
Fotó: Veres Nándor
A természetes hó lehullása és egy lesiklásra alkalmas sípálya kialakítása között számos, napi szinten történő beavatkozás szükséges. Mivel a sízni vágyók tömege évről évre nő, a minőségileg karbantartott pályákra nagy igény mutatkozik. A munka résztvevői éjszakai, helyszíni szemlén mutatták be a pályakészítés háttérét.
2021. január 31., 21:532021. január 31., 21:53
2021. január 31., 22:402021. január 31., 22:40
„Az utolsó sízők távozása után kezdődik egy második élet, az éjszakai műszak” – kezdte Burján László, aki a csíksomlyói sípálya egyik üzemeltetője. Fiatalabb korában versenyszerűen sízett, majd edző is volt. „A világ több pontján megfordultam, a hó taposásának technológiájára pedig mindenhol felfigyeltem. Leintettem és felkérezkedtem a gépekre, így gyűjtöttem a tapasztalatokat. Iskolában is megtanulhattam volna, de a hat hetes, tizenötezer eurós taposós iskola nem volt vonzó számomra” – elevenítette fel a kezdeteket. Kilenc évvel ezelőtt belevágtak a saját pálya létrehozásába. Többször is melléfogtak a technológiának, amíg saját zsebükön ki nem tanulták a szakmát.
Böjthe István társüzemeltető időrendi sorrendbe szedte az éjszakai munkát. Első körben az oldalhálók és táblák összegyűjtése történik meg. A hóágyúkat elhelyezik a pálya különböző részeinél, amelyek legtöbbször 10-12 órát vannak folyamatos működésben a megfelelő vastagságú hómennyiség elérése érdekében. László elárulta,
Ahhoz, hogy egy teljes hétvégét kibírjon, legalább 40-50 centiméter hó kellene hulljon, ami ritkaságszámba megy.
Fotó: Veres Nándor
A hóágyúk működésének részleteibe is beavattak. „Ezek korszerű berendezések, automatizálva vannak, fokmérőjük a hőmérséklet és a páratartalom – ezek függvényében készítik a havat. Minél szárazabb a levegő, tehát kisebb a páratartalom, annál magasabb hőmérsékleten válik lehetővé a technikai hó készítése. A magas nyomáson érkező vizet porlasztókon és egy propelleren keresztül levegővel összekeverve alakítja át a gép hókristályokká, ezek vízszemcsékkel összefagyva pedig hópelyhekké alakulnak át” – magyarázta a technológiát István.
Fotó: Veres Nándor
Hozzátette, manuálisan csupán a hó minőségét határozzák meg: egytől kilencig terjedő skála van a porhótól kezdve egészen a vizes, latyakos hóig. Elhangzott,
Rámutattak, természetes vizet használnak fel, amely a hegyi patakokból folyik le. „A műhó esetében kisebbek a hópelyhek és tömörebb az állaguk a természetesnél, a sízők pedig nem tudják annyira széthordani és kifékezni. Ugyanakkor lassabban is olvad el” – fogalmazott István.
Fotó: Veres Nándor
Lesiklással is ellenőrzik, hogy milyen a pálya minősége a nap végén, így tudják behatárolni a szükséges minőséget és mennyiséget. A legkisebb hóréteg 20 centiméter körüli, míg a legnagyobb érték meghaladhatja az egy métert is. Saját meteorológiai állomást is telepítettek, hiszen, mint mondják, az éghajlatváltozás miatt kiszámíthatatlan az időjárás, a hóágyúzáshoz pedig elengedhetetlen a megfelelő hőmérséklet.
Fotó: Veres Nándor
A hóágyúzással egyidőben zajlik a látványosabb munka, a taposás. Ehhez szükség van a taposó gépre, az úgynevezett ratrakra. „Régebb nem volt szükséges a pályák géppel történő taposása, lécekkel karban lehetett tartani azt. A mi vidékünkön talán 1995-ben jelent meg az első taposó gép Hargitafürdőn” – tudatta László. A taposás folyamata alatt tulajdonképpen a lesiklók által képzett jeget törik fel és egyengetik el.
Fotó: Veres Nándor
„Ha kemény és le van tapadva a hó, a gép fellazítja, ellenben ha puha, akkor lenyomja azt. A mi esetünkben a kör alakú, 1400 méteres pályát hétköznap 2-3 óra alatt, hétvégén a pálya nagyobb igénybevétele miatt 4-5 óra alatt tudjuk sízésre alkalmassá tenni” – részletezte.
Fotó: Veres Nándor
A műhó taposásánál László megjegyezte, hasonló elven működik, mint a betonozás: a hó letapad a lenti rétegekbe, a nedves rész pedig a felszínre jön. A napi rutin szerint minden este elvégzik a taposást. „Nem lenne probléma, ha az egész napos lesiklások után másnap ugyanazon a pályán kellene sízzenek az emberek, mert technikailag megoldható és nem veszélyesebb.
Fotó: Veres Nándor
Csupán az úgynevezett csíkos, letaposott pályán nagyobb élményt nyújt a lesiklás, a sízők többsége pedig nagyon tudja ezt értékelni. Számunkra igényességről is szól az egész munka: ha valaki megváltja a bérletét vagy jegyét, akkor érezze, hogy azért kap is valamit” – érvelt László. Ő úgy látja,
Mivel szezonális, sokszor pedig néhány hetes tevékenységről van szó, összetett folyamatként jellemezhető az a munka, amelyet a sízés élményének fokozására fordítanak a sípályák dolgozói.
Fotó: Veres Nándor
2025 meghatározó év Románia és az erdélyi magyar közösség számára: új politikai helyzet alakult ki, miközben Európát háború és gazdasági bizonytalanság terheli. Magyarországon választások közelegnek – a belpolitikai viták Erdélyben is érzékelhetők.
Erdély szívében, a Torockói-hegység peremén húzódik egy sziklakanyon, amelyet a természet évmilliók alatt faragott a saját arcára. Ez a Tordai-hasadék.
A földön 300 millió keresztény szenved állami elnyomásban vagy terrorszervezetek támadásaitól. Az erdélyi örmény gyökerekkel büszkélkedő Azbej Tristánnal, a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárral Kézdivásárhelyen beszélgettünk.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
1 hozzászólás