
Fotó: Veres Nándor
A természetes hó lehullása és egy lesiklásra alkalmas sípálya kialakítása között számos, napi szinten történő beavatkozás szükséges. Mivel a sízni vágyók tömege évről évre nő, a minőségileg karbantartott pályákra nagy igény mutatkozik. A munka résztvevői éjszakai, helyszíni szemlén mutatták be a pályakészítés háttérét.
2021. január 31., 21:532021. január 31., 21:53
2021. január 31., 22:402021. január 31., 22:40
„Az utolsó sízők távozása után kezdődik egy második élet, az éjszakai műszak” – kezdte Burján László, aki a csíksomlyói sípálya egyik üzemeltetője. Fiatalabb korában versenyszerűen sízett, majd edző is volt. „A világ több pontján megfordultam, a hó taposásának technológiájára pedig mindenhol felfigyeltem. Leintettem és felkérezkedtem a gépekre, így gyűjtöttem a tapasztalatokat. Iskolában is megtanulhattam volna, de a hat hetes, tizenötezer eurós taposós iskola nem volt vonzó számomra” – elevenítette fel a kezdeteket. Kilenc évvel ezelőtt belevágtak a saját pálya létrehozásába. Többször is melléfogtak a technológiának, amíg saját zsebükön ki nem tanulták a szakmát.
Böjthe István társüzemeltető időrendi sorrendbe szedte az éjszakai munkát. Első körben az oldalhálók és táblák összegyűjtése történik meg. A hóágyúkat elhelyezik a pálya különböző részeinél, amelyek legtöbbször 10-12 órát vannak folyamatos működésben a megfelelő vastagságú hómennyiség elérése érdekében. László elárulta,
Ahhoz, hogy egy teljes hétvégét kibírjon, legalább 40-50 centiméter hó kellene hulljon, ami ritkaságszámba megy.
Fotó: Veres Nándor
A hóágyúk működésének részleteibe is beavattak. „Ezek korszerű berendezések, automatizálva vannak, fokmérőjük a hőmérséklet és a páratartalom – ezek függvényében készítik a havat. Minél szárazabb a levegő, tehát kisebb a páratartalom, annál magasabb hőmérsékleten válik lehetővé a technikai hó készítése. A magas nyomáson érkező vizet porlasztókon és egy propelleren keresztül levegővel összekeverve alakítja át a gép hókristályokká, ezek vízszemcsékkel összefagyva pedig hópelyhekké alakulnak át” – magyarázta a technológiát István.
Fotó: Veres Nándor
Hozzátette, manuálisan csupán a hó minőségét határozzák meg: egytől kilencig terjedő skála van a porhótól kezdve egészen a vizes, latyakos hóig. Elhangzott,
Rámutattak, természetes vizet használnak fel, amely a hegyi patakokból folyik le. „A műhó esetében kisebbek a hópelyhek és tömörebb az állaguk a természetesnél, a sízők pedig nem tudják annyira széthordani és kifékezni. Ugyanakkor lassabban is olvad el” – fogalmazott István.
Fotó: Veres Nándor
Lesiklással is ellenőrzik, hogy milyen a pálya minősége a nap végén, így tudják behatárolni a szükséges minőséget és mennyiséget. A legkisebb hóréteg 20 centiméter körüli, míg a legnagyobb érték meghaladhatja az egy métert is. Saját meteorológiai állomást is telepítettek, hiszen, mint mondják, az éghajlatváltozás miatt kiszámíthatatlan az időjárás, a hóágyúzáshoz pedig elengedhetetlen a megfelelő hőmérséklet.
Fotó: Veres Nándor
A hóágyúzással egyidőben zajlik a látványosabb munka, a taposás. Ehhez szükség van a taposó gépre, az úgynevezett ratrakra. „Régebb nem volt szükséges a pályák géppel történő taposása, lécekkel karban lehetett tartani azt. A mi vidékünkön talán 1995-ben jelent meg az első taposó gép Hargitafürdőn” – tudatta László. A taposás folyamata alatt tulajdonképpen a lesiklók által képzett jeget törik fel és egyengetik el.
Fotó: Veres Nándor
„Ha kemény és le van tapadva a hó, a gép fellazítja, ellenben ha puha, akkor lenyomja azt. A mi esetünkben a kör alakú, 1400 méteres pályát hétköznap 2-3 óra alatt, hétvégén a pálya nagyobb igénybevétele miatt 4-5 óra alatt tudjuk sízésre alkalmassá tenni” – részletezte.
Fotó: Veres Nándor
A műhó taposásánál László megjegyezte, hasonló elven működik, mint a betonozás: a hó letapad a lenti rétegekbe, a nedves rész pedig a felszínre jön. A napi rutin szerint minden este elvégzik a taposást. „Nem lenne probléma, ha az egész napos lesiklások után másnap ugyanazon a pályán kellene sízzenek az emberek, mert technikailag megoldható és nem veszélyesebb.
Fotó: Veres Nándor
Csupán az úgynevezett csíkos, letaposott pályán nagyobb élményt nyújt a lesiklás, a sízők többsége pedig nagyon tudja ezt értékelni. Számunkra igényességről is szól az egész munka: ha valaki megváltja a bérletét vagy jegyét, akkor érezze, hogy azért kap is valamit” – érvelt László. Ő úgy látja,
Mivel szezonális, sokszor pedig néhány hetes tevékenységről van szó, összetett folyamatként jellemezhető az a munka, amelyet a sízés élményének fokozására fordítanak a sípályák dolgozói.
Fotó: Veres Nándor
Hegyimentőt ütött meg egy férfi, miután elégedetlen volt azzal, hogy nem segített megtalálni felesége hóba esett mobiltelefonját.
Javasolni fogja Craiova polgármestere, hogy a város tiszteletbeli polgárává avassák azt az indiai – mint utólag kiderült, nem nepáli – vendégmunkást, aki megmentette a befagyott tóba esett ötéves kislány életét.
A Intelligens Energia Egyesület (AEI) szerint a háztartási villamosenergia-fogyasztók akár 35 százalékkal is csökkenthetnék a számláikat, ha szolgáltatót váltanának, mivel a piacon jelenleg 1 lej/kWh alatti ajánlatok is elérhetők.
Tavaly összesen 3950 halálos és súlyos sérüléssel járó közúti balesetet történt országos szinten, kevesebb, mint az előző évben – közölte vasárnap a Román Rendőrség.
Egy nepáli vendégmunkás ugrott be elsőként szombaton egy craiovai park jeges tavába, hogy megmentsen egy ötéves kislányt. Aztán további öten – köztük a lánya apja – siettek a gyermek segítségére, de csak a vendégmunkásnak sikerült elérnie a kislányig.
Romániában a tartós, kemény fagyok idején csak korlátozottan növelhető a belföldi földgáz-kitermelés és a tartalékok kitárolási üteme, ezért az import – elsősorban Magyarország felől – elengedhetetlenné válik – figyelmeztetett a szakértő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton egy figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.
Robbanás történt szombaton reggel egy gyulafehérvári tömbházban, amelynek következtében egy férfi súlyos égési sérüléseket, egy fiatal nő pedig lábsérülést szenvedett, és huszonkét lakót kellett ideiglenesen kiköltöztetni az épületből.
A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
1 hozzászólás