A harmincéves szépvízi gátnál jártunk

– tudtuk meg a víztározó üzemi részlegébe lépve Abos Gábor üzemvezetőtől, aki látogatásunk alkalmával részletesen bemutatta az építmény történetét, működését, és több érdekességet is elárult.

Kikötötték a hegyet

Mint mondta, a mesterséges tóval mindössze egy tanyát árasztottak el, továbbá az ott álló két házból kitelepítették a lakókat, illetve egy malom is megsemmisült. Ezenkívül mezőgazdasági területeket és erdőrészeket „vettek el” az emberektől. Az építkezésen egy ember életét vesztette.

A tavat három patak látja el (Pálos-pataka, Szépvíz-pataka és Szalonka-pataka), és összesen 45 négyzetkilométeres vízgyűjtő medencét zár le.

Ez azt jelenti, hogy egy betonmaszkot kapott, ezen keresztül át van fúrva, és a hegybe vastag acél kötelek vannak helyezve, amelyek szintén be vannak betonozva. A szárazon – illetve most már víz alatt – levő rész alatt óriási csavarokkal és anyákkal megfeszítették ezeket a köteleket, majd bebetonozták. Ez azt eredményezte, hogy a hegy saját magához kötődött” – magyarázta Abos.

A nyers víz biztosítása

A duzzasztó elsődleges szerepe tehát a nyers víz biztosítása, és csak másodlagos az árvízvédelem. A duzzasztót agyagos kavicsból építették: ez egy trapéz keresztmetszetű szerkezet, két oldalt a tömörített agyagos kavics található, közepén pedig van egy agyagmag az ilyen szerkezetű építményeknél szokásos szűrőrétegekkel ellátva.

Az agyag képezi azt a réteget, amely nem engedi átszivárogni a vizet, a többi pedig az agyagmag támasztó szerkezete.

A tetején van egy falfejgerenda, ami összeköti ezt a falat az agyagmaggal.

– emelte ki az üzemvezető.

Erre azért volt szükség, hogy helyet biztosítsanak egy lehetséges árhullámnak, ami a múlt héten bekövetkezett havazás miatt várható. Csütörtökön 7,6 millió köbméter víz volt a tóban, ebből pénteken egy bizonyos mennyiséget már visszaengedtek, így körülbelül 7,2 millió köbméter maradt.

A tölcsér egyébként 28 méter mély, és 13 méter az átmérője, továbbá van benne egy olyan ideg elnevezésű építmény, amely megosztja a tölcsért. Erre azért van szükség, mert ha érkezne egy 4 méteres árhullám, és a víz a tölcsérbe zúdulna, létrejöhetne egy örvény, de az idegnek köszönhetően ez nem tud kialakulni. Az árapasztó és a fenékürítő egy nagy alagútba torkoll, ami a gáttest alatt halad át. A patkó alakú, kibetonozott alagutat azonban az átengedett víz miatt nem tudtuk meglátogatni.

Fúrásokban is ellenőrizni szokták a vízszintet egy nagyon egyszerű berendezéssel: egy kötél végén van egy síp, amelyet beengednek az üregbe, és amikor eléri a vizet, füttyent egyet. Az agyagmagba is különböző érzékelőket szereltek, ezekből a nyomást lehet megtudni. A helyszínen további biztonsági berendezéseket is bemutattak, majd kihangsúlyozták, a berendezések negatív eredményei előrejelzések lehetnek arra nézve, hogy valami történhet, és ilyenkor az óvintézkedéseket kell életbe léptetni.

Mint minden ilyen építménynél, itt is van egy több variánsban elképzelt katasztrófaállapot: hogy megsérül az építmény, vagy átloccsan, átszivárog a víz. Mindegyik gátszakadási hipotézis esetében tudjuk, hogy mennyi idő alatt jöhet létre, és mennyire, illetve milyen gyorsan sérül meg a gát.

Riasztó berendezéseink vannak, és a lakosság tudja, hogy melyik az a jel, amelyre a patakból kell kiállni, illetve melyik az, amikor kell fogni a gyerek kezét, és menni kell.

Ennek a szakadási árhullámnak károkat okozó területe elmehet Csíkszentsimonig úgy, hogy valakinek a pincéjét megtölti legalább vízzel. Csíkszeredában esetleg a zsögödi hidat, a derítőállomás területét vagy a börtön kertészetét érintheti” – vázolta Abos.