Hirdetés
Hirdetés

A kiskapuk országa: ha meg is emelnék a nyugdíjkorhatárt, sokan kijátszanák a rendszert

A hazai nyugdíjrendszer jelenlegi formájában fenntarthatatlan. Lépni kell, de kérdéses, hogy merre. Képünk illusztráció •  Fotó: Veres Nándor

A hazai nyugdíjrendszer jelenlegi formájában fenntarthatatlan. Lépni kell, de kérdéses, hogy merre. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Miközben számos európai országban a nyugdíjkorhatár emelése várható a következő években, Romániában a miniszterelnök friss nyilatkozata szerint nem készülnek hasonló intézkedésre. Azt viszont elismerte, hogy változásra van szükség, a nyugdíjrendszer ugyanis jelenlegi formájában tényleg fenntarthatatlan.

Iszlai Katalin

2021. június 01., 11:112021. június 01., 11:11

2021. június 01., 14:582021. június 01., 14:58

Florin Cîţu miniszterelnök arról beszélt a napokban egy interjúban, hogy dolgoznak ugyan a nyugdíjrendszer átalakításán, mivel az a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, de egyelőre nem tárgyalnak a nyugdíjkorhatár emeléséről vagy a várható élettartam meghosszabbodásához való igazításáról. A téma kapcsán az Adevărul napilap egy átfogó összeállítást készített, amelyben az európai országokban meghatározott nyugdíjkorhatárt, a ledolgozandó évek számát és a várható élettartamot vizsgálták.

Hol mennyi az annyi?

Mint az elemzésből kiderült, a hazai nyugdíjkorhatár (nőknél 63, férfiaknál 65 év) átlagosnak mondható, számos másik tagállamban hasonló a helyzet, de vannak alacsonyabb és jóval magasabb értékek is. Franciaországban például az 1955 után születettek nemtől függetlenül már 62 éves korukban kérhetik a nyugdíjazásukat, Ausztriában egyelőre a nők 60 éves korukban vonulhatnak nyugdíjba, Bulgáriában ez az érték 61 év és négy hónap, a férfiak esetében 64 év és két hónap, Finnországban pedig mindkét nem esetében 63 év.

Hirdetés

A hangsúly azonban az „egyelőre” határozószón van, a fő különbség ugyanis az Románia és az egyéb országok között, hogy

míg nálunk továbbra sem készülnek a nyugdíjkorhatár megemelésére, máshol már konkrét tervek léteznek erre.

A már említett Ausztriában a nők nyugdíjkorhatárát a férfiakéval egyenlő szintre (65 év) emelik 2024 és 2033 között, Bulgáriában mindkét nem esetében 66 évre és hat hónapra nő az érték 2030-ig, Finnországban pedig 65 évre. De vannak ezeknél jóval magasabb értékek is:

Dániában a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatárt 2022-ben 67, 2030-ban pedig 68 évre emelik,

Németországban 2029-ben növelik 67 évre, Írországban még idén, 2028-ban pedig már 68 évre. Mi több, számos országban már jelenleg is 67 év a nyugdíjkorhatár mindkét nem esetében, ezek közé tartozik például Izland, Olaszország és Hollandia, ahol további emelésre készülnek.

Csökkent a várható élettartam

A munkaerőpiacon eltöltendő évek tekintetében is jelentős különbségek figyelhetők meg: míg Olaszországban átlagosan mindössze 31,8 évet kell a munkaerőpiacon tölteni, Svédországban ez az érték 41,9 év.

Romániában a várható munkaidő hossza 33,5 év, ennél alacsonyabb értéket csak az Európai Unió hét tagállamában jegyeztek.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a ledolgozandó évek számának kiszámításakor nem a nyugdíjkorhatárt veszik alapul, hanem a születéskor várható élettartamot és foglalkoztatási arányt. Tehát nem kimondottan a munkával eltöltött évek számát nevezik meg, hanem a munkaerőpiaci jelenlét hosszát a várható élettartam függvényében. Ez az oka annak, hogy

Romániában alacsony a ledolgozandó évek száma, a várható élettartam tekintetében ugyanis nem áll jól az ország.

Bulgária után nálunk a legalacsonyabb ez az érték az EU-ban: 74,2 év a 2020-as adatok szerint (2019-ben még 75,6 év volt).

Eltérő szemléletmódok

Amikor a nyugdíjkorhatár intézményét bevezették, annak szintje nagyjából megegyezett a lakosság várható élettartamával – mutatott rá megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász. Ez azt jelentette, hogy

az emberek mintegy fele még azelőtt elhunyt, hogy nyugdíjba vonulhatott volna, és akik megérték a nyugdíjazásukat, átlagosan mindössze öt-tíz évig élvezhették a nyugdíjjal járó előnyöket.

Mára megnőtt a várható élettartam, a 80 évet vagy még szebb kort is sokan megérnek, ez pedig azt jelenti, hogy 15–20 évig is jogosult a nyugdíjra egy-egy személy. „Ezt azonban nem bírják el az állami nyugdíjrendszerek. A nyugati országokban jobb a helyzet, ott ugyanis államkötvényekbe fektetik a hozzájárulásokat, amelyek így az évtizedek során folyamatosan gyarapodnak, és a nyugdíjba vonulást követően ebből fizetik az életjáradékokat. A volt kommunista országokban viszont

Idézet
úgy működik a rendszer, hogy az aktív munkavállalók befizetéseiből utalják ki a nyugdíjakat. A gond az, hogy egyre kevesebb a munkavállaló, miközben a nyugdíjasok száma nő, ezáltal nincs az állami nyugdíjalapnak annyi bevétele, hogy fedezni tudja a nyugdíjak kifizetését.

