A minőségi, ellenőrzött, helyi hús iránti igényekre a szövetkezetek jelenthetik a választ

Lennie kell egy télen is funkcionális helyiségnek, ahová be van vezetve a víz, hogy a gazda ott kezet tudjon mosni és a lábbelijét is tudja letisztítani; köpenyét, védőruháját ott tudja tárolni. Lennie kell továbbá egy fertőtlenítő tálcának is az udvarrész bejáratánál, hogy azon keresztül lépjen az udvarba. Az ott tartott disznóknak fülszámozottaknak kell lenniük és a gazdának szerződést kell kötnie egy állatorvossal.

A disznóvágási szezon végéhez közeledve az elmúlt időszak tapasztalatairól érdeklődtünk István Róberttől, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (ANSVSA) vezetőjétől. Mint mondta,

Pontos számot nem tudott mondani, ám mint fogalmazott, tíznél több olyan gazdaság lehet, amelynél már leellenőrizték a szakhatóság munkatársai azt, hogy megfelelnek-e az új előírásoknak.

korábban írtuk

Bemutatták az érdeklődőknek a csíkjenőfalvi vágóhidat

Korszerű berendezés, természetes alapanyagok, teljeskörű húsfeldolgozás – vasárnap mutatták be Csíkjenőfalva új vágóhídját, és bár a megnyitót csak várhatóan októberben tervezik, a húsfeldolgozó berendezések zömét már megtekinthették az érdeklődők.

A szövetkezetnek vágópontja és húsfeldolgozó részlege is van, ugyanakkor az élőállat-közvetítéshez szükséges szállítói engedélyt is megkapja rövidesen, így

„Ezenkívül a szövetkezet biztosítja a szerződést a fertőtlenítést végző céggel, az állatorvossal a hulladékelszállítási tevékenységre, tehát minden olyan szerződést, amit egy kisgazdaság, amelyet be akarnak jegyeztetni, egyénileg kellene megkössön” – magyarázta a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szakhatóság vezetője, megjegyezve, hogy

„Nálunk is így kellene működjön, hogy a szaporítás által az állatállományt is feljavítsák az ilyen gazdáknál a szövetkezeten keresztül, és így az értékesítés is biztosítva van, a gazda tudja, hogy miért tartja azt a disznót. Nem kell azon gondolkodjon, hogy karácsonykor vajon el tudja-e adni, mert az év folyamán bármikor felvásárolják tőle az állatokat, és viszik a vágóhídra, majd a feldolgozóba” – fogalmazott.

István Róbert szerint a szövetkezetbe történő tömörülés jó példát mutathat a megye más részei számára is, a kisgazdáknak is ez jelentheti a járható utat, ugyanakkor

A felcsíki szövetkezetnek már megnyílt a bemutatóüzlete, standja is van a csíkszeredai piaccsarnokban, illetve mozgó húsboltot is működtetnek. Egy szövetkezet létrehozásának ugyanakkor a társadalmi haszna sem elhanyagolható, hiszen munkahelyeket teremt, szemben a néhány állatot tartó kisgazdaságokkal – hangsúlyozta a szakhatóság vezetője.

korábban írtuk

Szolgáltatóra bízzák a székelykeresztúri kisvágóhíd üzemeltetését

Hamarosan nyílt licitet hirdet Székelykeresztúr Polgármesteri Hivatala, amely szolgáltatót szeretne találni az egy éve megépült helyi kisvágóhíd üzemeltetéséhez. Bíznak benne, hogy már idén elkezdődhet a jószágok levágása a helyszínen.

Székelykeresztúron egyébként nagy érdeklődést tapasztaltak a gazdák részéről a konform gazdaságként történő bejegyeztetésről szóló tájékoztatón: 20-30 gazdára számítottak a kollégái, ám több mint százan mentek el a megbeszélésre – tudtuk meg a szakhatóság vezetőjétől.

Középkategóriás vágóhíd egy van a megyében, Gyergyóalfaluban, amelyet a helyi közbirtokosság működtet. Vágópontként emlegetett kisvágóhíd Gyergyószentmiklós mellett van, a csíkcsomortáni szövetkezet is működtet egyet, a már említett székelykeresztúri is ezek közé tartozik, folyamatban vagy egy vágópont építése Alcsíkon is, és korábban volt egy Kápolnáson, ám azt bezárták – tájékoztatott érdeklődésünkre a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szakhatóság vezetője.