Hirdetés
Hirdetés

A munka érdemi része és a pálya előkészítése az éj leple alatt történik

•  Fotó: Veres Nándor

Fotó: Veres Nándor

A természetes hó lehullása és egy lesiklásra alkalmas sípálya kialakítása között számos, napi szinten történő beavatkozás szükséges. Mivel a sízni vágyók tömege évről évre nő, a minőségileg karbantartott pályákra nagy igény mutatkozik. A munka résztvevői éjszakai, helyszíni szemlén mutatták be a pályakészítés háttérét.

Korpos Attila

2021. január 31., 21:532021. január 31., 21:53

2021. január 31., 22:402021. január 31., 22:40

„Az utolsó sízők távozása után kezdődik egy második élet, az éjszakai műszak” – kezdte Burján László, aki a csíksomlyói sípálya egyik üzemeltetője. Fiatalabb korában versenyszerűen sízett, majd edző is volt. „A világ több pontján megfordultam, a hó taposásának technológiájára pedig mindenhol felfigyeltem. Leintettem és felkérezkedtem a gépekre, így gyűjtöttem a tapasztalatokat. Iskolában is megtanulhattam volna, de a hat hetes, tizenötezer eurós taposós iskola nem volt vonzó számomra” – elevenítette fel a kezdeteket. Kilenc évvel ezelőtt belevágtak a saját pálya létrehozásába. Többször is melléfogtak a technológiának, amíg saját zsebükön ki nem tanulták a szakmát.

Hirdetés

A hóágyú rejtelmei

Böjthe István társüzemeltető időrendi sorrendbe szedte az éjszakai munkát. Első körben az oldalhálók és táblák összegyűjtése történik meg. A hóágyúkat elhelyezik a pálya különböző részeinél, amelyek legtöbbször 10-12 órát vannak folyamatos működésben a megfelelő vastagságú hómennyiség elérése érdekében. László elárulta,

csak természetes hóval majdhogynem elképzelhetetlen manapság egy sípálya működtetése.

Ahhoz, hogy egy teljes hétvégét kibírjon, legalább 40-50 centiméter hó kellene hulljon, ami ritkaságszámba megy.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A hóágyúk működésének részleteibe is beavattak. „Ezek korszerű berendezések, automatizálva vannak, fokmérőjük a hőmérséklet és a páratartalom – ezek függvényében készítik a havat. Minél szárazabb a levegő, tehát kisebb a páratartalom, annál magasabb hőmérsékleten válik lehetővé a technikai hó készítése. A magas nyomáson érkező vizet porlasztókon és egy propelleren keresztül levegővel összekeverve alakítja át a gép hókristályokká, ezek vízszemcsékkel összefagyva pedig hópelyhekké alakulnak át” – magyarázta a technológiát István.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Hozzátette, manuálisan csupán a hó minőségét határozzák meg: egytől kilencig terjedő skála van a porhótól kezdve egészen a vizes, latyakos hóig. Elhangzott,

gleccsereken, 3000 méter magasan is hóágyúznak, ez már teljesen bevett szokás manapság.

Rámutattak, természetes vizet használnak fel, amely a hegyi patakokból folyik le. „A műhó esetében kisebbek a hópelyhek és tömörebb az állaguk a természetesnél, a sízők pedig nem tudják annyira széthordani és kifékezni. Ugyanakkor lassabban is olvad el” – fogalmazott István.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Lesiklással is ellenőrzik, hogy milyen a pálya minősége a nap végén, így tudják behatárolni a szükséges minőséget és mennyiséget. A legkisebb hóréteg 20 centiméter körüli, míg a legnagyobb érték meghaladhatja az egy métert is. Saját meteorológiai állomást is telepítettek, hiszen, mint mondják, az éghajlatváltozás miatt kiszámíthatatlan az időjárás, a hóágyúzáshoz pedig elengedhetetlen a megfelelő hőmérséklet.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A taposás mindennapos

A hóágyúzással egyidőben zajlik a látványosabb munka, a taposás. Ehhez szükség van a taposó gépre, az úgynevezett ratrakra. „Régebb nem volt szükséges a pályák géppel történő taposása, lécekkel karban lehetett tartani azt. A mi vidékünkön talán 1995-ben jelent meg az első taposó gép Hargitafürdőn” – tudatta László. A taposás folyamata alatt tulajdonképpen a lesiklók által képzett jeget törik fel és egyengetik el.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A több mint 400 lóerős taposó gép elejére szerelt hatalmas hótoló pajzs a felgyűlt hómennyiséget maga előtt tolja, a lánctalpakkal pedig feltöri a jeges részeket. Ezt a jeget az úgynevezett frézer ledarálja, majd a hátsó gumiszőnyeg segítségével sima felületűre egyengeti.

„Ha kemény és le van tapadva a hó, a gép fellazítja, ellenben ha puha, akkor lenyomja azt. A mi esetünkben a kör alakú, 1400 méteres pályát hétköznap 2-3 óra alatt, hétvégén a pálya nagyobb igénybevétele miatt 4-5 óra alatt tudjuk sízésre alkalmassá tenni” – részletezte.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

A műhó taposásánál László megjegyezte, hasonló elven működik, mint a betonozás: a hó letapad a lenti rétegekbe, a nedves rész pedig a felszínre jön. A napi rutin szerint minden este elvégzik a taposást. „Nem lenne probléma, ha az egész napos lesiklások után másnap ugyanazon a pályán kellene sízzenek az emberek, mert technikailag megoldható és nem veszélyesebb.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Csupán az úgynevezett csíkos, letaposott pályán nagyobb élményt nyújt a lesiklás, a sízők többsége pedig nagyon tudja ezt értékelni. Számunkra igényességről is szól az egész munka: ha valaki megváltja a bérletét vagy jegyét, akkor érezze, hogy azért kap is valamit” – érvelt László. Ő úgy látja,

az utóbbi években egyre csak bővül a sízők tábora a székelyföldi régióban.

