A megyei tanácsosok és a fazekasság

Minden tiszteletem a megyei tanácsosoké, tudom, hogy az általuk véghezvitt tevékenység igen nagy fontossággal bír a mai demokráciában, ugyanakkor be kell vallanom, hogy ez a kerámiás dolog számomra sokkal vonzóbbnak tűnt, mint a napirenden szereplő negyvenkét pont megvitatásának végigkövetése. Aki ült már végig városi vagy megyei tanácsülést, tudja: egy kívülálló számára nem feltétlenül ez jelenti a felhőtlen szórakozást. Bár azért el kell ismerni, hogy a döntéshozatallal megbízott egyes képviselők konokságából eredő parázs tanácsülési viták olykor szórakoztatóak is tudnak lenni. Na de hát egy a munka, kettő a szórakozás, gondoltam, hadd kössük össze a kellemest a hasznossal. Ezúttal igazából arra lettem volna kíváncsi, hogy a megyei tanácsosok miként mozognak egy számukra teljesen ismeretlen közegben, konkrétan a kerámiakészítő szakmában. Sajnos nem lettem okosabb. Ősi mesterségünk ad-hoc oktatása szigorúan csak az elméleti rész elsajátítását célozta meg, így nem volt alkalmunk végigkövetni, hogy tanácsosaink miként égetik edényeiket és önmagukat. Na de ne legyünk gonoszak, mert ha valamit számon kérhetünk tőlük, az biztosan nem a fazekasmesterségben való jártasságuk.

„Fontos, hogy kicsit kimozduljunk”

– Miért Korond? – kérdeztük Borboly Csaba megyei tanácselnököt.
– Minden székelyföldi településnek megvan a sajátos szépsége, Korond talán fazekasságának köszönhetően kiemelt pont ebben a térségben. És nem igaz, hogy Korondon kínai tárgyakat lehet kapni, hogy a község elbazárosodott. Szét lehet nézni, hogy a hagyománynak továbbra is helye van, és hogy az itt élő emberek továbbra is követik őseik mesterségét. Ilyen szempontból fontosnak tartottuk, hogy a tanácsülés itt legyen.

– Mi alapján választják ki a kihelyezett ülések helyszíneit?

– Az első fő szempont, hogy legyen egy barátságos és együttműködést nagyon óhajtó polgármester. A megyei tanácsnak nagyon jó a viszonya a korondi önkormányzattal, személyesen a polgármesterrel, és hát természetesen ha valahol szívesen látnak, oda szívesen megyünk. Pozitívum, hogy a megyei tanácsosok ilyenkor betekintést nyerhetnek az ott élő emberek munkájába, tevékenységébe. Nem biztos, hogy négy éven keresztül csak gyűlésteremben tudunk jó döntéseket hozni, lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanácsosok kicsit jobban megismerjék a vidéket, annak gondjait, sajátosságait. Én személy szerint rendszeresen járok mindenhova, de a többi harminc kollégámnak nem mindig van erre lehetősége és ideje, ilyen szempontból fontos, hogy kicsit kimozduljunk.

– Lehet tudni, hol lesz a következő?

– Még nem, várjuk a felajánlásokat, és bízom benne, hogy valahol csak lesz.

„Megleptem mind a megyei, mind a helyi tanácsosokat”

Büszkének és elégedettnek tűnt Katona Mihály korondi polgármester. Rá is kérdeztünk.
– Számunkra megtisztelő, hogy a megyei tanács itt tartja kihelyezett ülését. Fontos nekünk, mert így, húsz év után ez az első alkalom, hogy a helyi önkormányzati tagok, esetleg a község lakói belátást nyerhetnek a megyei tanács tevékenységébe. Ilyenkor elmondhatjuk eredményeinket, sérelmeinket, így nemcsak az elnök úrral, hanem azzal a 31 tanácsossal is tarthatjuk a kapcsolatot, akik a mi költségvetésünkről is döntenek minden évben.

– Házigazdának lenni sosem könnyű feladat, de talán megvan a haszna is.

– Igazából az itteni találkozóval sikerült meglepni mind a megyei, mind a helyi tanácsos urakat is, mert én azt mondom, hogy minden egyes ilyen ülésnek meglesz az eredménye. Ha csak egy is megoldódik azokból a problémákból, amelyeket a csütörtök esti megbeszélésen felvetettünk, már megérte, hogy itt találkozzunk.

Víz és villanyáram a kistelepüléseknek

A Korondra kihelyezett, április 22-i soros havi ülésén döntött a megyei tanács a kistelepülések vízhálózata kiépítésének folytatásáról és a 300-nál kevesebb lakosú települések villanyhálózatra csatlakoztatásáról.Mátisfalva, Firtosmartonos, Firtos, Árvátfalva, Kénos és Abránfalva vízhálózatának és csatornarendszerének kiépítésére 880 000 lejt fordít a megyei önkormányzat, többek között erről is döntött a testület a korondi kihelyezett ülésen. Ugyanakkor a mintegy 1,4 millió lej összköltségvetésű villamosítási program értelmében 2010-ben a szentléleki Hosszúaszó és a korondi Vadasmező elektromos árammal való ellátása oldódna meg, továbbá a DN13A és a DJ134B jelzésű utak oroszhegyi elágazásánál levő beltelkeket is csatlakoztatnák a hálózatra, és a gyergyótölgyesi Deákpatakán is bővítenék a rendszert.

A megyei tanácsosok jóváhagyták Hargita Megye Tanácsának részvételét a Regionális Katasztrófavédelmi Stratégiák (CivPro – Regional Strategies for Disaster Prevention) elnevezésű projektben. A projekt értelmében Hargita Megye Tanácsa 83 260 euró vissza nem térítendő támogatásból stratégiákat dolgoz majd ki különböző katasztrófahelyzetekre. A Barangoljunk Székelyföldön program kiterjesztéseként, amelynek során a megyei tanács együttműködik az iskolákkal, helyi önkormányzatokkal és a megyei tanfelügyelőséggel, a testület megszavazta, hogy 50 ezer lejjel járul hozzá az 1–8. osztályos tanulók számára a történelmi és kulturális jelentőségű helyek megismerésére szervezett hétvégi kirándulások üzemanyagköltségeihez. A megyei önkormányzat ugyancsak kiemelt fontosságot tulajdonít a néptáncelőadások és a táncházak szervezését támogató, valamint a korábbi években sikeres – idéntől átkeresztelt – Színház Székelyföldnek című programnak. Az előbbiekre 60 000 lejt, míg a színházi előadásokra 30 000 lejt különített el költségvetéséből.

A tanácsülés előtt a megyei elöljárók rövid ízelítőt kaptak abból, hogyan jut el a kerámiaedény a mester kezei közül a vásárlóig. Erre azért van szükség Borboly Csaba megyeitanács-elnök szerint, hogy a megye különböző vidékéről származó tanácsosok a lehető legrészletesebb képet kapjanak a hagyományokról, hisz nem elég Csíkszeredában asztal mellett dönteni egy kérdésről, a helyszíni tapasztalatra is szükség van. (HMT Sajtószolgálat)