargitafürdőn” – tudatta László. A taposás folyamata alatt tulajdonképpen a lesiklók által képzett jeget törik fel és egyengetik el.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A több mint 400 lóerős taposó gép elejére szerelt hatalmas hótoló pajzs a felgyűlt hómennyiséget maga előtt tolja, a lánctalpakkal pedig feltöri a jeges részeket. Ezt a jeget az úgynevezett frézer ledarálja, majd a hátsó gumiszőnyeg segítségével sima felületűre egyengeti.

„Ha kemény és le van tapadva a hó, a gép fellazítja, ellenben ha puha, akkor lenyomja azt. A mi esetünkben a kör alakú, 1400 méteres pályát hétköznap 2-3 óra alatt, hétvégén a pálya nagyobb igénybevétele miatt 4-5 óra alatt tudjuk sízésre alkalmassá tenni” – részletezte.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A műhó taposásánál László megjegyezte, hasonló elven működik, mint a betonozás: a hó letapad a lenti rétegekbe, a nedves rész pedig a felszínre jön. A napi rutin szerint minden este elvégzik a taposást. „Nem lenne probléma, ha az egész napos lesiklások után másnap ugyanazon a pályán kellene sízzenek az emberek, mert technikailag megoldható és nem veszélyesebb.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Csupán az úgynevezett csíkos, letaposott pályán nagyobb élményt nyújt a lesiklás, a sízők többsége pedig nagyon tudja ezt értékelni. Számunkra igényességről is szól az egész munka: ha valaki megváltja a bérletét vagy jegyét, akkor érezze, hogy azért kap is valamit” – érvelt László. Ő úgy látja,

az utóbbi években egyre csak bővül a sízők tábora a székelyföldi régióban.

Mivel szezonális, sokszor pedig néhány hetes tevékenységről van szó, összetett folyamatként jellemezhető az a munka, amelyet a sízés élményének fokozására fordítanak a sípályák dolgozói.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

1 hozzászólás Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 18., hétfő

A legfinomabb mézeskalácsot keresik Kézdivásárhelyen

A legfinomabb mézeskalács megtalálása a célja annak a hagyományos versenynek, amelyet idén harmadik alkalommal szervez Kézdivásárhely önkormányzata és a Wegener Pro Sanitate Alapítvány.

A legfinomabb mézeskalácsot keresik Kézdivásárhelyen
2024. november 18., hétfő

Ezért nem működött napokig megfelelően a zsögödfürdői vasúti sorompó

Elektronikus modult kellett cserélni a zsögödfürdői vasúti átkelőnél. A vasúttársaság (CFR) technikai beavatkozása előtt e hónap elején napokon át csak a piros lámpa villogott a helyszínen.

Ezért nem működött napokig megfelelően a zsögödfürdői vasúti sorompó
2024. november 18., hétfő

Iskolabusz balesetezett Maros megyében, két gyerek megsérült

Iskolabusz ütközött hétfő reggel személygépkocsival a 15-ös jelzésű országúton Maroshévíz és Szászrégen között, a Maros megyei Csobotány térségében.

Iskolabusz balesetezett Maros megyében, két gyerek megsérült
2024. november 18., hétfő

Ködre és jegesedésre figyelmeztetnek Székelyföldön is

Ködképződésre és jegesedésre figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki hétfőn reggel az ország nagy részére a meteorológiai szolgálat.

Ködre és jegesedésre figyelmeztetnek Székelyföldön is
2024. november 18., hétfő

Bírságra számíthat aki buszmegállóban parkol Sepsiszentgyörgyön

A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség szigorított ellenőrzésekkel lép fel a buszmegállókban és taxihelyeken parkolókkal szemben. A tilosban állomásozók bírságra számíthatnak, az intézkedés célja a tömegközlekedés zavartalan működésének biztosítása.

Bírságra számíthat aki buszmegállóban parkol Sepsiszentgyörgyön
2024. november 18., hétfő

Perek révén a vakációk idejére is ételjegyet kaphatnak az oktatásban dolgozók

Ha a vakációs időszakra is levonják a tanügyi bérekből a társadalombiztosítási hozzájárulásokat, akkor a vakáció idejére is jár az oktatásban dolgozóknak az ételjegy – erre hivatkozva indított sikeres pereket az állam ellen a tanügyi szakszervezet.

Perek révén a vakációk idejére is ételjegyet kaphatnak az oktatásban dolgozók
2024. november 17., vasárnap

Gyermeki lelkek az iskolai tanácsadó szobákban: válsághelyzetek és megoldások

A teljesítménykényszertől a testképzavarokig, a válás okozta problémáktól a környezeti változásokból eredő feszültségekig rendkívül széles azoknak a problémáknak a skálája, amellyel a gyermekek az iskolai tanácsadókhoz kerülnek vagy fordulnak.

Gyermeki lelkek az iskolai tanácsadó szobákban: válsághelyzetek és megoldások
2024. november 17., vasárnap

Gyergyószentmiklóson látható a Szárhegyi Művésztelep kincseinek egy reprezentatív szelete

A Tarisznyás Márton Múzeumban január 15-ig tekinthető meg a Szárhegyi Művésztelep fennállásának 50. évfordulója tiszteletére létrejött kiállítás. Az alkotótábor mára a magyar kultúra szerves részévé vált – hangzott el a szombati megnyitón.

Gyergyószentmiklóson látható a Szárhegyi Művésztelep kincseinek egy reprezentatív szelete
2024. november 17., vasárnap

Idén is fényrajzokkal díszítenék a színház homlokzatát

Immár a negyedik éve biztatja a városi önkormányzat a sepsiszentgyörgyi iskolásokat és óvodásokat arra, hogy karácsonyi témájú rajzokat küldjenek be, melyekkel majd „átfestik” a Tamási Áron Színház épületét.

Idén is fényrajzokkal díszítenék a színház homlokzatát
2024. november 17., vasárnap

Szakmai napokat tart a csíkszeredai Angyalkert óvoda

Magyarországi és lengyelországi résztvevőkkel közösen tartanak szakmai napokat a csíkszeredai Angyalkert óvodában november 18-22. között. A programok során új pedagógiai módszereket is megismerhetnek az érdeklődök.

Szakmai napokat tart a csíkszeredai Angyalkert óvoda
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik,
rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!
Hirdessen a Székelyhonon!
Ma feladja, hamarosan megjelenik, rövid időn belül eredményt hoz! Feladok egy hirdetést!