A hazai nyugdíjrendszer jelenlegi formájában fenntarthatatlan. Lépni kell, de kérdéses, hogy merre. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Miközben számos európai országban a nyugdíjkorhatár emelése várható a következő években, Romániában a miniszterelnök friss nyilatkozata szerint nem készülnek hasonló intézkedésre. Azt viszont elismerte, hogy változásra van szükség, a nyugdíjrendszer ugyanis jelenlegi formájában tényleg fenntarthatatlan.
2021. június 01., 11:112021. június 01., 11:11
2021. június 01., 14:582021. június 01., 14:58
Florin Cîţu miniszterelnök arról beszélt a napokban egy interjúban, hogy dolgoznak ugyan a nyugdíjrendszer átalakításán, mivel az a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, de egyelőre nem tárgyalnak a nyugdíjkorhatár emeléséről vagy a várható élettartam meghosszabbodásához való igazításáról. A téma kapcsán az Adevărul napilap egy átfogó összeállítást készített, amelyben az európai országokban meghatározott nyugdíjkorhatárt, a ledolgozandó évek számát és a várható élettartamot vizsgálták.
Mint az elemzésből kiderült, a hazai nyugdíjkorhatár (nőknél 63, férfiaknál 65 év) átlagosnak mondható, számos másik tagállamban hasonló a helyzet, de vannak alacsonyabb és jóval magasabb értékek is. Franciaországban például az 1955 után születettek nemtől függetlenül már 62 éves korukban kérhetik a nyugdíjazásukat, Ausztriában egyelőre a nők 60 éves korukban vonulhatnak nyugdíjba, Bulgáriában ez az érték 61 év és négy hónap, a férfiak esetében 64 év és két hónap, Finnországban pedig mindkét nem esetében 63 év.
A hangsúly azonban az „egyelőre” határozószón van, a fő különbség ugyanis az Románia és az egyéb országok között, hogy
A már említett Ausztriában a nők nyugdíjkorhatárát a férfiakéval egyenlő szintre (65 év) emelik 2024 és 2033 között, Bulgáriában mindkét nem esetében 66 évre és hat hónapra nő az érték 2030-ig, Finnországban pedig 65 évre. De vannak ezeknél jóval magasabb értékek is:
Németországban 2029-ben növelik 67 évre, Írországban még idén, 2028-ban pedig már 68 évre. Mi több, számos országban már jelenleg is 67 év a nyugdíjkorhatár mindkét nem esetében, ezek közé tartozik például Izland, Olaszország és Hollandia, ahol további emelésre készülnek.
A munkaerőpiacon eltöltendő évek tekintetében is jelentős különbségek figyelhetők meg: míg Olaszországban átlagosan mindössze 31,8 évet kell a munkaerőpiacon tölteni, Svédországban ez az érték 41,9 év.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a ledolgozandó évek számának kiszámításakor nem a nyugdíjkorhatárt veszik alapul, hanem a születéskor várható élettartamot és foglalkoztatási arányt. Tehát nem kimondottan a munkával eltöltött évek számát nevezik meg, hanem a munkaerőpiaci jelenlét hosszát a várható élettartam függvényében. Ez az oka annak, hogy
Bulgária után nálunk a legalacsonyabb ez az érték az EU-ban: 74,2 év a 2020-as adatok szerint (2019-ben még 75,6 év volt).
Amikor a nyugdíjkorhatár intézményét bevezették, annak szintje nagyjából megegyezett a lakosság várható élettartamával – mutatott rá megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász. Ez azt jelentette, hogy
Mára megnőtt a várható élettartam, a 80 évet vagy még szebb kort is sokan megérnek, ez pedig azt jelenti, hogy 15–20 évig is jogosult a nyugdíjra egy-egy személy. „Ezt azonban nem bírják el az állami nyugdíjrendszerek. A nyugati országokban jobb a helyzet, ott ugyanis államkötvényekbe fektetik a hozzájárulásokat, amelyek így az évtizedek során folyamatosan gyarapodnak, és a nyugdíjba vonulást követően ebből fizetik az életjáradékokat. A volt kommunista országokban viszont
Persze megoldják úgy, hogy máshonnan elvesznek pénzt, de előbb-utóbb már nem lesz ahonnan” – vetítette elő Szabó Árpád.
A közgazdász hozzátette, mindez várhatóan nagy feszültségeket fog szülni, generációs konfliktusok alakulhatnak ki. Ezt a nyugdíjkorhatár emelése vagy annak a lehetőségnek a megadása, hogy valaki opcionálisan tovább maradhasson a munkaerőpiacon, csak tovább erősítheti. A fiatalok ugyanis úgy érezhetik majd, hogy nem tudnak elhelyezkedni vagy előrelépni a ranglétrán, mivel idős személyek töltik be a pozíciókat.
A nyugdíjkorhatár emelésével emellett más problémák is lehetnek az országban. Figyelembe kell venni például, hogy Románia a lakosság egészségügyi állapotának tekintetében is az utolsók között van az Európai Unióban.
– mutatott rá a szakember. Arra is kitért továbbá, hogy a rendőröket, katonákat és egyéb rendvédelmi vagy nemzetbiztonsági szerveknél dolgozókat akár már 40 éves korukban nyugdíjazzák, ezen is változtatni kellene.
Több probléma is volt az utóbbi időben az oktatási rendszerben dolgozó alkalmazottak bérével. Noha a hibák jó része megoldódott, van még olyan juttatás, amelyet még nem minden alkalmazott kapott meg.
Kigyulladt egy marosludasi tömbház szigetelése szerdán este. A tűzoltócsapatok speciális járművekkel vonultak ki a helyszínre.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vezérigazgatója, Elena Mateescu egy szerdai csíkszeredai sajtóeseményen kijelentette, hogy márciusra jellemzők a napközbeni szélsőséges hőmérséklet-ingadozások.
Tizenheten lennének önkormányzati képviselők az RMDSZ színeiben Csíkszeredában, közülük fog sorrendet kialakítani a Városi Küldöttek Tanácsa április negyedikén. Ekkor döntenek arról is, hogy ki lesz az RMDSZ polgármesterjelöltje.
Harmincnapos előzetes letartóztatásba helyeztek egy, a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság kötelékében dolgozó rendőrt, akit kiskorú megrontásával, illetve gyermekpornográfiával gyanúsítanak.
Új emléktábla került az áramszolgáltató vállalat gyergyószentmiklósi székhelyének falára, amely arra emlékeztet, hogy 120 éve gyúlt fel először a villanyvilágítás a városban. Az ünnepség keretében a további fejlesztések fontosságáról is szó esett.
Adománygyűjtést indított a marosvásárhelyi Milvus Madártani és Természetvédelmi Egyesület a sáromberki gólyakamera megjavítására, hiszen a két felszerelt kamera közül az egyik meghibásodott.
Több napja nem tért haza egy székelyszentmiklósi férfi, testvére a rendőrségen jelentette eltűnését.
Szűk kétéves távollét után hétfőtől újra belakhatják a marosvásárhelyi Gheorghe Șincai Műszaki Szakközépiskolát a diákok. A teljeskörű felújításon átesett iskola sportpályáját is modernizálták, mint ahogyan számos más tanintézet sportpályáját.
Hangversennyel nyitják meg az immáron 31. alkalommal megrendezendő sepsiszentgyörgyi városünnepet, amelyre ezúttal április 23–28. között kerítenek sort a szervezők.
szóljon hozzá!