A hazai nyugdíjrendszer jelenlegi formájában fenntarthatatlan. Lépni kell, de kérdéses, hogy merre. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Miközben számos európai országban a nyugdíjkorhatár emelése várható a következő években, Romániában a miniszterelnök friss nyilatkozata szerint nem készülnek hasonló intézkedésre. Azt viszont elismerte, hogy változásra van szükség, a nyugdíjrendszer ugyanis jelenlegi formájában tényleg fenntarthatatlan.
2021. június 01., 11:112021. június 01., 11:11
2021. június 01., 14:582021. június 01., 14:58
Florin Cîţu miniszterelnök arról beszélt a napokban egy interjúban, hogy dolgoznak ugyan a nyugdíjrendszer átalakításán, mivel az a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, de egyelőre nem tárgyalnak a nyugdíjkorhatár emeléséről vagy a várható élettartam meghosszabbodásához való igazításáról. A téma kapcsán az Adevărul napilap egy átfogó összeállítást készített, amelyben az európai országokban meghatározott nyugdíjkorhatárt, a ledolgozandó évek számát és a várható élettartamot vizsgálták.
Mint az elemzésből kiderült, a hazai nyugdíjkorhatár (nőknél 63, férfiaknál 65 év) átlagosnak mondható, számos másik tagállamban hasonló a helyzet, de vannak alacsonyabb és jóval magasabb értékek is. Franciaországban például az 1955 után születettek nemtől függetlenül már 62 éves korukban kérhetik a nyugdíjazásukat, Ausztriában egyelőre a nők 60 éves korukban vonulhatnak nyugdíjba, Bulgáriában ez az érték 61 év és négy hónap, a férfiak esetében 64 év és két hónap, Finnországban pedig mindkét nem esetében 63 év.
A hangsúly azonban az „egyelőre” határozószón van, a fő különbség ugyanis az Románia és az egyéb országok között, hogy
A már említett Ausztriában a nők nyugdíjkorhatárát a férfiakéval egyenlő szintre (65 év) emelik 2024 és 2033 között, Bulgáriában mindkét nem esetében 66 évre és hat hónapra nő az érték 2030-ig, Finnországban pedig 65 évre. De vannak ezeknél jóval magasabb értékek is:
Németországban 2029-ben növelik 67 évre, Írországban még idén, 2028-ban pedig már 68 évre. Mi több, számos országban már jelenleg is 67 év a nyugdíjkorhatár mindkét nem esetében, ezek közé tartozik például Izland, Olaszország és Hollandia, ahol további emelésre készülnek.
A munkaerőpiacon eltöltendő évek tekintetében is jelentős különbségek figyelhetők meg: míg Olaszországban átlagosan mindössze 31,8 évet kell a munkaerőpiacon tölteni, Svédországban ez az érték 41,9 év.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a ledolgozandó évek számának kiszámításakor nem a nyugdíjkorhatárt veszik alapul, hanem a születéskor várható élettartamot és foglalkoztatási arányt. Tehát nem kimondottan a munkával eltöltött évek számát nevezik meg, hanem a munkaerőpiaci jelenlét hosszát a várható élettartam függvényében. Ez az oka annak, hogy
Bulgária után nálunk a legalacsonyabb ez az érték az EU-ban: 74,2 év a 2020-as adatok szerint (2019-ben még 75,6 év volt).
Amikor a nyugdíjkorhatár intézményét bevezették, annak szintje nagyjából megegyezett a lakosság várható élettartamával – mutatott rá megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász. Ez azt jelentette, hogy
Mára megnőtt a várható élettartam, a 80 évet vagy még szebb kort is sokan megérnek, ez pedig azt jelenti, hogy 15–20 évig is jogosult a nyugdíjra egy-egy személy. „Ezt azonban nem bírják el az állami nyugdíjrendszerek. A nyugati országokban jobb a helyzet, ott ugyanis államkötvényekbe fektetik a hozzájárulásokat, amelyek így az évtizedek során folyamatosan gyarapodnak, és a nyugdíjba vonulást követően ebből fizetik az életjáradékokat. A volt kommunista országokban viszont
Persze megoldják úgy, hogy máshonnan elvesznek pénzt, de előbb-utóbb már nem lesz ahonnan” – vetítette elő Szabó Árpád.
A közgazdász hozzátette, mindez várhatóan nagy feszültségeket fog szülni, generációs konfliktusok alakulhatnak ki. Ezt a nyugdíjkorhatár emelése vagy annak a lehetőségnek a megadása, hogy valaki opcionálisan tovább maradhasson a munkaerőpiacon, csak tovább erősítheti. A fiatalok ugyanis úgy érezhetik majd, hogy nem tudnak elhelyezkedni vagy előrelépni a ranglétrán, mivel idős személyek töltik be a pozíciókat.
A nyugdíjkorhatár emelésével emellett más problémák is lehetnek az országban. Figyelembe kell venni például, hogy Románia a lakosság egészségügyi állapotának tekintetében is az utolsók között van az Európai Unióban.
– mutatott rá a szakember. Arra is kitért továbbá, hogy a rendőröket, katonákat és egyéb rendvédelmi vagy nemzetbiztonsági szerveknél dolgozókat akár már 40 éves korukban nyugdíjazzák, ezen is változtatni kellene.
Egy 32 éves motoros életét vesztette, és egy 15 éves fiatalkorú megsérült egy súlyos közúti balesetben szombat hajnalban a Kolozs megyei Magyarkapus településen.
Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.
Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz arról biztosította Ilie Bolojan miniszterelnököt, hogy jómaga és pártja „szemrebbenés nélkül” támogatják a második deficitcsökkentő csomag részét képező, pénteken bejelentett reformokat.
A második fiskális csomagnak nem csak a bírák és az ügyészek nyugdíját, hanem az összes különnyugdíjat szabályoznia kell – jelentette ki pénteki sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan pénteken bejelentette, hogy a kormány második deficitcsökkentő csomagjának része az állami vállalatok reformja, ezen belül az igazgatótanácsaik létszámának csökkentése és a vezetőik juttatásainak korlátozása.
Fizetése 20 százalékát az államkasszába utalta pénteken Bogdan Ivan energiaügyi miniszter, aki arra kérte a minisztériumnak alárendelt vállalatok vezetőit, hogy kövessék a példáját.
A parlament épületén lévő antennák és elektromágneses mezőt generáló berendezések azonnali leszerelését kérték pénteken a szenátus alkalmazottainak szakszervezetei, arra hivatkozva, hogy a kormány korlátozni készül a veszélyességi bérpótlékot.
A marosvásárhelyi magyar közösség ünnepét, a Vásárhelyi Forgatagot idén augusztus 27–31. között szervezik meg, idén pedig a „vásárhelyiség” köré épül. A tizenkettedik családi rendezvényen mindenki talál magának való programot idén is.
Hatvanmillió lejből újítják fel a Csíkszentmártoni Korai Fejlesztő és Rehabilitációs Központot. Hargita Megye Tanácsa és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház partnerségben pályázott európai uniós és kormányforrásokra.
szóljon hozzá!