Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:31

Feltárnák a rendszerváltás utáni évek elzárt diplomáciai iratait

11:53

Kiesett a kupából a Maros megyei focibajnokság listavezetője

11:14

Újabb drágulással indult a május: 9 lej fölé nőtt a benzin ára

11:09

Időseink emlékei „a munkásosztály ünnepnapjáról” – videó

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

Hamar jelentkezett a lottós rekordnyereményért a szerencsés játékos, de mi maradt utána?

Tragédia Erdőszentgyörgynél: hosszú perceken át küzdöttek a motoros életéért, de nem sikerült megmenteni

Gyerek is utazott a feje tetejére állt autóban

„Nincs visszaút” – jövő héten megbukik a kormány Kelemen Hunor szerint

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

Figyelem, Csíkszereda: drónról is fogják nézni, mi épült a telken

Általános sztrájkra készülnek a pedagógusok

251 aláírással benyújtották a bizalmatlansági indítványt a Bolojan-kormány ellen

Készülnek az Olt-híd építésére, de ez a pénztől is függ

A kiskapuk országa: ha meg is emelnék a nyugdíjkorhatárt, sokan kijátszanák a rendszert

A hazai nyugdíjrendszer jelenlegi formájában fenntarthatatlan. Lépni kell, de kérdéses, hogy merre. Képünk illusztráció

Fotó: Veres Nándor

Miközben számos európai országban a nyugdíjkorhatár emelése várható a következő években, Romániában a miniszterelnök friss nyilatkozata szerint nem készülnek hasonló intézkedésre. Azt viszont elismerte, hogy változásra van szükség, a nyugdíjrendszer ugyanis jelenlegi formájában tényleg fenntarthatatlan.

Iszlai Katalin

2021. június 01., 11:112021. június 01., 11:11

2021. június 01., 14:582021. június 01., 14:58

Florin Cîţu miniszterelnök arról beszélt a napokban egy interjúban, hogy dolgoznak ugyan a nyugdíjrendszer átalakításán, mivel az a jelenlegi formájában fenntarthatatlan, de egyelőre nem tárgyalnak a nyugdíjkorhatár emeléséről vagy a várható élettartam meghosszabbodásához való igazításáról. A téma kapcsán az Adevărul napilap egy átfogó összeállítást készített, amelyben az európai országokban meghatározott nyugdíjkorhatárt, a ledolgozandó évek számát és a várható élettartamot vizsgálták.

Hol mennyi az annyi?

Mint az elemzésből kiderült, a hazai nyugdíjkorhatár (nőknél 63, férfiaknál 65 év) átlagosnak mondható, számos másik tagállamban hasonló a helyzet, de vannak alacsonyabb és jóval magasabb értékek is. Franciaországban például az 1955 után születettek nemtől függetlenül már 62 éves korukban kérhetik a nyugdíjazásukat, Ausztriában egyelőre a nők 60 éves korukban vonulhatnak nyugdíjba, Bulgáriában ez az érték 61 év és négy hónap, a férfiak esetében 64 év és két hónap, Finnországban pedig mindkét nem esetében 63 év.

A hangsúly azonban az „egyelőre” határozószón van, a fő különbség ugyanis az Románia és az egyéb országok között, hogy

míg nálunk továbbra sem készülnek a nyugdíjkorhatár megemelésére, máshol már konkrét tervek léteznek erre.

A már említett Ausztriában a nők nyugdíjkorhatárát a férfiakéval egyenlő szintre (65 év) emelik 2024 és 2033 között, Bulgáriában mindkét nem esetében 66 évre és hat hónapra nő az érték 2030-ig, Finnországban pedig 65 évre. De vannak ezeknél jóval magasabb értékek is:

Dániában a jelenlegi 65 éves nyugdíjkorhatárt 2022-ben 67, 2030-ban pedig 68 évre emelik,

Németországban 2029-ben növelik 67 évre, Írországban még idén, 2028-ban pedig már 68 évre. Mi több, számos országban már jelenleg is 67 év a nyugdíjkorhatár mindkét nem esetében, ezek közé tartozik például Izland, Olaszország és Hollandia, ahol további emelésre készülnek.

