A felsőfokú végzettségű pályakezdők legkevesebb 1600 lejt szeretnének keresni

Egyre magasabbak a fizetési elvárások Romániában: a Best Jobs állásközvetítő portál januártól arra kérte az oldalon munkát keresőket, hogy a feltöltött önéletrajzaikban tüntessék fel azt is, szerintük mekkora béreket érdemelnének a tudásuk és szakmai tapasztalatuk alapján.

A felhívásnak több mint tízezren tettek eleget, így az ő válaszaikra alapozva készítették el a fizetési elvárásokra vonatkozó felmérést.

A Best Jobs kutatása szerint

a legtöbb álláskereső (36%) 500 és 1000 euró (2330-4660 lej) közötti fizetést szeretne, 28 százalékuk ezer és kétezer euró (4660-9325 lej) közöttit, 21 százalékuk pedig „megelégedne” 500 eurónál (2330 lej) kisebb összeggel is.

A fennmaradó válaszadók (mintegy 15 százalék) kétezer lejnél magasabb fizetéseket jelöltek meg,

akadtak közöttük olyanok is, akik még ötezer eurónál (23 300 lej) is többet szeretnének.

A legmagasabb fizetési elvárásokat Bukarestből és Ilfovból jelölték meg, utánuk pedig a Nyugati-, a Közép- , az Északnyugati-, illetve az Északkeleti Régió álláskeresői következtek.

A válaszadók 64 százaléka férfi volt, 36 pedig nő, és kiderült az is, hogy utóbbiak elvárásai számottevően alacsonyabbak: miközben a nők 29 százaléka 500 eurónál alacsonyabb fizetésért is munkába állna, a férfiaknál ez az arány csak 16,7 százalék.

Az életkor tekintetében a fiatal válaszadók voltak többségben, és bár a 25 éven aluliak jelentős része 500 eurónál kisebb összegért is dolgozna, a 25 és 30 év közötti válaszadó többsége már ezer és kétezer euró közötti bért szeretne.

A pályakezdők és a kevés tapasztalattal rendelkező fiatalok elvárásai Hargita megyében sem alacsonyak – tudtuk meg Bakcsy Tündétől, a Csíki Vállalkozók Egyesületének ügyvezető igazgatójától. Mint mondta,

a felsőfokú végzettséggel rendelkező kezdők legkevesebb 1600 lejt szeretnének kézhez kapni havonta, azok pedig, akiknek már van pár év tapasztalat a hátuk mögött, 2000 lej fölötti béreket várnak el.

„Akiknek csak érettségi diplomájuk van, megelégszenek a minimálbérrel is: ez főként a kezdőkre jellemző, de a tapasztaltabbak is elfogadják ezt az összeget, ha muszáj.

– sorolta Bakcsy Tünde, akitől azt is megtudtuk, hogy Hargita megyében nincs különbség a nők és férfiak elvárásai között.

A két csíkszeredai vállalkozást is működtető Braia Piroska az álláskeresők elvárásaival kapcsolatosan érdeklődésünkre elmondta,

tapasztalata szerint az 500 eurót „itt is előbb-utóbb meg kell adni”, ellenkező esetben nem lehet megtartani az alkalmazottakat.

„Nagyok az elvárások, és sokan szeretnének külföldi pénzt kapni belföldi munkáért. Az a baj, hogy ha kint 12 órát kell dolgozni, és több kilométert utazni egy bizonyos összegért, az rendben van, de itthon ugyanezt nem teszik meg ugyanazért a pénzért.

– húzta alá Braia Piroska.

Bencze Hajnalka, a Csíki Hírlapot is kiadó Príma Press Kft. humánerőforrás-menedzsere szerint az is problémát jelent az elvárások alakulásának szempontjából, hogy

tapasztalata szerint az álláskeresők jelentős része arról számol be az interjúkon, hogy korábbi munkahelyén nem szerepelt a teljes fizetése a munkakönyvében, csupán a minimálbér.

„A munkakönyves fizetés és a tulajdonképpeni bér közötti összeget különféle juttatásként kapták kézhez. Emiatt a statisztikai adatok teljesen torzak, és a cégeknek is nehéz meghatározni, mennyit kellene ajánljanak ahhoz, hogy az elfogadható legyen.

Ahogy megyünk felfelé a ranglétrán, úgy nőnek az elvárások: az adminisztratív munkát végzők, mint például egy előkönyvelő vagy adatbevivő, már 1500 és kétezer lej közötti bért vár el. A középvezetői funkciók esetében a fizetési elvárás két-három ezer lej között mozog, a csúcsvezetői esetében pedig négy és öt ezer lej között.

– emelte ki Bencze Hajnalka. Hozzátette, a béren kívüli juttatások közül kizárólag az étkezési jegyeket értékelik az álláskeresők, az egyéb típusú utalványok nem motiválják őket. „Inkább a biztosra mennek, és mindenkit az érdekel, hogy legyen egy biztos fizetése, amelytől tudja, hogy napra pontosan kézhez is fogja kapni” – számolt be tapasztalatairól a humánerőforrás-menedzser.