Mivel szezonális, sokszor pedig néhány hetes tevékenységről van szó, összetett folyamatként jellemezhető az a munka, amelyet a sízés élményének fokozására fordítanak a sípályák dolgozói.

•  Fotó: Veres Nándor Galéria

Fotó: Veres Nándor

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 22., csütörtök

Első Nobel-díjas tudósunk székely kötődései

Szent-Györgyi Albert pontosan 40 évvel ezelőtt, 1986. október 22-én hunyt el az Egyesült Államokban, Woods Hole-ban. Kevésbé köztudott, hogy az első Nobel-díjas magyar tudós székely felmenőkkel is büszkélkedett, sőt egy hónapot Székelyföldön töltött.

Első Nobel-díjas tudósunk székely kötődései
Első Nobel-díjas tudósunk székely kötődései
2026. október 22., csütörtök

Első Nobel-díjas tudósunk székely kötődései

Hirdetés
2026. október 22., csütörtök

Vadászat közben lőtte meg társát egy vadőr

Egy 50 éves Botoșani megyei férfit meglőttek csütörtökön egy engedélyezett vadászat során – közölte a Botoșani megyei rendőrség.

Vadászat közben lőtte meg társát egy vadőr
Vadászat közben lőtte meg társát egy vadőr
2026. október 22., csütörtök

Vadászat közben lőtte meg társát egy vadőr

2026. október 22., csütörtök

Máris részt vett Románia új miniszterelnöke a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén

Csütörtök este lezajlott a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése – közölte az elnöki hivatal.

Máris részt vett Románia új miniszterelnöke a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésén
2026. október 22., csütörtök

Magyar Péter: 1956-os múzeumot hozunk létre

Az 1956-os tüntetők szabadság melletti kiállását méltatta beszédében Magyar Péter miniszterelnök a forradalom és szabadságharc 70. évfordulójának tiszteletére tartott ünnepi koszorúzáson a Bem téren csütörtökön.

Magyar Péter: 1956-os múzeumot hozunk létre
Magyar Péter: 1956-os múzeumot hozunk létre
2026. október 22., csütörtök

Magyar Péter: 1956-os múzeumot hozunk létre

Hirdetés
2026. október 22., csütörtök

Tarr Zoltán az 1956-os forradalom 70. évfordulóján: van mit tanulnunk a bizalomról

Az egymásba vetett bizalom fontosságát hangsúlyozta ünnepi beszédében a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter az 1956-os forradalom 70. évfordulója alkalmából tartott emlékünnepségen a Műegyetemen csütörtökön.

Tarr Zoltán az 1956-os forradalom 70. évfordulóján: van mit tanulnunk a bizalomról
2026. október 22., csütörtök

Két iskolai incidens egy héten belül: határozott fellépést sürget az államfő

Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.

Két iskolai incidens egy héten belül: határozott fellépést sürget az államfő
2026. október 22., csütörtök

Az EJEB szerint nem sértette a bírák és ügyészek jogait a bérhátralékok részletekben történő kifizetése

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) csütörtökön elutasította öt romániai bíró és volt bíró panaszát, akik azt kifogásolták, hogy az állam nem fizette ki teljes egészében a jogerős bírósági ítéletekkel megítélt bérkülönbözeteket és kártérítéseket.

Az EJEB szerint nem sértette a bírák és ügyészek jogait a bérhátralékok részletekben történő kifizetése
Hirdetés
2026. október 22., csütörtök

Alkotmánybíróság: az ügyvivő kormány túllépte alkotmányos hatáskörét a SAFE-programért hozott sürgősségi rendelettel

Az alkotmánybíróság csütörtökön megállapította, hogy az ügyvivő kormány túllépte alkotmányos hatáskörét, amikor sürgősségi rendeletet fogadott el az uniós SAFE-programról.

Alkotmánybíróság: az ügyvivő kormány túllépte alkotmányos hatáskörét a SAFE-programért hozott sürgősségi rendelettel
2026. október 22., csütörtök

Őrizetbe vették az iskolatársára bozótvágó késsel támadó fiút

Őrizetbe vették 24 órára a rendőrök azt a 15 éves diákot, aki csütörtök reggel egy pitești-i középiskolában egy bozótvágó késsel megsebesítette egyik osztálytársát az alkarján, egy másikat pedig bántalmazott – tájékozatott az Argeș megyei rendőrség.

Őrizetbe vették az iskolatársára bozótvágó késsel támadó fiút
2026. október 22., csütörtök

Tömbházfelújításokról is döntöttek a gyergyószentmiklósi tanácsülésen, ismét téma volt a Monturist is

Tömbházak hőszigeteléséhez szükséges dokumentációk aktualizálásáról, a békényi vízbefogó fejlesztéséről, a GYERBUSZ közösségi közlekedési szolgáltatás előkészítéséről tárgyalt a gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselő-testület.

Tömbházfelújításokról is döntöttek a gyergyószentmiklósi tanácsülésen, ismét téma volt a Monturist is
Hirdetés