Csökkent a várható élettartam

A munkaerőpiacon eltöltendő évek tekintetében is jelentős különbségek figyelhetők meg: míg Olaszországban átlagosan mindössze 31,8 évet kell a munkaerőpiacon tölteni, Svédországban ez az érték 41,9 év.

Romániában a várható munkaidő hossza 33,5 év, ennél alacsonyabb értéket csak az Európai Unió hét tagállamában jegyeztek.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a ledolgozandó évek számának kiszámításakor nem a nyugdíjkorhatárt veszik alapul, hanem a születéskor várható élettartamot és foglalkoztatási arányt. Tehát nem kimondottan a munkával eltöltött évek számát nevezik meg, hanem a munkaerőpiaci jelenlét hosszát a várható élettartam függvényében. Ez az oka annak, hogy

Romániában alacsony a ledolgozandó évek száma, a várható élettartam tekintetében ugyanis nem áll jól az ország.

Bulgária után nálunk a legalacsonyabb ez az érték az EU-ban: 74,2 év a 2020-as adatok szerint (2019-ben még 75,6 év volt).

Eltérő szemléletmódok

Amikor a nyugdíjkorhatár intézményét bevezették, annak szintje nagyjából megegyezett a lakosság várható élettartamával – mutatott rá megkeresésünkre Szabó Árpád közgazdász. Ez azt jelentette, hogy

az emberek mintegy fele még azelőtt elhunyt, hogy nyugdíjba vonulhatott volna, és akik megérték a nyugdíjazásukat, átlagosan mindössze öt-tíz évig élvezhették a nyugdíjjal járó előnyöket.

Mára megnőtt a várható élettartam, a 80 évet vagy még szebb kort is sokan megérnek, ez pedig azt jelenti, hogy 15–20 évig is jogosult a nyugdíjra egy-egy személy. „Ezt azonban nem bírják el az állami nyugdíjrendszerek. A nyugati országokban jobb a helyzet, ott ugyanis államkötvényekbe fektetik a hozzájárulásokat, amelyek így az évtizedek során folyamatosan gyarapodnak, és a nyugdíjba vonulást követően ebből fizetik az életjáradékokat. A volt kommunista országokban viszont

úgy működik a rendszer, hogy az aktív munkavállalók befizetéseiből utalják ki a nyugdíjakat. A gond az, hogy egyre kevesebb a munkavállaló, miközben a nyugdíjasok száma nő, ezáltal nincs az állami nyugdíjalapnak annyi bevétele, hogy fedezni tudja a nyugdíjak kifizetését.

Persze megoldják úgy, hogy máshonnan elvesznek pénzt, de előbb-utóbb már nem lesz ahonnan” – vetítette elő Szabó Árpád.

Konfliktusokat okozhat

A közgazdász hozzátette, mindez várhatóan nagy feszültségeket fog szülni, generációs konfliktusok alakulhatnak ki. Ezt a nyugdíjkorhatár emelése vagy annak a lehetőségnek a megadása, hogy valaki opcionálisan tovább maradhasson a munkaerőpiacon, csak tovább erősítheti. A fiatalok ugyanis úgy érezhetik majd, hogy nem tudnak elhelyezkedni vagy előrelépni a ranglétrán, mivel idős személyek töltik be a pozíciókat.

A nyugdíjkorhatár emelésével emellett más problémák is lehetnek az országban. Figyelembe kell venni például, hogy Románia a lakosság egészségügyi állapotának tekintetében is az utolsók között van az Európai Unióban.

Hiába emeljük meg a nyugdíjkorhatárt, ha az emberek olyan rossz egészségügyi állapotban vannak, hogy már nem képesek dolgozni. Ha megtörténne az emelés, sokan betegnyugdíjba vonulnának, egyesek azért, mert valóban nem tudnak dolgozni, mások pedig – ha nem seperjük a szőnyeg alá a tényeket – korrupció által

– mutatott rá a szakember. Arra is kitért továbbá, hogy a rendőröket, katonákat és egyéb rendvédelmi vagy nemzetbiztonsági szerveknél dolgozókat akár már 40 éves korukban nyugdíjazzák, ezen is változtatni kellene.