A járványhelyzet, az energiaár-növekedés és az infláció miatt visszafogottan terveznek a cégek

Az alkalmazások száma az utóbbi időben folyamatosan nagyobb volt, mint az elmúlt években, ez részben azzal magyarázható, hogy a tavalyi leépítések után kezd magához térni a munkaerőpiac érintett része, másrészt azzal, hogy több ágazatban továbbra is munkaerőhiány van. Folyamatosan 450–500 betöltetlen munkahely van meghirdetve az ügynökségnél. A legtöbb álláskeresőt a kereskedelemben várják, második helyen a könnyűipar áll. Ebben az ágazatban textilipari cégek is keresnek munkaerőt, voltak alkalmazások olyan székelyudvarhelyi készruhaipari vállalkozásnál is, ahol tavaly tömeges leépítésekre kényszerültek a járványhelyzet következményei miatt.

– tájékoztatott Jánó Edit.

A bizonytalanság hatásai

A helyzet azonban mégsem nevezhető rózsásnak, és ez az ügynökség által a munkáltatók körében végzett kérdőíves felmérés eredményéből derül ki. Azt vizsgálták, hogy a vállalkozói szektornak, illetve kisebb számban az állami vállalatoknak, közintézményeknek milyen tervei vannak a foglalkoztatottság növelésére, személyzetbővítésekre vonatkozóan. Kiderült,

Az ügynökség 1327 munkaadó válaszát dolgozta fel október végéig (2019-ben 1385 volt a válaszadók száma), ezeknek a döntő többsége magánvállalkozás, de 62 állami vállalat, illetve közintézmény is volt a válaszadók közt.

A csökkenés okaként három jelentős tényezőt nevez meg az ügynökség:

• a járványhelyzet miatt nincsenek rövid- és középtávú személyzetbővítési tervei a vállalkozásoknak;

• az energiaárak emelkedése fokozta a jövővel kapcsolatos bizonytalanságokat a gazdaságban;

• illetve nőtt az infláció és a hitelköltségek.

Megjegyzik ugyanakkor a jelentésben, hogy sok vállalkozás, főként mikrovállalkozások egyik napról a másikra élnek, nincsenek stratégiai terveik a tevékenységükre vonatkozóan, e tekintetben nem proaktívak, hanem inkább passzívak. A válaszadók körében 68 százalékos a mikrovállalkozások aránya, és ezeknek a 77,62 százaléka nem tervez alkalmazásokat az elkövetkező egy évben. A közepes és nagyvállalatok körében valószínűleg a piaci bizonytalanságok – egyes európai piacok zsugorodása, riasztó hírek a világgazdaságból, az új megrendelések csökkenése – generáltak viszonylag nagy arányú (38%) negatív választ a személyzetbővítésre vonatkozó kérdésre.

Felsőfokú végzettséggel rendelkező munkaerőt – elsősorban egészségügyi személyzetet és mérnököket – összesen 73-at terveznek alkalmazni a munkaadók az elkövetkező egy évben, szakképzetlen munkaerőt pedig mintegy 400-at. A munkaadók több mint 850 jövőbeni állás betöltésére szakmai tapasztalattal nem rendelkező jelentkezőket is felvennének – derült ki a felmérésből.

Akadozó együttműködés

A megyei munkaerő-elhelyező és szakképző ügynökség képviselői ugyanakkor nehezményezik, hogy egyes vállalkozások – a közszférában pedig a tanintézetek – nem tartják szükségesnek tájékoztatni az intézményt a jövőbeni terveikről, sokan közülük még a vonatkozó törvény előírásainak sem tesznek eleget. Megjegyzik ugyanakkor azt is, hogy a felmérés és az adatok elemzése hozzájárult a munkáltatók piaci magatartásának jobb megértéséhez, és a felmérés eredménye a munkanélküliek átképzésére vonatkozó programok kidolgozásában is az ügynökség munkatársainak a segítségére lesz.