A sertéstartásra vonatkozó törvény szigorítása a szövetkezetek irányába terelheti az értékesítésre szánt sertéseket nevelő kisgazdaságokat
Fotó: Erdély Bálint Előd
Élhető lehetőséget teremtenének Hargita megyében a szövetkezetek az állattartás, -vágás és húsfeldolgozás esetében, ugyanakkor munkahelyeket is teremtenének, a közösség pedig a szövetkezetek által megfizethető áron juthatna helyi, ellenőrzött hústermékekhez – mondta el a Székelyhonnak István Róbert. A megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szakhatóság vezetőjét a sertéstartás szigorítására vonatkozó törvény megjelenése óta gyűlt tapasztalatokról kérdeztük.
2024. február 19., 21:012024. február 19., 21:01
Múlt év novemberében a korábbinál szigorúbbá váltak az eladásra szánt sertések tartására, a sertéshús értékesítésére vonatkozó előírások. A kisgazdaságok minimális követelményeknek kell megfeleljenek, hogy megkapják a szakhatósági jóváhagyást a sertések értékesítésére.
Lennie kell egy télen is funkcionális helyiségnek, ahová be van vezetve a víz, hogy a gazda ott kezet tudjon mosni és a lábbelijét is tudja letisztítani; köpenyét, védőruháját ott tudja tárolni. Lennie kell továbbá egy fertőtlenítő tálcának is az udvarrész bejáratánál, hogy azon keresztül lépjen az udvarba. Az ott tartott disznóknak fülszámozottaknak kell lenniük és a gazdának szerződést kell kötnie egy állatorvossal.
A disznóvágási szezon végéhez közeledve az elmúlt időszak tapasztalatairól érdeklődtünk István Róberttől, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (ANSVSA) vezetőjétől. Mint mondta,
Pontos számot nem tudott mondani, ám mint fogalmazott, tíznél több olyan gazdaság lehet, amelynél már leellenőrizték a szakhatóság munkatársai azt, hogy megfelelnek-e az új előírásoknak.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Van ugyanakkor 6-7 olyan sertéstartó gazda is, akik szövetkezetben képzelik el a jövőbeli tevékenységüket. Felcsíkon, Csíkjenőfalván működik egy szövetkezet, abba léptek be az említett gazdák, őket rövidesen meglátogatják a szakhatóság munkatársai, hogy ellenőrizzék, megfelelnek-e a feltételeknek, azt követően pedig
Korszerű berendezés, természetes alapanyagok, teljeskörű húsfeldolgozás – vasárnap mutatták be Csíkjenőfalva új vágóhídját, és bár a megnyitót csak várhatóan októberben tervezik, a húsfeldolgozó berendezések zömét már megtekinthették az érdeklődők.
A szövetkezetnek vágópontja és húsfeldolgozó részlege is van, ugyanakkor az élőállat-közvetítéshez szükséges szállítói engedélyt is megkapja rövidesen, így
„Ezenkívül a szövetkezet biztosítja a szerződést a fertőtlenítést végző céggel, az állatorvossal a hulladékelszállítási tevékenységre, tehát minden olyan szerződést, amit egy kisgazdaság, amelyet be akarnak jegyeztetni, egyénileg kellene megkössön” – magyarázta a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szakhatóság vezetője, megjegyezve, hogy
„Nálunk is így kellene működjön, hogy a szaporítás által az állatállományt is feljavítsák az ilyen gazdáknál a szövetkezeten keresztül, és így az értékesítés is biztosítva van, a gazda tudja, hogy miért tartja azt a disznót. Nem kell azon gondolkodjon, hogy karácsonykor vajon el tudja-e adni, mert az év folyamán bármikor felvásárolják tőle az állatokat, és viszik a vágóhídra, majd a feldolgozóba” – fogalmazott.
István Róbert szerint a szövetkezetbe történő tömörülés jó példát mutathat a megye más részei számára is, a kisgazdáknak is ez jelentheti a járható utat, ugyanakkor
A felcsíki szövetkezetnek már megnyílt a bemutatóüzlete, standja is van a csíkszeredai piaccsarnokban, illetve mozgó húsboltot is működtetnek. Egy szövetkezet létrehozásának ugyanakkor a társadalmi haszna sem elhanyagolható, hiszen munkahelyeket teremt, szemben a néhány állatot tartó kisgazdaságokkal – hangsúlyozta a szakhatóság vezetője.
