
Üzemeltetésre készen a vágóhíd. Vállalkozókra bízzák a feladatot
Fotó: Beliczay László
Megépült ugyan, de még nem sikerült üzembe helyezni a székelykeresztúri kisvágóhidat, ahol kecskék, juhok és disznók, illetve lovak és szarvasmarhák feldolgozására is lenne lehetőség. A polgármesteri hivatal külsős vállalatokra bízná a munkát.
2022. október 30., 21:542022. október 30., 21:54
A környéken nevelt jószágok húsának helyi értékesítése érdekében fogott bele a székelykeresztúri önkormányzat egy kisvágóhíd építésébe. Az akkor 3,1 millió lejre becsült költségek közel felét Hargita Megye Tanácsa biztosította, a többit saját forrásaiból teremtette elő a kisváros.
A három évig tartó munka eredményeként mára elkészült a kisvágóhíd, továbbá, ha bonyodalmak árán is, de a közművesítés is megtörtént, amelyet hivatalosan is átvett a városvezetés – jelezte megkeresésünkre Koncz Hunor János székelykeresztúri polgármester, hozzátéve, már csak a létesítmény takarítása van hátra.
Az üzemeltetéshez szükséges engedélyek és más dokumentumok szerint havonta kétszáz kisebb testű állatot (juh, kecske, disznó), vagy negyven nagyobb testűt (szarvasmarha, ló) lehet majd levágni a létesítményben. Ha kombinálják a kisebb és nagyobb testű állatok számát, akkor napi öt állatot lehet majd levágni.
Az önkormányzat szerette volna, ha már nyáron üzembe helyezhetik a létesítményt, ám ez nem valósult meg. Gondokat okozott ugyanis, hogy az időközben érvénybe lépő jogszabályok szerint
Koncz Hunor János közölte, a városvezetés végül arra a következtetésre jutott, hogy kénytelenek külsős cégre bízni a feladatot. Az utóbbi időszakban több céggel is tárgyalt a városvezető ez ügyben, tehát vannak érdeklődők is.
Jelenleg azon dolgoznak, hogy mielőbb közbeszerzési eljárást hirdethessenek a megfelelő üzemeltető megtalálása érdekében.
– szögezte le az elöljáró.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
1 hozzászólás