„Inkább a biztosra mennek, és mindenkit az érdekel, hogy legyen egy biztos fizetése, amelytől tudja, hogy napra pontosan kézhez is fogja kapni”
Fotó: Gecse Noémi
A legtöbb hazai álláskereső 500 és 1000 euró, azaz mintegy 2300 és 4600 lej közötti fizetést szeretne – derül ki a Best Jobs állásközvetítő portál nemrég közzétett országos felméréséből. Hargita megyében lényegesebben visszafogottabbak az igények, ám legkevesebb 1600 lejt itt is elvárnak a kezdők, a szakmai tapasztalattal rendelkezők pedig kétezer lej fölötti béreket szeretnének.
2018. április 21., 22:052018. április 21., 22:05
Egyre magasabbak a fizetési elvárások Romániában: a Best Jobs állásközvetítő portál januártól arra kérte az oldalon munkát keresőket, hogy a feltöltött önéletrajzaikban tüntessék fel azt is, szerintük mekkora béreket érdemelnének a tudásuk és szakmai tapasztalatuk alapján.
A Best Jobs kutatása szerint
A fennmaradó válaszadók (mintegy 15 százalék) kétezer lejnél magasabb fizetéseket jelöltek meg,
A legmagasabb fizetési elvárásokat Bukarestből és Ilfovból jelölték meg, utánuk pedig a Nyugati-, a Közép- , az Északnyugati-, illetve az Északkeleti Régió álláskeresői következtek.
Az életkor tekintetében a fiatal válaszadók voltak többségben, és bár a 25 éven aluliak jelentős része 500 eurónál kisebb összegért is dolgozna, a 25 és 30 év közötti válaszadó többsége már ezer és kétezer euró közötti bért szeretne.
A pályakezdők és a kevés tapasztalattal rendelkező fiatalok elvárásai Hargita megyében sem alacsonyak – tudtuk meg Bakcsy Tündétől, a Csíki Vállalkozók Egyesületének ügyvezető igazgatójától. Mint mondta,
„Akiknek csak érettségi diplomájuk van, megelégszenek a minimálbérrel is: ez főként a kezdőkre jellemző, de a tapasztaltabbak is elfogadják ezt az összeget, ha muszáj.
– sorolta Bakcsy Tünde, akitől azt is megtudtuk, hogy Hargita megyében nincs különbség a nők és férfiak elvárásai között.
A két csíkszeredai vállalkozást is működtető Braia Piroska az álláskeresők elvárásaival kapcsolatosan érdeklődésünkre elmondta,
„Nagyok az elvárások, és sokan szeretnének külföldi pénzt kapni belföldi munkáért. Az a baj, hogy ha kint 12 órát kell dolgozni, és több kilométert utazni egy bizonyos összegért, az rendben van, de itthon ugyanezt nem teszik meg ugyanazért a pénzért.
– húzta alá Braia Piroska.
Bencze Hajnalka, a Csíki Hírlapot is kiadó Príma Press Kft. humánerőforrás-menedzsere szerint az is problémát jelent az elvárások alakulásának szempontjából, hogy
„A munkakönyves fizetés és a tulajdonképpeni bér közötti összeget különféle juttatásként kapták kézhez. Emiatt a statisztikai adatok teljesen torzak, és a cégeknek is nehéz meghatározni, mennyit kellene ajánljanak ahhoz, hogy az elfogadható legyen.
Ahogy megyünk felfelé a ranglétrán, úgy nőnek az elvárások: az adminisztratív munkát végzők, mint például egy előkönyvelő vagy adatbevivő, már 1500 és kétezer lej közötti bért vár el. A középvezetői funkciók esetében a fizetési elvárás két-három ezer lej között mozog, a csúcsvezetői esetében pedig négy és öt ezer lej között.
– emelte ki Bencze Hajnalka. Hozzátette, a béren kívüli juttatások közül kizárólag az étkezési jegyeket értékelik az álláskeresők, az egyéb típusú utalványok nem motiválják őket. „Inkább a biztosra mennek, és mindenkit az érdekel, hogy legyen egy biztos fizetése, amelytől tudja, hogy napra pontosan kézhez is fogja kapni” – számolt be tapasztalatairól a humánerőforrás-menedzser.
Az emlékezés felelőssége mindannyiunké, hiszen csak akkor lehetünk méltóak az ’56-os hősök örökségéhez, ha továbbvisszük a szabadság eszméjét és a nemzeti összetartozás ügyét – hangzott el szerda este Székelykeresztúron.
Többszázan vonultak fel fáklyákkal Székelyudvarhely központjában szerdán este, az 1956-os forradalom áldozataira és eredményeire emlékezve. A felszólalók az összetartás, értékeink megőrzésének fontosságát hangsúlyozták.
Ha a délelőtti sepsiszentgyörgyi megemlékezéseken még csupán maroknyi ember vett részt, a városi önkormányzat által szervezett esti ünnepségen már közel kétszázan rótták le tiszteletüket az '56-os forradalom hősei előtt.
„Magyarország alkotmánya is rögzíti, mai szabadságunk 1956-os forradalmunkból sarjad ki. 1956 öröksége pedig segít bennünket évszázados megmaradásunkban” – fogalmazott Gulyás Gergely miniszter szerdán este Csíkszeredában.
Gyergyószentmiklóson szerdán a római katolikus temetőben lévő 1956-os emlékműnél zajlott az ünnepség, ahol a forradalom hősei, mártírjai előtt hajtott fejet a kisszámú résztvevő közönség. Felvetődött: van-e szabadság ma?
Égő fáklyákkal vonultak az 1956-os megemlékezésre a marosvásárhelyi magyarok szerdán délután, így is tisztelegve azok emléke előtt, akik életüket adták a szabadságért.
A művészetterápia eszközeivel fordulnak a különleges igényű gyerekekhez az ART-JOY – Művészetterápia a különleges igényű gyerekek számára projekt keretében. Ebbe bárki betekinthet csütörtökön 10 órától az Alpha Transilvana Alapítvány székhelyén.
Ünnepi műsorral tisztelegtek a meghurcoltak előtt az erdővidéki fiatalok, és azok is, akiket nem kell emlékeztetni a kommunizmus sötét éveire. Kelemen Csongor egykori politikai fogoly jelenlétében emlékeztek 1956-ra Baróton.
A vízhálózat mosási és fertőtlenítési munkálatai miatt a nyárádszeredai önkormányzat felhívja a lakosság figyelmét, hogy csak háztartási célokra használják a vizet csütörtökön.
Egyesek belehaltak a szabadságszeretetbe: emlékük előtt tisztelegve koszorúztak szerdán délben a sepsiszentgyörgyi önkormányzat képviselői a volt politikai foglyokkal együtt, este pedig az 56-os emlékparkban tartanak hosszabb megemlékezést.
1 hozzászólás