Fotó: Barabás Ákos
Nem nagy befektetés, de működőképes és a helyi közösség fenn tudja tartani
Hargita megyében több vágóközpont is épült az elmúlt években, ám ezek közül némelyik még nem üzemelt be, vagy már nem működik. A szövetkezetek létrehozása viszont ilyen esetekben is megoldást hozhatna. Székelykeresztúron is kulcsrakész állapotban van a vágópont, ám nincs, aki működtesse azt. E célból már jó ideje sikertelenül keresnek magánvállalkozót, nem érti, miért nem hoznak létre egy szövetkezetet – mondta István Róbert, megjegyezve, hogy
Hamarosan nyílt licitet hirdet Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala, amely szolgáltatót szeretne találni az egy éve megépült helyi kisvágóhíd üzemeltetéséhez. Bíznak benne, hogy már idén elkezdődhet a jószágok levágása a helyszínen.
Székelykeresztúron egyébként nagy érdeklődést tapasztaltak a gazdák részéről a konform gazdaságként történő bejegyeztetésről szóló tájékoztatón: 20-30 gazdára számítottak a kollégái, ám több mint százan mentek el a megbeszélésre – tudtuk meg a szakhatóság vezetőjétől.
Középkategóriás vágóhíd egy van a megyében, Gyergyóalfaluban, amelyet a helyi közbirtokosság működtet. Vágópontként emlegetett kisvágóhíd Gyergyószentmiklós mellett van, a csíkcsomortáni szövetkezet is működtet egyet, a már említett székelykeresztúri is ezek közé tartozik, folyamatban vagy egy vágópont építése Alcsíkon is, és korábban volt egy Kápolnáson, ám azt bezárták – tájékoztatott érdeklődésünkre a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szakhatóság vezetője.
Péntektől vasárnapig zajlott a VI. Kürtőskalács-fesztivál Sepsiszentgyörgyön, a városközpontból messze vitte a szél az édesség illatát. Idén 14 csapat nevezett Az év székelyföldi kürtőskalácsa és Az év reform kürtőskalácsa kiválasztását célzó versenybe.
Csíkszeredában is az aradi vértanúkra emlékeztek vasárnap. Az esti ünnepségen a 13 kivégzett honvédtiszt portréja előtt gyújtottak gyertyát az egybegyűltek, majd az 1849-es eseményeket felidézve emeltek fáklyát a cserkészek.
Ünnepélyes külsőségek közepette avatták fel Kézdivásárhelyen Vetró Andrásnak a kantai Nagy Mózes Főgimnázium külső falain elhelyezett domborműveit október 6-án, vasárnap délután, az aradi vértanúk emléknapján.
Milyen lehetett a huszártoborzás Kossuth idejében? Hogyan mutathatott több száz délceg huszár a nyeregben, akik a haza védelmében indultak harcba lóháton? Ezt hivatott felidézni az a csaknem két évtizedes hagyományra visszatekintő huszárhadjárat.
Megemlékezéshez méltó, szomorkás idő volt vasárnap délután Marosvásárhelyen, ahol a Székely vértanúk emlékművénél idézték fel az aradi vértanúk tetteit. Többnyire idős marosvásárhelyiek vettek részt az emlékező alkalmon.
Az aradi vértanúk véráldozata nem volt hiábavaló, mert a fegyverletételt követő, „nem engedünk” a 48-ból” érzése tovább hatott – hangzott el vasárnap Sepsiszentgyörgyön, ahol ezúttal is megemlékeztek az aradi tizenháromról.
Az emlékezés révén is visszük tovább a fényt, vele a reményt s mindazt, amit a hőseinktől kaptunk – hangzott el október 6-án Székelyudvarhelyen, az 1848–49-es szabadságharc aradi vértanúinak emléknapján.
Kiss Antal honvédőrnagy emlékművénél tartották meg Gyergyószentmiklóson az október 6-i megemlékező ünnepséget, ahol a 1848–49-es szabadságharc mártírjaira emlékeztek. A szabadság lángját nem lehet kioltani – hangzott el.
Orvvadászt azonosítottak a Maros megyei rendőrök, akik lefoglaltak 13 trófeát, egy vaddisznóbőrt, 16 éles lőszert és 90 kilogramm, feltehetően orvvadászatból származó húst.
Két autó ütközött vasárnap délben a 11-es országúton, Réty közelében. Négyen megsérültek.
szóljon hozzá!