Persze megoldják úgy, hogy máshonnan elvesznek pénzt, de előbb-utóbb már nem lesz ahonnan” – vetítette elő Szabó Árpád.

Konfliktusokat okozhat

A közgazdász hozzátette, mindez várhatóan nagy feszültségeket fog szülni, generációs konfliktusok alakulhatnak ki. Ezt a nyugdíjkorhatár emelése vagy annak a lehetőségnek a megadása, hogy valaki opcionálisan tovább maradhasson a munkaerőpiacon, csak tovább erősítheti. A fiatalok ugyanis úgy érezhetik majd, hogy nem tudnak elhelyezkedni vagy előrelépni a ranglétrán, mivel idős személyek töltik be a pozíciókat.

A nyugdíjkorhatár emelésével emellett más problémák is lehetnek az országban. Figyelembe kell venni például, hogy Románia a lakosság egészségügyi állapotának tekintetében is az utolsók között van az Európai Unióban.

Idézet
Hiába emeljük meg a nyugdíjkorhatárt, ha az emberek olyan rossz egészségügyi állapotban vannak, hogy már nem képesek dolgozni. Ha megtörténne az emelés, sokan betegnyugdíjba vonulnának, egyesek azért, mert valóban nem tudnak dolgozni, mások pedig – ha nem seperjük a szőnyeg alá a tényeket – korrupció által

– mutatott rá a szakember. Arra is kitért továbbá, hogy a rendőröket, katonákat és egyéb rendvédelmi vagy nemzetbiztonsági szerveknél dolgozókat akár már 40 éves korukban nyugdíjazzák, ezen is változtatni kellene.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 07., csütörtök

Mégsem lesz igazságügyi miniszter Magyar Péter sógora

Lemondott igazságügyi miniszteri jelöltségéről Melléthei-Barna Márton, aki ezt Facebook-oldalán jelentette be csütörtökön.

Mégsem lesz igazságügyi miniszter Magyar Péter sógora
Hirdetés
2026. május 07., csütörtök

Népszavazással akarnak lemondatni egy Maros megyei polgármestert

Maros megyében 1990 óta először írtak ki népszavazást, hogy lemondassanak egy polgármestert. A mezőszengyeliek június 14-én döntenek arról, hogy maradjon a jelenlegi községvezető vagy mennie kell.

Népszavazással akarnak lemondatni egy Maros megyei polgármestert
2026. május 07., csütörtök

Cseke Attila szerint Romániának nincs oka aggodalomra a hantavírus miatt

Az ügyvivő egészségügyi miniszter csütörtöki nyilatkozatának előzménye, hogy hantavírus-járvány tört ki egy Európához közeledő óceánjáró hajón.

Cseke Attila szerint Romániának nincs oka aggodalomra a hantavírus miatt
2026. május 07., csütörtök

Ügyvivő gazdasági miniszter: nőni fog Románia gazdasága a második félévben

Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.

Ügyvivő gazdasági miniszter: nőni fog Románia gazdasága a második félévben
Hirdetés
2026. május 07., csütörtök

Maros Megye Tanácsánál kihívásokkal teli esztendőre számítanak, aminek harmada el is telt

A kihívások éve lesz az idei – állítja a Maros Megyei Tanács elnöke, aki szerint az 1,18 milliárd lejes összköltségvetés fókuszában a megkezdett uniós pályázatok lezárása áll, miközben az állami források szűkössége miatt prioritásokat kellett felállítani.

Maros Megye Tanácsánál kihívásokkal teli esztendőre számítanak, aminek harmada el is telt
2026. május 07., csütörtök

Versenytanács-elnök: a romániai üzemanyagárak 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál

A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.

Versenytanács-elnök: a romániai üzemanyagárak 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál
2026. május 07., csütörtök

Már a 11. könyvvásárnál tartanak a csíkszeredaiak

Megnyílt a 11. Csíkszeredai Könyvvásár: a nyitónapon a gyerekeket Varró Dániel humoros gondolatai, a felnőtt közönséget pedig az olvasásról, figyelemről és kultúráról szóló ünnepi beszédek szólították meg.

Már a 11. könyvvásárnál tartanak a csíkszeredaiak
Hirdetés
2026. május 07., csütörtök

Péntektől ismét elszállítják a tilosban parkoló járműveket Marosvásárhelyen

Újra elkezdődik péntektől a tilosban parkoló járművek elszállítása Marosvásárhelyen, miután a városháza autója visszakapta a rendszámát a rendőrségtől.

Péntektől ismét elszállítják a tilosban parkoló járműveket Marosvásárhelyen
2026. május 07., csütörtök

Ma nem gyengült tovább a lej az euróhoz képest

Erősödött csütörtökön a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,27 banival (0,05 százalékkal) 5,2661 lejre csökkent a szerdai 5,2688 lejről.

Ma nem gyengült tovább a lej az euróhoz képest
2026. május 07., csütörtök

Baleset bénította meg a forgalmat Székelyudvarhely egy részén

Baleset történt csütörtök délután a székelyudvarhelyi Hunyadi János utcában – jelezte olvasónk. A baleset során senki nem sérült meg. A környékbeli utcákban torlódás alakult ki.

Baleset bénította meg a forgalmat Székelyudvarhely egy részén
Hirdetés